Minden a forintosításról, elszámoltatásról
A deviza jelzáloghiteleket a 2014-ben meghatározott rögzített árfolyamon váltatják át forintra. Tény, hogy ez „bebetonozza” a tőkehátralékot az árfolyamok elszállása miatti magas szinten. Van azonban még két további lépés, az elszámoltatás és a kiváltó forinthitelek nyújtása. Az intézkedések hatását együttesen érdemes vizsgálni. A tartalmat – amint lehet – további részetekkel, egyedi ügyekkel, speciális helyzetekkel folyamatosan bővítjük majd (a jogszabályokat az oldal alján található táblázatban foglaltuk össze, ebben – az igényekre is reagálva – a törvények számát is leírtuk).Az újabb (autó- és személyi hitelesekre vonatkozó) forintosításnak itt nézhet utána
Így néz ki a bankok elszámoltatása
Megnevezés | Meghatározás | Megjegyzés |
---|---|---|
Törvény hatálya | 2004. május 1. - 2014. július 26. között kötött forint- és deviza hitel és lízingszerződések | Kivétel: támogatott lakáshitel, hitelkártya adósság, folyószámlakölcsön |
Megszűnt szerződések | 2009. július 26-át követően lezárt, lejárt | A felmondott, behajtóhoz követeléskezelőhöz került ügyekre is vonatkozik a jóvátétel |
Árfolyamrés | Devizahitelesek | Az MNB középárfolyamán kell átszámolni a hitelfolyósítást, törlesztést (2010. november 27-ét követően a lakáshitel, lízing törlesztőre elfogadható a saját középárfolyam) |
Kamat- és díjemelés | Minden drágítás elfogadhatatlan | Visszaáll az indulási szint |
Az „adósmentő”, már 2014 nyarán elfogadott törvényből kiderül, kik számíthatnak arra, hogy bankjuktól visszatérítést (illetve a még futó hitelek esetében jóváírást) kaphatnak. Az árfolyamréssel, az egyoldalú kamat- és költségemeléssel a bankoknak el kell számolniuk a 2004. május elsejét követően felvett (deviza és forint) hitelekre. Azok is kapnak visszatérítést, akiknek hitele 2009. július 26. után futott ki.
Az akár egyetlen nappal ezeken a határidőkön kívül esőknek nem jár a jóvátétel. Ahogy kimaradnak az elszámoltatásból az állami támogatású hitellel, a hitelkártya adóssággal vagy a folyószámlakölcsönökkel rendelkezők is. (Hogy kire mi, mikortól vonatkozik, a táblázatban foglaltuk össze.) Kevés szó esik róla, de a jogszabály alapján nem jár jóváírás az egyedileg megtárgyalt szerződési pontokra.
A devizahitelek forintra váltásának menete
Átváltási árfolyam (Ft) | |
---|---|
Svájci frank | 256,5 |
Euró | 309 |
Japán jen | 2,16 |
A forintosítási kényszer alól lehet felmentés kapni, de annak szabályai meglehetősen szigorúak, ráadásul a devizában maradást külön kérvényezni kell a banktól, amely annak elbírálásáról 30 napon belül értesíti az adóst. Az adóstársaknak együttesen és egybehangzóan kell nyilatkozatot tenniük. Ha valaki átmegy ezen a rostán, akkor újra át kell számolni a törlesztőt (a rögzített helyett a piaci árfolyamra).
Devizában maradhat (a feltételek vagylagosak):
- aki igazolja, hogy a várható törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van devizában. A jövedelem adóstársak esetében összesítve értendő
- aki a jövedelemarányos-törlesztőrészlet mutató (JTM) alapján megfelel az új, 2015 januárjától érvényes jegybanki szabályoknak – ez azt jelenti, hogy a 400 ezer forint alatti havi igazolt jövedelem 10 százaléka mehet svájci frank hitel törlesztésére, az euró esetében 25 százalék ez az arány, a 400 ezer forint feletti jövedelem 15, illetve 30 százalékig terhelhető
- ha a szerződés 2020. december 31-ig lejár
- amennyiben a forintra váltás utáni kamat magasabb lenne, mint az eredeti devizás kamat (erről a következő részben olvashatók részletek)
A kiváltó forinthitelek feltételei
A tételesen meghatározott díjakat és jutalékokat a bankok évente egy alkalommal, az infláció mértékével emelhetik. Az első drágulás 2016. április elsejétől következhet be. A szerződések módosításával összefüggésben a bankok semmilyen díjat nem számíthatnak fel.
