Lexikon

Összes a á b c d e f g h i j k m n p r s t u v

KHR, pozitív adóslista
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, régebbi nevén BAR-lista) lakossági alrendszere korábban azoknak a magánszemélyeknek az adatát tartalmazta, akik 90 napon túl nem törlesztették hitelük esedékes részletét, kölcsönüket csalás miatt elutasították, illetve bankkártya visszaélésen kapták őket. Ez tehát negatív listás nyilvántartás volt. A pozitív adóslistára viszont minden kölcsönnel rendelkező felkerül. A teljes listás lakossági Központi Hitelnyilvántartó Rendszer 2012 májusában indult. A korábban felvett hitelek esetében az adósoknak önkéntes a nyilatkozat arról, hogy engedik vagy nem engedik a hitelmúltba a betekintést. A májusi indulás után felvett hiteleknél azonban kötelező igennel vagy nemmel nyilatkozniuk.

KIID
Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli a befektetési alapokról. Benne van az alap célja, befektetési politikája, múltbeli hozamai és az előző naptári évben felszámított összes költség is. Kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket. A 7-es a legkockázatosabb. Így nem a kisbefektetőnek kell megsaccolnia, hogy mekkora rizikót is vállal a befektetési jegy megvásárlásával.

Kötvény
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kibocsátója azt ígéri, hogy a futamidő alatt megfizeti a kamatokat, a lejáratkor pedig a kötvény névértékét. A kibocsátó lehet az állam (államkötvény), önkormányzat vagy vállalat (vállalati kötvény). A kötvény tulajdonosa (a részvényekkel ellentétben) nem vehet részt a kibocsátó társaság irányításában, és osztalékot sem kap. Kamatozása lehet fix vagy változó. A változó kamatot általában pénzpiaci kamathoz (például BUBOR) vagy inflációhoz kötik.

Magáncsőd
A magáncsőd (ahogy az az intézményt már bevezetett országokban működik) igen kemény dolog. Az adós csődgondnokot kap a nyakába, aki 5-7 éven keresztül szinte minden kiadásába beleszól. A szükségesként meghatározott költések feletti jövedelmet pedig a tartozás rendezésére fordítják. Magyarországon már évek óta tervezték a magáncsőd megvalósítását, de elfogadott törvény csak 2015-ben lett. Magáncsődöt elsőként szeptember 1-jétől azok jelenthetnek, akiknek banki tartozásuk miatt veszélyben van a lakásuk. A vagyonfelügyelők jogász, illetve közgazdász végzettségű kormányhivatalnokok.

MasterPass
A MasterPass a MasterCard globális digitális platformja, amely online tárolja a vásárlók személyes, banki adatait és szállítási címüket. Így ezeket az adatokat nem kell a különböző webshopokba való be- vagy kijelentkezéskor megadni. Ezáltal nő a biztonság, és csökken a vásárlással töltött idő.

MiFID
A MiFID (Markets in Financial Instruments) irányelv egy uniós direktíva, amely hazánkban 2007. december 1-jén lépett hatályba. Az egységesített szabályok gyűjteménye elsősorban a befektetők védelme érdekében született, mindemellett fő célja, hogy átláthatóbbá, összehangoltabbá, illetve transzparensebbé tegye a tőkepiacokat. Ennek keretében a befektetési szolgáltatóknak fel kell mérniük az ügyfelek pénzügyi ismereteit, kockázatviselő képességét, jövedelmi helyzetét, és hogy befektetési céljaiknak mely termékek felelnek meg. Csak a MiFID teszt alapján született besorolásnak megfelelő kockázatú terméket ajánlhatnak az ügyfélnek.

NFC (Near Field Communication)
Az NFC (Near Field Communication) különböző eszközök rövid hatótávú, érintés nélküli kommunikációját, kétirányú adatáramlást lehetővé tevő technikai szabvány, alapja eredetileg a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID). 


Nyugdíjpénztári reálhozam
A befektetett pénzen elért nyereséget nevezik hozamnak. A reálhozam azt fejezi ki, hogy a tőke a fogyasztói árak változásához képest mennyire gyarapodott. A magánnyugdíjpénztári szektor a jegybank legfrisebb (2014-es) adatai alapján végzett számításaink szerint az elmúlt tíz évben átlagosan mintegy három százalékos reálhozamot ért el. Ez azt jelenti, hogy minden évben ennyivel haladta meg a hozam az inflációt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan még ennél is valamivel jobb teljesítményt mutathattak fel. (A hozamokról komplex felügyeleti elemzés utoljára 2011-ről készült.)

Pénzügyi Békéltető Testület (PBT)
A PBT korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, annak beolvasztása után pedig a Magyar Nemzeti Bank mellett működő, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő jogviták kezelésével foglalkozik. A PBT elsősorban egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz. Az eljárás ingyenes, semmilyen díj, illeték nem terheli a fogyasztót. A testület hatás és illetékességi köréről, eljárási szabályairól, a határozatok kikényszerítésének módjáról bárki kérhet tájékoztatást.

Pihenőkártya adóváltozás
A SZÉP-kártyás juttatások után a cégeknek másképp kell majd adózni 2019-ben, mint 2018-ban, ami némi adóemelkedést jelent. A változás amúgy csak a számítási mód átalakulásából származik. Az adóalap kalkulációjából ugyanis kiveszik az 1,18-as szorzót, egyúttal viszont megszűnik a kedvezményes (14 százalékos) egészségügyi hozzájárulás. A következő évben az egészségügyi hozzájárulás „beolvad” az egységesen 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adóba. A SZÉP-kártyát ennek megfelelően 2019-ban a 2018-as 34,22 százalékkal szemben 34,5 százalékos elvonás terheli majd.