Minden az árfolyamgátról

Az árfolyamgátat deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek (magánszemélyek) igényelhették a parlament által 2013. május 27-én elfogadott törvénymódosítás alapján – határidő nélkül. A 2014-ben hozott törvények alapján azonban 2015-re megszűnt ez a konstrukció. Pontosabban: új már nem nyitható, a korábban belépettekre viszont speciális elszámolási szabályok vonatkoznak (azoknak itt nézhet utána, de arról részleteket ezen az oldalon is olvashat). 

Az árfolyamgátat kérő ügyfél a törlesztőrészletét rögzített árfolyamon fizeti öt évig. (Svájci frank alapú hitelnél 180 forintos, euró alapúnál 250 forintos, míg japán jen alapúnál 2,60 forintos árfolyamon.) 2015-ben az ennek megfelelő törlesztőrészletet rögzítették a teljes árfolyamgátas időszakra. A 60 hónap a jelentkezéstől indult, de természetesen ennél hamarabb lezárul, ha időközben lejár a törlesztés. Az adós idő előtt kikerülhet a védernyő alól, ha több mint három hónappal megcsúszik a részletfizetéssel, illetve végrehajtás miatt (ez indulhat például közüzemi tartozás következtében is – a szerk.) felmondják hitelét. A parlament 2013. november 5-én elfogadta azt a törvénymódosítást, amiben a 90 napos törlesztési csúszást 180 napra tolták ki.

Korábbi változtatás: a háromnál több gyermeket nevelőknél eltörölték a hitelre vonatkozó húszmillió forintos korlátot. A hiteladóssal közös háztartásban legalább egy éve kell élnie az eltartott három vagy annál több saját, fogadott vagy gyámság alá vett gyermeknek. Feltétel még, hogy a gyerek 16 évnél fiatalabb legyen. A felsőoktatási intézményben nappali tagozatra járóknál a korhatár 25 év. Figyelembe lehet venni azt a gyermeket is, aki 16. életévét már betöltötte, de már egy éve és várhatóan még legalább egy évig megváltozott munkaképességű.

További változtatás: a 20 millió forintos korlátot mindenkinél eltörölték

Előnyök voltak (ezek az adósoknál mindenképpen jelentkeztek)

  • Azonnal 25-30 százalékkal csökkent a törlesztő
  • A kamat árfolyam- különbségétől örökre megszabadult az adós
  • A felső limit felett az árfolyamgyengülés teljes kockázata eltűnt (bár ennek végül nem lett jelentősége)
Az életbiztosítással vagy lakás-takarékpénztárral kombinált hiteleknél az ügyfél csak kamatot törleszt, így nála tiszta megtakarításként jelentkezik a tényleges árfolyam és a rögzített árfolyam közötti rész.

Veszély és kivédése

A rögzített árfolyam lejárta (ez a belépést követő 60. hónapban következik be) után a havi részleteket az aktuális árfolyamon kell törleszteni, és mellette piaci kamatozással  fizetni kell a gyűjtőszámlán felhalmozott, illetve a forintosítás miatt képződött tartozást.

A megnövekvő törlesztő ellen védekezni lehet a hitel futamidejének kitolásával. Arra azonban mindig érdemes gondolni, hogy ilyen esetekben jelentősen nő a kifizetendő összeg. A jókora hátralék (amit a rögzített és a piaci árfolyam miatti különbség okozott a forintosítás során) elkerülése érdekében célszerű amennyire csak lehetséges, annyira magas havi részletet választani.

Gond esetén fontos tárgyalásokat kezdeni a bankkal!
Célszerű belegondolni: a törlesztőrészlet kamatfizetésből és tőketörlesztésből áll. Az egyenlő részletekben fizetett hitel (az úgynevezett annuitásos hitel) esetében a futamidő elején főként kamatot fizetünk a banknak, míg a tőketörlesztés aránya kicsi. A futamidő előrehaladtával a havi részletekben csökken a kamat aránya és nő a tőketörlesztés.

Az árfolyamgát idején a tényleges árfolyam és a rögzített árfolyam közötti különbséget egy úgynevezett gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartották nyilván a bankok. A kamatszámlán a tényleges és rögzített árfolyam közti különbséget az állam fizette (a konstrukció 2015-ös megszűntetéséig). Az adós mentesült ennek a megfizetésétől. Míg a törlesztőrészlet tőkerészének árfolyamkülönbözete gyűlt a számlán, és 3 havi Buborral (Budapesti Bankközi Kamatláb, a jelenleg mértéket honlapunk címoldalán lehet megnézni) kamatozott az árfolyamrögzítés idején. Az elszámolással elsősorban ezt az adósnak kedvező hitelrészt szűntették meg.

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a lényeges (valójában a konstrukció létezése iedjén lényeges) jellemzőket:
 
MegnevezésSzabályozásMegjegyzés
Rögzített árfolyamSvájci frank: 180 Ft, euró: 250 Ft, japán jen: 2,5 FtAz efeletti rész kettéválik, a kamattartalom „eltűnik”, ettől tehát mentesül az adós
Maximális árfolyamSvájci frank: 270 Ft, euró: 340 Ft, japán jen: 3,3 FtPiaci krach esetén az adós és a bank kockázata is csekélyebb, az államé viszont jelentősen nő
GyűjtőhitelA tőketartozás, ami 3 havi Buborral kamatozik Nem volt egyáltalán felár (a megmaradó gyűjtőhitelekre is ugyanez vonatkozik), erre a részre a kamat 2017. áprilisában 0,18 százalék
KamatszámlaA kamat és minden ilyen jellegű teher ide kerül, ettől az adós mentesültA forintosítást követően ez azoknál is megszűnt, akiknek maradt gyűjtőhitele
SzerződésmódosításNem számíthattak fel ezért díjat a bankokA gyűjtőhitelnél sincs költség, így a kamat valójában a hiteldíjnak felel meg
Kik nem vehették igénybe Mi volt a helyzet a kivezetés előtt
A 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel rendelkezőkA három gyereknél többet nevelőkre ez a korlát már nem vonatkozott, a 2013. novemberi módosítás pedig teljesen el is törölte
Akinek törlesztési hátraléka meghaladja a 90 napotTörölték ezt a feltételt
A banki fizetéskönnyítő programban résztvevőkTörölték ezt a feltételt

Banki elszámoltatás: az árfolyamgátasokra vonatkozó speciális szabályok

  • a fix árfolyamú törlesztés (öt év) időszaka alatt a 2015 januárjára érvényes havi teher nem változhat
  • öt év után a törlesztő 15 százalékkal nagyobb mértékben nem nőhet, a gyűjtőhitel ebbe az arányba nem számít bele, ennek a korlátnak a betartása a futamidő hosszabbításával kísérelhető meg (a törvény szerint „ha ez­ a­ mérték nem biztosítható, akkor a­ fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet” kell megállapítani)
  • a futamidő az adós 75 éves koráig tolható ki (ebbe az adóstársak is beleértendők, tehát ha köztük van fiatalabb, akkor az ő kora számít)
  • az elszámoltatás során a jóváírást elsősorban a (háromhavi Buboral kamatozó) gyűjtőhitel terhére kellett elszámolni
  • a fix árfolyamú törlesztés időszaka alatt kapott kedvezmény felével csökkentették az elszámolás során visszajáró (jóváírandó) összeget
További cikkek