Csak irányadó kamathoz kötött hitel nyújtható. A referenciakamat a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor - értékét lásd címlapunkon balra fent). A hitelek felára legalább három évre rögzített. Ez az időszak pedig, ha a futamidőből még több mint kilenc év van hátra, akkor négy, sőt öt év (16 éven túli lejárat).A minimális felár egy százalék, a lakáshitelekre pedig maximum 4,5 százalékot, egyéb jelzálogkölcsönökre pedig 6,5 százalékot tehetnek rá a bankok. A felár legalább három évre rögzített. Ez az időszak pedig, ha a futamidőből még több mint kilenc év van hátra, akkor négy, sőt öt év (16 éven túli lejárat).
Az első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja a törvény szerint a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap.
A törvény szerint a szerződés módosulásától számítva hatvan napja van az ügyfélnek arra, hogy felmondja korábbi hitelét és további kilencven napja van arra, hogy ezt a kölcsönt kiváltsa.
Az elszámolások megküldésének határideje
Szerződés | Határidő | Kivétel |
---|---|---|
Deviza alapú | 2015. március 1-április 30. | A per 2015. március elseje után fejeződik be, a befejezés utáni 60. nap |
Forinthitel, nem deviza alapúnak minősülő deviza | 2015.augusztus 1-szeptember 30. | A per 2015. augusztus elseje után fejeződik be, a befejezés utáni 60. nap |
Az árfolyamgátasokra vonatkozó speciális szabályok
- a fix árfolyamú törlesztés (öt év) időszaka alatt a 2015 januárjára érvényes havi teher nem változhat
- öt év után a törlesztő 15 százalékkal nagyobb mértékben nem nőhet, a gyűjtőhitel ebbe az arányba nem számít bele, ennek a korlátnak a betartása a futamidő hosszabbításával kísérelhető meg (a törvény szerint „ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet” kell megállapítani)
- a futamidő az adós 75 éves koráig tolható ki (ebbe az adóstársak is beleértendők, tehát ha köztük van fiatalabb, akkor az ő kora számít)
- az elszámoltatás során a jóváírást elsősorban a (háromhavi Buboral kamatozó) gyűjtőhitel terhére kell elszámolni
- a fix árfolyamú törlesztés időszaka alatt kapott kedvezmény felével csökkentik az elszámolás során visszajáró (jóváírandó) összeget
A végtörlesztőkre vonatkozó szabályok
A hitelüket kedvezményesen (ez 180 forintos frankárfolyam volt) végtörlesztők bankjuktól 2015. március 31-ig kérhették az elszámolást. Ez azonban (minden más ügyintézéssel ellentétben) nem volt díjtalan.Tízezer forintot kellett befizetni, amit azonban az adós, ha jár neki pénz vissza, akkor visszakap. Amennyiben valaki csak hitellel tudta devizatartozását kiváltani, az elszámolást akkor is külön kellett kérnie, viszont a tízezer forintos díj nem terhelte.A bankoknak a végtörlesztők számára az értesítőt 2015. november 30-ig kell kiküldeniük
Nemzeti Eszközkezelő által kezelt ügyletek
Az elszámolás külön kérhető, de ha járna is vissza pénz, arról még csak nem is értesül az adós. A jogszabály szerint ugyanis a hitelntézetek a NET-tel közvetlenül számolnak el.Hátralékos adósokra vonatkozó szabályok
Megnevezés | Eljárás |
---|---|
Elszámolás | A jóváírandó pénzzel elsőként az (esetenként büntetőkamatokkal jócskán megnövelt) tartozást csökkentik |
Már végrehajtás alatt áll | Az elszámolás kiküldését a bank 30 napon belül köteles bejelenteni a végrehajtónak (bíróságnak/közjegyzőnek). Ezt követően a végrehajtónak 60 nap áll rendelkezésére a szünetelőként nyilvántartott ügyek folytatására |
A végrehajtóval már van megállapodás | Lehet kérni a részletfizetés szüneteltetését a végrehajtó irodánál |
A jövedelemből letiltottak már pénzt | Ennek felfüggesztését az ügyben eljáró végrehajtó irodánál kell kérvényezni |
A hitelt felmondták | A követeléskezelőre engedményezés időpontjáig a bank köteles elszámolni, a követeléskezelőtől az elszámolást külön kérni kell! (ha valaki ezt nem teszi, az eljárás akkor is folytatódik, de a követeléskezelő csak akkor továbbíthatja az ügyet a végrehajtónak, amikor a pénzügyi szolgáltató minden adóssal elszámolt, és ennek tényét a honlapján és bankfiókjaiban közzéteszi) |
Az adós perelt | Ha az elszámoláson felül még van egyéb, az elszámolási törvény által nem rendezett igény (kártérítés, elmaradt haszon, egyéb költség), kérhető a peres eljárás folytatása, egyéb esetben a pénzügyi intézmény kezdeményezi az eljárás folytatását (ez is végrehajtásba torkollhat) |
Ha nem stimmel (vagy úgy érezzük nem stimmel) az elszámolás...
