A vagyonfelügyelők előtt a banki rekeszek sem titkosak

Zárolhatják a széfeket is

Nem is annyira titokzatos...

2015. október 5. A hatóság „rátenyerelt” a család széfjére is – panaszolta egyik olvasónk. Elsőre valóban meghökkentő, hogy az amúgy a titokzatosság légkörével körülvett banki trezorokba akár bele is nézhet például az adóhivatal. Tény azonban, hogy így van. Úgy tűnik, a magáncsődbe jelentkezők sem lehetnek nyugodtak, ha értékeik egy részét banki széfben szeretnék öt évre „biztonságba” helyezni.

A magánszemélyek is nyitott könyvvé váltak az adóhivatal (NAV) számára már 2013 nyarán. Akkortól az adóhatóság revizorai gyakorlatilag azonnal hozzájuthatnak az általuk vizsgált személy banki adataihoz. Tavaly pedig már nagyban beindult a kiválasztott (vagy akár az összes) pénzintézet egyidejű elektronikus megkeresése a végrehajtás alatt állók banki kapcsolatainak megismerésére. Arra azonban – míg egy olvasónk nem panaszolta– nem gondoltunk, hogy az ilyen kutakodás a banki széfekre is kiterjedhet.

A bérleti díj nemfizetésére eltérően reagálnak a bankok. Az MKB-nál egyedi az elbírálás, a CIB három hónapig türelmes, de például az UniCredit mindössze két hónapot vár. A BB „legalább 60 nap” fizetési türelmi időről beszélt. A svájci széftörténeteken elzsongítottaknak nem árt tudniuk: a magyar bankok a nemfizetés miatti felmondás után – persze ezt sokszori felszólítás előzi meg – nem várnak éveket. Feltörik a széfet, tartalmát pedig meghatározott időre „felelős őrzésbe” veszik. Ennek csakúgy, mint a fizetési késedelemnek, plusz költsége van.

Végrehajtás során – mondták el érdeklődésünkre az MKB-nál – a NAV bekér a banktól minden, az adós vagyonára vonatkozó adatot. Ez az informálódás leginkább bank- és értékpapírszámlára vonatkozik, de akár széf is lehet. A pénzt inkasszálják, az ingóságot (így akár a széf tartalmát) lefoglalják. A végrehajtási, illetve a büntető ügyekben a CIB szerint a banknak minden esetben a határozatban foglaltak szerint kell eljárnia, tehát megkeresésre tájékoztatnia kell a hatóságot a széfbérletről, valamint esetleg, a határozat alapján, a széf tartalmát is át kell adnia.

Lakossági széf – hangsúlyozta több más pénzintézet mellett a Budapest Bank (BB) – csak közjegyző jelenlétében törhető fel. Másutt arról is beszéltek, hogy a hatóság is törekszik arra, hogy a széf birtokosa jelen legyen. (Megjegyezzük, ilyen esetekben nyilván tehetetlenül tűrheti, amint – ahogy olvasónk fogalmazott – „rátenyerelnek” jól eldugottnak vélt javaira.)

A csődvédelmi szolgálat is kutakodhat

Kaptunk olyan levelet is, amiben kifogásolták, hogy „riogatunk” a magáncsőddel, ahelyett, hogy „jótanácsként” megírnánk: a család tartalékvagyonát széfben kell elhelyezni, ezután „kibírva valahogy az öt évet, az adósságtól megtisztulva nem kell nulláról indulni”. A helyzet azonban, ha attól el is tekintünk, hogy a javaslatnak erősen csalás szaga van, nem ilyen egyszerű. A banktitoknak minősülő információkat – nyomatékosították érdeklődésünkre a K&H-nál – csak a törvényben meghatározott szerveknek lehet kiadni, írásbeli megkeresés alapján.

Mint a banknál elmondták: ide tartozik többek között a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, a polgári és a büntetőbíróság, titkosszolgálat, rendőrség, nemzetbiztonság, NAV és a családi csődgondnok is. Magáncsőd esetén a széf kérdésében az Erste szerint is a Családi Csődvédelmi Szolgálat (CSCSSZ) az illetékes. Az UniCredit szakemberei úgy vélik, a CSCSSZ minden banktitkot és értékpapírtitkot megismerhet, sőt feladata is, hogy az adós vagyoni helyzetét, annak részleteit feltérképezze. Ezt erősíti egyébként az a törvényi szabályozás is, mely szerint, ha a magáncsődeljárásban résztvevő adós eltitkol valamilyen vagyonelemet – akár széfben tárolt tárgyakat is –, akkor ezzel kizárja magát az eljárásból.

Akadhatnak azért kibúvók?

A magáncsőd eljárása, ha a bajba került adósnak csak egyetlen főhitelezővel kell zöldágra vergődnie, alapvetően eltér attól, ha sokfelé halmozott fel tartozást. Előbbi esetben (persze, ha együttműködő az ügyfél), elkerülhető az igazán kemény sanyargatás, sőt még törlesztési támogatás is kapható. Amennyiben nincs főhitelező (esetleg több is van), akkor csak a bírósági eljárás jöhet. Ha pedig a bíróság rendeli el az adósságrendezést, akkor a törlesztéshez szükséges számla felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Úgy tűnik, ilyenkor vizsgálódhatnak a széfek után is.

Míg egy banki széfet egy jogosult szervezet akár távirányítással zár alá helyezhet, a Széfbankhoz, mivel nem tagja a bankrendszernek, egy ilyen adatszolgáltatási felhívás el sem jut – hangsúlyozta Gurály Ottó, a Széfbank igazgatója. (Ezt egyébként volt bank is, ahol bizalmasan megsúgták.) Gurály arra is kitért, hogy míg szerinte egy banki széfet díj nemfizetés esetén három hónap után felszámolnak a Széfbank akár két évig is vár az ügyfelére. Ráadásul, bár a szerződés ezt lehetővé tenné, még soha nem számoltak fel késedelmi kamatot.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!