Európai Egészségbiztosítási Kártya

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) az Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatain lehet igényelni személyesen vagy írásban, illetve akár elektronikusan is az ügyfélkapu rendszeren keresztül. Kiállításáért nem kell fizetni. A kiváltás feltétele az állandó lakhely az unióban és a magyarországi érvényes egészségbiztosítási jogviszony. Az igényléséhez személyi igazolvány, lakcímkártya, illetve TAJ számot igazoló okmány szükséges. A kártya, amely a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes, a helyi állampolgárokkal egyező állami egészségügyi ellátást tesz lehetővé. Hatálya az uniós tagállamokra és Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területére terjed ki.

Kapcsolódó anyagok

• Utazol? Ezért köss biztosítást!
• Utazik? Így kerülje el az anyagi csődöt
• Milliókat kockáztatnak a magyar síelők

További fogalmak

Összes a á b c d e f g h i j k m n p r s t u v
A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) korábban szocpol, illetve a használt lakások esetében félszocpol néven vált ismertté. A két forma (a szocpol és a félszocpol) összekapcsolása 2015 július elsejétől vált hatályossá. Ezt követően még abban az évben némiképp átalakították a feltételeket. Igazán nagy változást azonban az év végén jelentettek be. Az új szabályok – amelyek keretében a legalább három gyermeket nevelő, illetve vállaló családok 10 millió forintos támogatásban és 10 millió forintos kedvezményes hitelben részesülhetnek – 2016. január elsején léptek hatályba. Négy rendeletet alakítgattak azonban többször át, a szabályozás így elég áttekinthetetlenné vált. Éppen ezért 2016 februárjában jelentősen átszabták. További részletekről itt olvashat.

A deviza hivatalos megjelölése, hogy olyan pénzhelyettesítő eszköz, ami külföldi pénznemben jelentkező tartozás (hitel), vagy követelés (betét). Sokan keverik a deviza és a valuta fogalmát. Egyszerűen úgy különböztethető meg, hogy a valuta az, ami fizikailag is megjelenik (a bankók megfoghatók), míg a deviza „csupán" egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz. Amikor valaki külföldön valamelyik nemzetközi kártyatársasághoz tartozó magyarországi plasztikjával fizet, akkor devizát használ (ebben az esetben kedvezőbb a váltási árfolyam, mintha a bankjegyekhez jutna valaki hozzá). Ezt a forint konvertibilitása (szabad átválthatósága) miatt tehetjük– alig több mint tíz éve – meg.

A felsőfokú tanulmányok megkönnyítésére hozták létre a diákhitelt. A szabályok szerint minden 40 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező felsőoktatásban tanuló igénybe veheti. A diákhitel mostanra „kettőződött". Megmaradt a szabad felhasználású Diákhitel1, aminél maximum 50 ezer forint igényelhető havonta. A Diákhitel2 csak tandíjra fordítható, azt eleve a felsőoktatási intézménynek utalják. A  két kölcsön kamata jelentősen eltér. Míg a Diákhitel1 jelenleg 4,9 százalékos, a Diákhitel2 2 százalékos kamatozású (a fennmaradó részt az állam fizeti). A törlesztést mindkettőnél csak a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónaptól, de legkésőbb a 35. életév betöltése után kell elkezdeni. A törlesztőrészlet a törlesztés első két naptári évében a minimálbérhez, később a két évvel korábbi jövedelemhez igazodik. Bárki szabadon felgyorsíthatja a hitel-visszafizetést azzal, hogy díjmentesen előtörleszt, akár a tanulmányi évek alatt is.

A kamatot a bankok technikai okokból általában 360 napra számítják. Az EBKM-nél kötelező a 365 nap alkalmazása. Emellett ebben a mutatóban szerepeltetni kell, ha a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámít. Ezek csökkentik az értéket. A különböző sávos kamatozás esetén a hitelintézetek előszeretettel emelik ki a legmagasabb számot, ilyenkor különösen érdemes figyelni arra, mennyi is az EBKM. Abban az esetben is jól eligazít ez a mutató, ha hosszabb távú a befektetés. Ilyenkor ugyanis nagyon nem mindegy, hogy milyen időközönként írják jóvá a kamatot (a legjobb a havi, a legrosszabb az éves ütemezés). A mutatót változó kamatozás esetén az utolsó ismert kamat alapján kell kiszámolni.