Megnevezés | Határidő/feltétel | Megjegyzés |
---|---|---|
Kifogás, panasz, részletes elszámolás kérhető | 30 napon belül | A határidő jogvesztő! |
A finanszírozónak válaszolnia kell erre | 60 napon belül | Érdemes időnként megsürgetni |
Ha a válasz nem kielégítő, a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) kell fordulni | 30 napon belül | Ehhez már célszerű segítséget kérni (lásd lejjebb) |
A PBT-beadványban | Konkrétan meg kell jelölni, milyen számítási hibát követtek el | |
Ha az elszámolás hiányát panaszolja valaki | Neki kell igazolnia, hogy el kellett volna vele számolni | |
Ha visszajár pénz | 15 napon belül kell utalni | Az írásos elszámolási értesítő megkapását követően |
- Elszámolással kapcsolatban kérhető segítség, felvilágosítás a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatán: http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/ugyfelszolgalat/ugyfelszolg_info.html
- Érdemes lehet a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat megyei irodáihoz fordulni: www.penzugyifogyaszto.hu
- Az MNB ajánlja azokat a civil szervezeteket is, amelyek erre pályázaton tőle pénzt nyertek: http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/elszamolas_forintositas/Civil_partnerek.html
Ellenőrizni érdemes:
A felvételkori árfolyamot, valamint menetközben a törlesztéshez felszámítottakat (az elszámoláshoz az MNB középárfolyamot kell használni, az idősoros adatoknak itt nézhet utána)Az időközben végrehajtott kamat-, illetve feláremelést (ezt mindenki a saját hitelmúltja alapján kontrollálhatja, a konkrét adatok a hitelezők által küldött értesítőből sokszor kimaradnak)
FONTOS még:
2015. július 8-ától azok az adósok, akik elégedetlenek a PBT eljárásával a bírósághoz már csak speciális űrlapot kitöltve fordulhatnak. Amennyiben valaki nem ezeket a neten is elérhető iratokat használja, akkor a jogorvoslati kérelmet automatikusan elutasítják.Az űrlapot kitöltve a bíróságnak kell címezni, de a PBT-hez kell benyújtani.
Az adósokat érintő jogszabályok
Törvény neve | Jogszabály száma | Mire vonatkozik? |
---|---|---|
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről | 2014. évi LXXVII. tv. | Forintosítás |
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről | 2014. évi XXXVIII. tv. | Elszámoltatás (de ezt kiegészíti a következő sorban található törvény) |
2014. XL. tv. | Valójában ezt nevezik elszámolási törvénynek (az előzőre általában „jogegységi" elnevezéssel hivatkoznak | |
Az előzőeket módosította | 2015. évi II. és a 2015. évi LII. törvény | A módosított forintosítási törvény itt érhető el, az elszámolási törvény pedig itt található |
A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól | 42/2014. MNB rendelet, amit módosított az 53/2014. rendelet | A törlesztéssel sohasem csúszott adósok számára visszajáró pénz képlete |
54/2014. MNB rendelet | Adóssegítő programban részt vettek, fizetéssel késett adósokra vonatkozó és egyéb speciális elszámolás | |
55/2014. MNB rendelet | Felszámolási eljárás alá került pénzügyi intézmények becslési módszere | |
58/2014. MNB rendelet | Fogyasztói tájékoztatás, fogyasztóvédelmi rendelkezések, ezt módosították a 3/2015. MNB rendelettel és a 16/2015. MNB rendelettel | |
22/2015. MNB rendelet | A hátralék nélkül lezárt forinthitelekről nem kell eslszámoló levelet küldeni, ha a bank nem emelt díjat vagy kamatot |
További cikkek