Lexikon

Összes a á b c d e f g h i j k m n p r s t u v

Hitelminősítés
A nemzetközi befektetők eligazítása érdekében több társaság is besorolja a különböző országokat a szerint, hogy fizetési kötelezettségeiknek mennyire tudnak megfelelni. A minősítések különböző kategóriákra (államadósság, ezen belül helyi, illetve idegen devizában jegyzett) vonatkozhatnak. A fokozatokat eltérő módon jelzik. A topon az adósságukat minden körülmények között visszafizetni képes államok állnak. Lejjebb már a gazdasági helyzet egyre erőteljesebben lép be bizonytalansági tényezőként. A nem befektetési fokozatnak (ezt szokás bóvlinak nevezni) is több szintje van. A Standard & Poor's esetében a BBB besorolás még a közepes kockázatot jelzi, a BB viszont már kívül esik a befektetési fokozaton. Igazán sérülékenynek (csak megfelelő körülmények esetén fizetőképesnek) viszont a C kategória számít. Az ország besorolását azután szinte automatikusan a cégeknél, az itt működő bankoknál is alkalmazzák – annak minden következményével.

Hozam
A bankbetétesek megszokták, hogy pénzüket a lekötési idő lejárta után kamatokkal együtt kapják meg. A hozam tágabb fogalom a kamatnál. Ez a befektetésen elérhető tényleges nyereség aránya. Lehet osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség, illetve akár ezek kombinációja is. Százalékos formában szokták kifejezni. Állandó kamatozású kötvény (állampapír) esetében a hozam akkor egyenlő a kamattal, ha a kötvényt névértéken vettük és lejáratig tartjuk. Ellenkező esetben az éppen aktuális (előre nem kiszámítható) árfolyamon adhatunk el. Utóbbi igaz például a befektetési jegyekre is, amelyek árfolyama folymatosan változik.

Illeték
Az adóval ellentétben az illeték fejében általában valamilyen állami szolgáltatás jár. Ilyen például a közigazgatási szervek ügyfél érdekében végzett munkája. A vagyonátruházás után is kiszabnak illetéket. Ingatlan vételénél négymillió forintig az illeték mértéke kettő, e felett pedig négy százalék. Nem lakóingatlannál (például garázs) 10 százalékot kell fizetni. Új építésű ingatlannál az első 15 millió forintig az ügylet illetékmentes, amennyiben a vételár nem éri el a 30 millió forintot. Minden adásvételnél a későbbi meglepetések elkerülése érdekében célszerű előre tisztázni, milyen illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik az ügylethez. Az előző év óta illetékmentessé vált az egyenes ági öröklés és ajándékozás.

Interchange díj
Az intechange díj az a bankközi jutalék, amit a kártyát elfogadó kereskedő bankja fizet a plasztikot használó ügyfél bankjának minden kártyás művelet után. Az elfogadói hálózatot működtető bankoknál esetenként (ha a kereskedői terminál, a POS hozzájuk tartozik) nem kell osztozni. A díjból viszont mindenképpen részesül az a nemzetközi kártyatársaság (Visa, MasterCard) is, amelynek logója megtalálható a plasztikon. Ez a jutalék fedezetet nyújt a szükséges fejlesztésekre, egyben ösztönzi a szereplőket a kártyás fizetés terjesztésére. 2014 januárjától a belföldi kártyaelfogadás bankközi jutaléka nem lehet magasabb betéti kártya esetében a fizetési tranzakció értékének 0,2, hitelkártya esetében pedig 0,3 százalékánál.

Jegybanki alapkamat
Az irányadó kamatról a jegybank legfontosabb monetáris politikai döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács hoz döntéseket. A központi bank irányadó kamatának segítségével gyakorol hatást a rövid pénzpiaci hozamokra és közvetve a gazdasági folyamatokra. A jegybanktörvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Árstabilitásról – az MNB meghatározása szerint – 3 százalékos fogyasztói áremelkedés esetén lehet beszélni. Az inflációs cél (tehár a három százalék) plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval értendő.

Jövedelemarányos törlesztő (JTM)
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket. A mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell. Figyelembe kell venni a korábbi kölcsönök törlesztési terhét is. Rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (jellemzően munkabér, nyugdíj, családi pótlék) számítható be. A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot,400 ezer forint nettó jövedelem, vagy afelett a 60 százalék a korlát. A jövedelmek és az adósságterhek több adóstárs esetében összevontan kezelendők.


Kamat- és kamatfelár-változtatási mutató
A kamatváltoztatási mutató a jegybank (MNB) tájékoztatása szerint a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható - vagyis tőlük független -, valamint általuk el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. Az MNB honlapján lehet a mutatókról tájékozódni. A felár a megszabott irányadó kamaton felüli rész. Ezt is csak a meghatározott korlátok szerint lehet a hitel futamideje alatt változtatni.

Kamatperiódus
A referenciakamat alkalmazása mellett a hosszabb időre (3, 5, 10 évre) rögzített kamatlábtól várják a jogalkotók, hogy a hitelterhek kiszámíthatóvá váljanak. A 3-10 éves periódus (ez azt jelenti, hogy ennyi ideig nem változtatható a kölcsön kamata) valóban biztonságot jelenthet. Ez különösen abban az időszakban jó, amikor a pénzpiaci kamatok emelkedésére lehet számítani. Kamatcsökkenés esetén azonban elég bosszantó, hogy a hitelterhek, bár indokolt lenne, hosszú ideig nem mérséklődnek. Az újabb jelzáloghitelek többsége három-, illetve hathavonta árazódik át a pénzpiacnak megfelelően.

KBB adat
A Konszolidált Biztosított Betétesi (KBB) adat azt mutatja, hogy az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) egy bankban az ügyfelek összesen mennyi megtakarítását biztosítja. Tehát bankcsőd esetén ennyit kell az adott időpontban kifizetniük. Ez az érték 2011. év eleje óta az ügyfél kérésére minden bankfiókban hozzáférhető. Hitelintézet bezárásakor a kártalanításra jogosult betéteseknek az OBA 20 munkanapon belül fizet. A védelem személyenként és hitelintézetenként összevontan 100 ezer euróig (körülbelül 30 millió forint) terjed. A kártalanítás a befagyott betét tőke- és kamatösszegére együtt vonatkozik.

Kényszerértékesítési kvóta
A válság kitörését követően, a késedelmes jelzáloghitelek számának növekedésével felerősödött az a kockázat, hogy a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanokat egy időben nagy mennyiségben kísérlik meg értékesíteni, jelentős túlkínálatot és ezzel áresést (illetve annak gyorsulását) előidézve a lakóingatlan-piacon. A kormány ezért 2011 júliusától kvótarendszert vezetett be, behatárolva ezzel az egyes intézmények által értékesítésre kínált ingatlanok számát. A kvóta alapját azok a lakáshiteles ingatlanok jelentik, amelyeknél az adós a törlesztéssel már több mint három hónapot késett. A kvóta mértéke fokozatosan emelkedett kettőről öt százalékra. A jelenlegi szabályozás szerint azonban 2015-től már nem lesz ilyen korlátozás.