Vizsgálatot indít a pénzügyi jogok biztosa

2013. január 8. A pénzügyi jogok biztosa szerint valódi versenyhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a pénzintézetek a társadalmi közteherviselésből eredő pluszköltségeiket ügyfeleikkel fizettetik meg. Doubravszky György vizsgálatot indít a bankolási költségek ügyében – írja az MTI.

A biztost azért kereste meg az MTI, hogy megtudja, tervezi-e vizsgálni a tranzakciós illeték alkalmazásának, továbbhárításának gyakorlatát. Válaszában jelezte: "üdvözli a Magyar Bankszövetség főtitkárának őszinteségét", aki egy hétfő reggeli rádióműsorban kimondta, a bankok teljes egészében az ügyfelekre hárítják a tranzakciós illetéket. Doubravszky György egyúttal közölte: vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a magyarországi bankolási költségek hogyan viszonyulnak az európai országokban az ügyfelek által fizetendő költségekhez.

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a hirado.hu tudósítása szerint azt mondta, hogy a bankok többsége ügyfeleivel fizetteti meg a tranzakciós adót, mert a bankszektor három éve veszteségesen működik, és az ez idő alatt képződött hiány nem teszi lehetővé, hogy a bankok további terhet vállaljanak magukra. A főtitkár szerint az ország körülbelül negyven bankja élethalálharcot vív egymással, a verseny így évek óta nagyon erős, ami azt eredményezi, hogy bizonyos bankok kivárnak az emeléssel, illetve amelyik el tudja viselni, az nem teljes mértékben hárítja át az új terhet. (A bankszámlák díjainak emeléséről szóló legutóbbi cikkünk itt található, a bankszámlák díjait pedig itt kalkulálhatja.)

A pénzügyi jogok biztosa felhívta a figyelmet arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2012. november 13-án kiadott, a tranzakciós illetékre vonatkozó állásfoglalása szerint a pénzügyi intézmények nem vezethetnek be új díjat vagy költséget egyoldalú, kedvezőtlen szerződésmódosítás során. A számlaszerződés teljes időtartamára kizárólag olyan díjat vagy költséget lehet tehát érvényesíteni, amely az eredetileg megkötött ügyfélszerződésben (s az azt kiegészítő üzletszabályzatban, általános szerződési feltételekben, hirdetményben) a felek felsoroltak, rögzítettek. A törvény a már meglévő (a számlaszerződések megkötésekor rögzített) díjak vagy költségek esetében pedig megtiltja, hogy a hitelintézet úgy módosítsa egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül a számlaszerződést, hogy ennek során megváltoztatja a számlaszerződésben (ideértve a szerződés részét képező minden dokumentációt) szereplő számítási módot - emlékeztetett. 

Ugyanakkor a felügyeleti állásfoglalásból kiderül: a törvény nem határozza meg a számítási mód fogalmát. A PSZÁF álláspontja szerint szerződésben meghatározott számítási mód tág értelemben az, ha a szerződés tartalmazza azt, hogy az egyes kamat, díj vagy költségelemeket milyen módszer, elv (például százalékszámítás) útján számítják ki.


 

Azénpénzem véleménye

A számlát terhelő adók is részei lehetnek a számítási módnak, így a jogszabály szerint átháríthatóak. Ugyanakkor minden számlatulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a díjemelés hatályba lépése előtt díjmentesen bankot és számlacsomagot váltson. A valódi versenyt tehát maguk az ügyfelek hozhatnák létre, ha a lábukkal szavaznának a túlzott mértékben drágító bankok ellen.

Kapcsolódó anyagok