Vigyázat, minden bizonylat legyen mindig kéznél!

Zűrzavar a rezsiszámlák körül

Megjavították?
Fotó: Latzer Anna

2016. június 29. Többszörös számlázás, jogosulatlan díjak felszámítása, hajnali órakikapcsolási kísérlet, mert a szolgáltató rossz helyre könyvelte a befizetéseket – csak néhány konkrét eset, ami azt bizonyítja, a rezsik rendezése terén enyhén szólva sincs minden rendben. Közben az árak alakulása sem annyira meggyőző, mint amennyire a kormányzat beállítani igyekszik.

A közműcégek számlázása egykor az óramű pontosságával vetekedett, nem kellett nagyítóval nézni, milyen fizetendőket is jeleznek, a számok szinte mindig stimmeltek. Ha valaki véletlenül kétszer fizetett, azt biztosan „lefogyaszthatta” később. A vad kormányzati rezsicsökkentési hadjárat és az államosítás azonban alaposan átalakította ezt a helyzetet. Most mindenkinek saját érdekében célszerű folyamatosan követnie az óraállást, és ellenőrizni, nem próbálnak-e valamit többször is ráterhelni.

Több olvasónk is jelezte (és kérte, hogy a többiek érdekében írjuk meg), hogy a csatornahálózatra újonnan csatlakozva azt tapasztalták: a szolgáltató kiszámlázta számukra a vízdíjat – még a csatorna nélküli időket idézően –, majd ugyanezt a csatornadíjjal együtt is megtette. Vagyis: aki nem figyel, az a vízért duplán fizet. A reklamációt pedig állítólag teljes értetlenséggel fogadják. Másik „trükk”, hogy az átalány összegét többszörösére emelték. Kaptunk olyan jelzést, hogy mire észbe kapott az ügyfél, már 40 ezer forint túlfizetésben volt (a teljes, és igen tanulságos történetet itt olvashatja), így tulajdonképpen vele előfinanszíroztatták volna a tevékenységüket.

A befizetett pénz nem érdekelte a szerelőket

A most zajló államosítás alatt pedig az ilyesmivel nem árt fokozottan vigyázni, hiszen a fogyasztó azon kaphatja magát, hogy már semmilyen kapcsolatban sincs azzal, aki tulajdonképpen neki tartozik. Emlékezetes, hogy az idén év elején, amikor az E.ON gázszolgáltatását vette át az állam, nem igazán sikerült zökkenőmentesre a folyamat. Úgy tűnik, a Tigáz esetében a problémák már most jelentkeznek. A Népszabadság egy egyedi ügynek utánajárva kiderítette, hogy a gázszolgáltató magánszemélyekre is megpróbál jogosulatlan és vaskos tételt terhelni „behajtási költségátalány” címen.

Egyik olvasónk szintén a szolgáltatását 2016. október 1-jei határidővel az államnak átadó Tigázzal keveredett egy más típusú ügybe. Őt hajnalban verte fel két megtermett fiatalember azzal, hogy a gázt jöttek kikapcsolni. Annyira korán volt, hogy még a cég ügyfélszolgálatát sem lehetett elérni (talán nem véletlenül?). Amikor nem engedte be a szerelőket, azok azzal fenyegetőztek, hogy akkor az utcán fogják kikötni a gázt, ami 160 ezer forintos visszakapcsolási díjjal jár. Előásta a bizonylatokat arról, hogy mindent rendben befizetett, de ez – mint mondták – a Tigáz által küldött embereket nem érdekelte.

Néhány éves átlagár
	2009. (Ft)	2015. (Ft)	Változás (%)
Vízdíj m³	301	296	-1,7
Csatornadíj m³	307	363	18,2
Szemétdíj*	1690	2060	21,9
Áram 10 kWh	449	366	-18,5
Vezetékes gáz m³	107	101	-5,6
Brikett 100 kg	5070	7410	46,2
Tűzifa 100 kg	2460	2930	19,1
* 110-120 l kuka ürítése, havi díj Forrás: KSH

Az ügyfélszolgálaton azután kiderült: a fogyasztó befizetéseit más számlára könyvelték. A történet még ezzel sem ért véget, közölték ugyanis, hogy szerintük még van 20 ezer forintos „régebbi” tartozás. Ezt pedig vagy azonnal befizeti, vagy küldik vissza a kikapcsolókat. Ja, és azt is tudatták, hogy erről a pénzről számlamásolatot egyelőre nem tudnak nyomtatni.

A szemétdíjat egyben kérhetik majd

Az ország számos pontján a szemétdíjról nem érkezett eddig számla. Ez – mint arról a sajtóban több cikk is megjelent – szintén az államosítás „mellékhatása”. Az új állami szolgáltató ugyanis nem képes számlázni. Ígéretük szerint ezt a gondot júliusra oldhatják meg. Rövidesen tehát érkezhetnek a számlák, az egész idei évre. Talán nem alaptalanul tartanak sokan attól, hogy azok tartalmával, a megszabott fizetési határidőkkel is adódhatnak majd problémák.

A szemétszállítás, de a teljes, már államivá tett közüzemi szolgáltatás rendszere is elég furcsának tűnik. Miközben ugyanis a fogyasztók számláikat a kijelölt cégnek fizetik, valójában csomó mindent (ilyen például a hálózat fejlesztése, karbantartása, a hibabejelentés fogadása, a hibaelhárítás) a régi szolgáltató végez. Volt olvasónk, aki azon borongott, hogy sohasem hitte volna, de irigykedik a szomszédjára, aki cégként kötött szerződést a közüzemi szolgáltatásra, neki ugyanis „minden pöccre működik tovább”.

Közben az árak alakulása sem annyira meggyőző, mint amennyire a kormányzat beállítani igyekszik. A mellékelt táblázatban látható, hogy a különböző, rezsikiadások körébe sorolható tételek éves átlagos ára miként alakult a válság tulajdonképpen legkeményebb évében és tavaly. Sokan pedig még ezekben a számokban is kételkednek. Talán nem véletlenül. Korábban táblázatban kigyűjtöttük, hogy néhány városban és annak környékén mekkorák is a 2013. óta befagyasztott szemétszállítási díjak. A tíz város közül csak egyetlen egyet találtunk, ahol a KSH átlagárnál alacsonyabbat számítanak fel. Tény viszont, hogy – mint azt már több olvasónk is jelezte – a nagy össznépi rezsicsökkentés hatályba lépése óta helyenként egyáltalán nem lehet tájékozódni az árakról.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: rezsicsökkentés, rezsi, közmű, szolgáltatók, államosítás