Ha az egyik legnagyobb magyar bankkal megtehették, mi történt a kisebb szereplőkkel?

Vizsgálja az MNB az Erste megzsarolását, az alelnök tagad

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2026. április 24. Simor András, volt jegybankelnök zsarolással vádolta meg az MNB volt alelnökét, aki tagadja az ellene felhozott vádakat. A Varga Mihály vezette jegybank vizsgálatot ígér, miközben az Erste Bank portálunkkal azt közölte, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos bánásmódnak. Az Orbán-rendszer elmúlt 16 évének tipikus története elevenedik meg előttünk, amiből kiderül, hogyan lehetetlenítettek el egyes embereket vagy a gazdasági élet szereplőit.

Nemcsak az elmúlt 16 évben, hanem már az első Orbán-kormány idején is (1998-2002 között) számtalan olyan történetet lehetett hallani a gazdasági élet szereplőitől, amelyekből az derült ki, hogyan használta fel a kormányzat a különböző hatóságokat a gazdasági élet szereplőinek ellehetetlenítéséhez, vagy éppen egy-egy cég átvételéhez. Tipikus volt például az adóhatóság ráküldése az egyes cégekre, majd azok kikényszerített eladása.

A legújabb botrány most azt mutatja meg, hogy az ország egyik legnagyobb bankját, az Erste Bankot zsarolta meg a bankok felügyeleti hatóságának, a Magyar Nemzeti Banknak az alelnöke, hogy távozásra bírja Simor Andrást a társaság bécsi anyabankjának, az Erste Groupnak a felügyelőbizottságából – mint megírtuk, ezt Simor András, volt jegybankelnök állította szerda este az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Elmondása szerint, miután Simor többször kritizálta Matolcsy György akkori jegybankelnököt, 2023 decemberében az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt, és elmondta: behívták az MNB-be tárgyalni a felügyeleti alelnökkel (aki akkor Kandrács Csaba volt- a szerk.) egy ablaktalan, zárt biztonsági helyiségbe, ahol a telefonját kint kellett hagynia. Az alelnök közölte: amíg Simor András az Erste bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben. Ezután kiderült, hogy karácsony és újév között, az ünnepek alatt, az MNB bankfelügyelete szokatlan adatokat kért a banktól és szokatlan vizsgálatokat kezdett. Amikor az Erste munkatársai felhívták MNB-s kontaktjaikat, hogy megkérdezzék, mi történik, a válasz annyi volt: „A te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abbamaradjon.”

Simor ekkor döntött úgy, hogy lemond a felügyelőbizottsági tagságról, hogy személyével ne ártson a banknak. Simort lemondása után megkereste az Európai Központi Bank két vezetője, azért aggódva, hogy valami baj lehet az Erste Groupnál. Ő elmondta, hogy a bank védelmében mondott le. Elmesélte nekik a történetet, ami sokkolta a szakembereket.

Az MNB vizsgálódik

Megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „A Magyar Nemzeti Banknak 2025. március 4-e óta új vezetése van, az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik. Az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnök került. A nyilvánosságban megjelent új információkra tekintettel a jegybank elnöke a belső szabályzatoknak megfelelően a kérdéses időszakra vonatkozóan haladéktalanul vizsgálatot rendelt el.”
További kérdéseinkkel - miszerint történt-e bármikor az elmúlt 16 évben olyan felügyeleti vizsgálódás, büntetés kiszabása, ami politikai indíttatású volt, vagy használta-e a kormány bármikor nyomásgyakorlásra az MNB-t, illetve használta-e az MNB korábbi vezetése zsarolásra, nyomásgyakorlásra a hatósági jogkört? – az MNB azt javasolta, hogy forduljunk az érintettekhez.

Mit mond a volt alelnök?

Az Azénpénzem.hu megkereste Kandrács Csabát, aki a kérdéses időpontban az MNB alelnökeként a felügyeleti területért felelt, jelenleg pedig (2026. április 2-ától) az MBH Bank igazgatósági tagja.

Kandrács portálunkkal közölte: „Simor Andrásnak az osztrák Erstében betöltött tisztségével összefüggő döntésekre nekem nincs és nem is volt ráhatásom. Személyesen nem ismerem. Alelnökségem alatt mind az Erste Bankkal, mind az összes többi Magyarországon aktív bankkal kiegyensúlyozott, korrekt szakmai kapcsolatom volt, rendszeresek voltak az intézményi vezetőkkel való szakmai találkozók. Felügyeleti munkámat minden esetben a jogszabályokkal összhangban, azokat betartva, a vonatkozó szakmai sztenderdeknek megfelelően végeztem. 2025. október elején alelnöki megbízatásom véget ért, azóta semmilyen közéleti tisztséget nem töltök be. Sem alelnökségem alatt, sem mostanáig nem kaptam ilyen ügy kapcsán semmilyen jelzést, megkeresést. Az alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések megtételét tervezem.”

Hátrány érte az Erste Bankot

A történetnek még érdekes szála lehet, hogy éppen a kérdéses időpont előtti napokban, 2023 novemberében szállt ki a magyar állam az Erste Bankból, ahol 15 százalékos tulajdonnal rendelkezett. Az állam még 2016 júniusában vásárolta be magát a bankba. Az erről szóló megállapodást már 2015 februárjában aláírták.

Portálunknak az Erste azt válaszolta, hogy az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll. Az Erste előre tekint, bízva egy olyan Magyarországban, amely a piaci szereplőknek jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít – írták válaszukban.

Itt lejtett a pálya

Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója még a botrány szerdai kirobbanása előtt, a 24.hu Della című, hétfőn felvett műsorában arról beszélt, hogy az Erste nem tartozott a kormány preferáltjai közé. Komoly kihívás volt, amikor Orbán Viktor a februári évértékelőjén az Erste Bankot és a Shellt a háború kutyáinak, a halál vámszedőinek nevezte. Arra jutottak, hogy ez a támadás azért érte a bankot, mert Kármán András, aki a Magyar Péter vezette kormány pénzügyminisztere lesz, ebben az időben még csak a Tisza Párt szakértője volt, korábban az Erste Bankban dolgozott.

Jelasity az új kormánytól azt reméli, hagyják majd, hogy a piacgazdaság működjön, és végre egyenrangú verseny legyen. Nagyon zavarta, hogy lejtős volt a pálya. Ezt egy miniszter is mondta neki korábban, hogy így működik Magyarország. Mindig belenyúltak a szabályozásba, jött az extra profit adó, ATM-eket kellett telepíteni, voltak MFB pontok, és itt is mindig voltak egyenlőbbek. Arról is beszélt, hogy vannak olyan szolgáltatások, amelyeket olyan szereplőktől kell megvásárolniuk a bankoknak, amelyek monopol helyzetben vannak, érdekes módon csak ezeknek a szereplőknek van erre tevékenységi engedélyük. Az iparág pontosan tudja, hogy az egyes jogszabályokkal kiket hoztak helyzetbe, és csak reméli, hogy az iparágon belül is meglesz az elszámoltatás.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: zsarolás, MNB, alelnök, Simor András, Kandrács Csaba, Erste, Jelasity Radován, jegybank, felügyelet