Európai Egészségbiztosítási Kártya

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) az Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatain lehet igényelni személyesen vagy írásban, illetve akár elektronikusan is az ügyfélkapu rendszeren keresztül. Kiállításáért nem kell fizetni. A kiváltás feltétele az állandó lakhely az unióban és a magyarországi érvényes egészségbiztosítási jogviszony. Az igényléséhez személyi igazolvány, lakcímkártya, illetve TAJ számot igazoló okmány szükséges. A kártya, amely a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes, a helyi állampolgárokkal egyező állami egészségügyi ellátást tesz lehetővé. Hatálya az uniós tagállamokra és Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területére terjed ki.

Kapcsolódó anyagok

• Utazol? Ezért köss biztosítást!
• Utazik? Így kerülje el az anyagi csődöt
• Milliókat kockáztatnak a magyar síelők

További fogalmak

Összes a á b c d e f g h i j k m n p r s t u v
A SZÉP-kártyás juttatások után a cégeknek másképp kell majd adózni 2019-ben, mint 2018-ban, ami némi adóemelkedést jelent. A változás amúgy csak a számítási mód átalakulásából származik. Az adóalap kalkulációjából ugyanis kiveszik az 1,18-as szorzót, egyúttal viszont megszűnik a kedvezményes (14 százalékos) egészségügyi hozzájárulás. A következő évben az egészségügyi hozzájárulás „beolvad” az egységesen 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóba. A SZÉP-kártyát ennek megfelelően 2019-ban a 2018-as 34,22 százalékkal szemben 34,5 százalékos elvonás terheli majd.

Sokan követelték, hogy egy olyan mutatóhoz kössék a kamatot, amit nem tudnak a bankok befolyásolni. Ez az irányadó (referencia) kamatláb. Tévedés azonban azt hinni, hogy ezzel teljesen kiszámíthatóvá válnak a terhek. A pénzpiaci kamatlábak ugyanis a gazdaság helyzetét tükrözve elég nagy kilengéseket produkálhatnak, az átárazódás pedig automatikus. Szemben a fix kamatozással, amikor a kamat nem változhat. Mindkét esetben a módosulásra csak a kamatperiódus végén kerülhet sor. A devizahiteleknél az eddigi folyamatok alapján sokkal kedvezőbb, ha a kamat a nemzetközi mutatókat (Euribor, CHF Libor) követi. Ez persze csak addig igaz, amíg azok esnek. A „referenciás" hitelek kamata az irányadó mutatóból és felárból tevődik össze.

A Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) lényege: a magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett, állampapírba kerülő pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. A pénz származását és közteherfizetést többé nem firtatnak. Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat. Az adókulcsok idősávosak. Ha valaki az első három évben kiveszi a pénzét, bűntetőadót fizet. A 32 százalékos kulcs 3-4 évben 16, ezt követően 8 százalékra csökkent. Öt év után egyetlen fillér adót sem kell fizetni. Mindezt sarkalatos törvényben fektették le.

Más néven függő kamatozású betét. A betétben elhelyezett pénzre csak minimális garantált kamatot fizetnek. A kamat nagyobb része attól függ, hogy az előre meghatározott pénz- vagy tőkepiaci események, változások bekövetkeznek-e. Ilyen feltétel például, hogy valamilyen deviza árfolyama forintban vagy más devizában egy előre meghatározott árfolyamsávból kilép-e. Az ilyen változásokat a szakemberek sem tudják előre pontosan meghatározni, emiatt kockázatos, hogy mekkora lesz a végén a valós kamat. Előfordulhat, hogy a lejárat előtti betétfelvétel nem lehetséges vagy díjat kell érte fizetni. 

Nem elfogadhatónak számít az a lakás, amelyben nincs WC vagy fürdőszoba; nincs szennyvízelvezető csatorna; a fal vályogból épült alapozás nélkül; nincs vezetékes víz. (Egyetlen feltétel teljesítése elég az ide soroláshoz.) Substandard a lakás akkor is, ha a lakásban nincs konyha és a teljes alapterület 50 négyzetméteres vagy annál kevesebb, illetve a lakás csak egy 12 négyzetméternél kisebb szobával rendelkezik.

