Az illetékbevételek egy év alatt 16 százalékkal nőttek

Visszaveszi a családok zsebéből a csokot a kormány

2019. november 25. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összegénél jóval nagyobb mértékben drágultak meg a lakások, így a fiatal házasok messzebb kerülhettek a lakásszerzés lehetőségétől. Az sem mellékes, hogy miközben a vissza nem térítendő támogatás egy gyermekre 600 ezer forint, a vett lakás után átlagosan 668 ezer forint illetéket kell fizetni.

A lakások ára – írtuk meg akkoriban – szinte a CSOK összegével emelkedett 2016 elejére (a drágulás már egy évvel korábban, a kedvezmények kiterjesztésének bejelentésére megkezdődött). Egy háromgyerekes család használt lakásra kaphat 2,2 millió forint támogatást, akár egy kislakásra is. Ezt az állami pénzt viszont – mutattuk ki az idén nyáron – az ország minden területén „elfüstölte” az áremelkedés.

Az emelkedő árak mellett azonban – hívta fel a figyelmet a Népszava – a lakásvétel után fizetendő kedvezményes illeték változatlansága is sokat húz ki a családok zsebéből (az alacsonyabb kulcs csak a 15 millió forintnál olcsóbb lakásokra érvényes). Mint a lap leírta: a vissza nem térítendő CSOK egy gyerekre 600 ezer forint, a használt lakások 16,7 millió forintos, országos átlagárával számolva a 4 százalékos illeték viszont 668 ezer forint. A budapesti 32,7 millió forintos átlagárnál az illeték már 1 millió 308 ezer forint, ami majdnem annyi, mint a használt lakásokra két gyermek esetén adott 1 millió 430 ezer forintos támogatás. Az újépítésű lakások 27,8 millió forintos átlagárával számolva 1 millió 112 ezer forint az illeték, ami duplája az egy gyermekre járó csoknak. (További részleteket itt találhat.)

Bőven lenne miből engedni

A lap egyébként úgy tudja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál készül egy olyan tervezet, amely a gyermekvállaláshoz kötötten biztosítana illetékkedvezményt a lakásvásárlóknak (a vissza nem térítendő CSOK után egyébként jelenleg sem kell illetéket fizetni, de ez a levonás esetenként az áremelkedéssel összevetve meglehetősen csekély). Lenne miből engedni, a központi költségvetésbe ugyanis – derítette ki az Azénpénzem.hu a friss adatokból – 2019-ben az első kilenc hónap alatt 16 százalékkal többe bevétel folyt be, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A lakosságtól különböző címeken elvont összes pénz majdnem 11 százalékkal emelkedett. Az idén 2015-höz képest az első három negyedévben 43 százalékkal nagyobb összeggel hizlalta a lakosság a költségvetést. Ebben pedig a forgalmi adó nincs is benne, pedig a világbajnok magas elvonás nagy részét is a magánszemélyek kénytelenek állni (a cégek visszaigényelhetik).

Nagy bajban a fiatalok

A Népszava már említett cikke kitér arra is, hogy tavaly a 35 év alattiaknak csupán a kétharmada tudott 15 millió forintnál olcsóbban lakást venni, azaz minden harmadik fiatal jelentős illetékkedvezményektől esett el. A fővárosban csupán minden tízedik fiatal érvényesíthette az illetékkedvezményt. Budapesten és a felkapottabb vidéki városokban ilyen összegért már gyakorlatilag nem lehet ingatlanhoz jutni.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a 18 év alattiak 35,6 százaléka túlzsúfolt háztartásban él. Ez – nyomatékosította a Habitat – azt is jelenti: egy egész generáció fog úgy felnőni, hogy több mint harmada gyermekkorától kezdve lakhatási szegénységben él.

A Habitat for Humanity Magyarország idei lakhatási jelentésében (ezt itt találja meg) kiemelten foglalkozott a fiatalok lakhatási válságával. Mint leírták: a szülői házban élő 18 és 34 év közötti fiatalok aránya 2018-ban 62,7 százalék volt, amivel jóval megelőzzük az európai uniós tagállamokat (az EU-s átlag 2017-ben 48,1 százalékot tett ki). Még nagyobb az eltérés az uniós átlag és Magyarország között az „idősebb fiatalokat”, vagyis a 25-34 éves korosztályt nézve: hazánkban közülük 42,4 százalék él a szülőknél, míg az európai átlag 28,5 százalék. A lakáshoz jután nehézségeit az is jól mutatja, hogy tizenöt év alatt háromszorosára nőtt azon fiatal háztartásfővel rendelkező háztartások aránya, amelyek bérlik a lakásukat.

Az 1970-es évek elején „szociálpolitikai kedvezményként” bevezetett támogatás folytatásaként tekinthető CSOK fókuszában a Habitat szerint már nem a rászoruló családok állnak. Ez a 2018-as és 2019-es változások óta még inkább így van: a kapcsolódó hitelkonstrukció kibővítésével, a hitelkeret felső értékhatárainak megemelésével, a használt lakások felső értékhatárának és a meglevő ingatlantulajdonra vonatkozó korlátozások eltörlésével a támogatással a gazdagabb háztartások felé nyitottak. Eközben megmaradtak vagy szigorodtak a korábbi, alacsonyabb státuszú háztartásokat kiszorító szabályok.