Az ESG az angol environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (vállalatirányítási) szavakból alkotott betűszó. Olyan szempontrendszer rövidítése, aminek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek, országok tevékenységét.

Az ETF (exchange-traded fund) egy tőzsdén kereskedhető befektetési alap. Az ETF egy index, árutőzsdei termék, bármilyen befektetési eszköz vagy termékkosár mozgását követi, számos befektetési alaphoz hasonlóan, de úgy kereskedhetünk vele, mintha egy részvény lenne. Bármikor megvehetjük, eladhatjuk. A befektető egy ETF megvásárlásával megkapja a mögöttes index diverzifikáltságát. Akár az árfolyam csökkenésére is spekulálhat a befektető, sőt befektetési hitelre is megvásárolhatja. Az ETF kereskedés jutaléka jellemzően sokkal alacsonyabb, mintha egy befektetési alapot vásárolnánk.

Magában foglalja a fizetési eszközöket (készpénz és annak helyettesítőit, mint például a bankkártya, sőt számlapénz), banki eljárásokat, valamint a bankközi fizetési rendszereket. Ezek teszik együttesen lehetővé a pénzforgalom lebonyolítását. Pénzforgalmi szolgáltató a bankok mellett a elektronikuspénz-kibocsátó, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, az MNB és a kincstár.


Az Európai Unió tiltja a nemek közti megkülönböztetést. Csakhogy a biztosítók az EU-ban a különböző biztosítások esetében figyelembe vették, hogy a szerződést nő vagy férfi köti-e. Egy 2004-es irányelv, az úgynevezett Gender Direktíva 5. cikkének (2) bekezdése azonban kivételt tett. Ugyanis lehetővé tette a biztosítóknak, hogy nemek szerint megkülönböztessék az ügyfeleiket, ennek megfelelően az árak is különbözőek voltak. Egy belga fogyasztóvédelmi szervezet azonban az Európai Bírósághoz fordult, amely 2011 márciusában meghozta az ítéletet: az uniszex szabálytól való eltérés összeegyeztethetetlen az EU Alapjogi Chartájával. Így a nemek szerinti megkülönböztetés 2012. december 21-i hatállyal érvénytelen. A nemi hovatartozás jelenleg meghatározó tényező a gépjármű-biztosítás, az életbiztosítás illetve életjáradék és magán betegbiztosítás területén.

A napközbeni átutalási rendszer Európában már széles körben alkalmazott szabványt honosít meg Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint a fizető fél (átutaló) pénzforgalmi szolgáltatójának 2012. július 1-jét követően biztosítania kell, hogy az ügyfelei által a tárgynapi (vagyis aznapi) teljesítésre meghatározott időszak elektronikus úton indított belföldi forint átutalás a befogadástól számított négy órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához. Az átlagos átutalási idő várhatóan még ennél is kevesebb lesz. Ez a belföldi fizetési rendszerhez közvetlenül kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatókra (a legtöbb bank ilyen) vonatkozik. A takarékszövetkezeteknél és szakosított hitelintézeteknél az előírt legfeljebb négy órás teljesítési határidő két órával meghosszabbodik. Az ügyfelek folyamatosan nyújthatnak be átutalási megbízásokat, de az aznapi teljesülés csak a megadott határidő előtt biztosított. Ezeket az időpontokat a szolgáltatók határozzák meg, a mostani délután hat órás határidő azonban várhatóan négyre változik.



A hitel és a fedezet aránya (Loan to Value, LTV) nagyon fontos mutató a jelzáloghitelezésben.  Szélesebb réteg eléréséhez mindenképpen nagyobb hitelarány szükséges. Nemzetközi gyakorlat alapján a 70 százalék feletti LTV már nagyban növeli a hitelnyújtók kockázatát. Az 50 százalék alatti szint azonban nagyon sokakat kizár a hitelfelvétel lehetőségéből. Az egészségesnek tekintett hitelarány egyértelműen függ a gazdasági (és ez nem feltétlenül országon belül értendő) körülményektől. Nálunk a jegybank a forinthitelek esetében 80 százalékot ír elő.