A banki feltételek között egyre gyakrabban bukkan fel a felár. Ez azt jelzi, az adósnak az alapvető feltételekhez képest mennyivel drágább a hitel. A növekedést jelző százalékpont kifejezést sokan keverik a százalékkal. A különbség pedig elég jelentős. Például a 8,8 százalékos kamatnál a fél százalékpontos emelés 9,3 százalékos terhet hoz. A kiinduló kamat fél százalékos növelése viszont  8,84 százalékot eredményezne. Még a szakcikkeknél is terjed a százalékos megjelölés. Úgy véljük, ez a szóhasználat alkalmas lehet arra, hogy a tájékozatlanabbakat megtévessze.

A kölcsönök minden terhének áttekinthetőségére szánt mutató. Tartalmazza a kamat mellett a díjakat, jutalékokat is, így a kölcsön valódi „áráról" a kamatnál jobban felvilágosít. Ez a szám sem mond azonban el mindent. Van ugyanis olyan tétel, ami a THM-ből is kimarad. Például a járulékos szolgáltatások költsége rejtve maradhat. Megtévesztő lehet még, hogy a szabályok megadott összegre és futamidőre teszik kötelezővé a mutató kiszámítását. Ha valaki nem a jogszabályban meghatározott összeget vesz fel, a rá vonatkozó THM akár jelentősen is eltérhet a táblázatokban szereplőktől.

Az élet- és nyugdíjbiztosítással kapcsolatban számos díj terheli az ügyfelet, ezeket az összehasonlíthatóság kedvéért egy közös mutatóba sűrítik. A TKM mutató egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.Az évente július 1-jén publikálandó TKM mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.

A négy tizedesjegy pontossággal százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe veszi (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is). A kockázati életbiztosítás díjánál kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokat kell figyelembe venni.

Mivel a nyugdíjbiztosítás a nyugdíjkorhatár elérésére optimalizált termék, korai megszüntetése jelentős költségekkel járhat. Ha nyugdíjas kor előtt akar valaki a pénzéhez hozzájutni, akkor megtakarításának jelentős részét elveszítheti. Ugyanez igaz a megtakarítási céllal kötött életbiztosításokra is. 


Például pénzénél lesz, de egy fillér hozamot sem tesz zsebre az az ügyfél, aki 2 százalékos teljes költségmutatójú (TKM) nyugdíjbiztosításban vagy életbiztosításban takarít meg, és a megtakarítás hozama minden évben éppen 2 százalék. 

A szolgáltató meghatároz egy letéti összeget, és ezzel a pénzzel olyan ügyletet lehet kötni, ahol annak értéke az elhelyezett letéti összeget többszörösen meghaladja. Ez az ügyletérték a befektetett tőke tíz, vagy akár százszorosát is elérheti. A tőkeáttétel mértékének növekedése magasabb hozamot ígér, azonban minden tőkeáttételes ügylet magában hordozza a veszteség megsokszorozódásának lehetőségét. Minél nagyobb a tőkeáttétel, annál nagyobb a kockázat a befektetett tőke elvesztésére.



A befektetési egységhez kötött, más néven unit-linked életbiztosítások kockázati és befektetési részből állnak. A halálesetkor járó kifizetések azonban többnyire elég csekélyek, a lényeg a befektetés. A konstrukció lényege, hogy a befizetett pénzt a biztosító befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fekteti. Azt tehát, hogy végül mekkora a kifizetés, elsősorban ezeknek a hozama határozza meg. Léteznek folyamatos díjfizetésű és egyszeri díjas unit-linked biztosítások is. Ez jellemzően hosszútávra szóló, a visszavásárlás sajátosságai miatt nehezen készpénzzé tehető befektetési forma, amelynél nagyon sok a költség.