Megtakarításként már nem éri meg az állami támogatás nélkül

Visszatértek a lakástakarékok, de minek?

Fotó: clipart.com

2023. április 14. Az OTP Lakástakarék márciusi feltámadása után az Erste Lakástakarék is bejelentette, hogy májustól újraindítja az előtakarékossági termékek értékesítését. Az állami támogatás megszüntetése után a piacon egyedül maradó Fundamenta így újra versenytársakat kapott. Ezekben a konstrukciókban a különböző bónuszokkal együtt sem éri meg megtakarítani, jobban járunk, ha állampapírban teszünk félre.

Minden különösebb csinnadratta nélkül indította el az OTP Lakástakarék márciustól ismét a lakáscélú megtakarítási termékeket. Az Erste Lakástakarék pedig a héten jelentette be, hogy májustól újra lehet előtakarékossági szerződéseket kötni. Ezek a konstrukciók azonban messze nem olyan kedvezőek a megtakarítók számára, mint az államilag támogatott termék volt. Valójában nagyon nem éri meg.

Milyen volt?

A lakás-takarékpénztári rendszer 1997-ben indult egy Magyarországon. A konstrukció lényege az volt, hogy az ügyfelek több éven keresztül előtakarékoskodtak, a befizetésekre az állam 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos támogatást adott. Így a maximális állami támogatás havi 20 ezer, azaz évi 240 ezer forintos befizetéssel volt elérhető. A megtakarítást az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja. Az előtakarékoskodás végén pedig nemcsak a kamattal és állami támogatással növelt összeghez juthattak hozzá az ügyfelek, hanem a megtakarításukkal legalább megegyező mértékű lakáskölcsönt is kaphatnak/kaphattak. (Még vannak a régi rendszerben megkötött, élő szerződések.) A lakáskölcsön kedvező, fix kamatozású, a rögzített havi törlesztés miatt jól tervezhető volt. Az állami támogatás feltétele a legalább 4 éves előtakarékoskodás volt, ugyanakkor ez legfeljebb 10 évig járt.

Így nyírta ki a kormány a szektort

A rendszer nagy népszerűségnek örvendett, 20 év alatt összesen több mint 2 millió szerződést kötöttek, a kifizetés pedig a szektor egészét tekintve meghaladta a 2000 milliárd forintot. Éppen ezért derült égből villámcsapásként ért mindenkit, amikor 2018 októberében a kormány néhány nap alatt átverte a parlamenten az a jogszabályt, ami megszüntette a lakástakarék-pénztári konstrukció évi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatását. Így a piaci szereplők 2018. október 17-től támogatott új szerződést nem köthetnek, de a meglévő állományt gondozzák.

Rövid bénultság után elsőként a piacvezető Fundamenta jelezte: nem hagyja cserben azokat, akik új megtakarítást indítanának. Akciót is hirdettek, ami után az OTP lakástakarék sem maradt tétlen. Az első körben is kipottyant azonban már az egyik kassza. Az Erste Lakástakarék 2019 tavaszán jelentette be: átveszi az Aegon Lakástakarék-pénztár portfólióját. Az Aegon után az OTP Lakástakarék is bedobta a törülközőt; 2019. november 1-jétől felfüggesztette a lakástakarék termékek értékesítését. Majd 2020. október 31-étől az Erste is elhagyta – átmenetileg - a piacot.

Most versenytársakat kap a Fundamenta

Az elmúlt években tehát csak a Fundamenta kínált lakáscélú megtakarítási konstrukciót. Ennek lényege az volt, hogy bár állami támogatás már nem járt a félretett összegre, hónapról hónapra befizettek a megtakarítók, és kamatot ugyan gyakorlatilag nem kaptak (a 0,1 százalék aligha nevezhető annak) , mégiscsak járt valami kamatbónusz az egészre. A Fundamenta jelenlegi ajánlata alapján 5 éves megtakarítás, havi 20 ezer forint befizetése esetén 0,76 százalékos EBKM (egységesített betéti kamatláb mutató) érhető el, magyarul a megtakarítás évi 0,76 százalékkal ketyeg a kamatbónusszal együtt. Havi 100 ezer forint befizetésénél a kamatbónusznak köszönhetően 1,06 százalék ez a kamat.

Mivel állt most elő az OTP Lakástakarék?

Az OTP Lakástakarék egy négyéves és egy nyolcéves konstrukcióval rukkolt most elő. A négyévesnél 10 százalék prémiumot ad a megtakarítás végén, míg a nyolcévesnél 30 százalékosat. Ezt harangozzák úgy be az ügynökök, hogy az állami támogatással megegyező mértékű a prémium.

Így a négyéves konstrukciónál havi 20 ezer forint befizetésével a prémiummal együtt 3,23 százalékos éves kamat (EBKM) érhető el, míg havi 100 ezer forint befizetésénél 3,44 százalékos. Ha valaki 8 évig takarékoskodik, akkor havi 20 ezer forint megtakarításával évi 5,54 százalék, 100 ezer forinttal pedig 5,64 százalékra nő az elérhető éves kamat a prémiummal. Ha nem jár a prémium, akkor bizony az összes konstrukció éves kamata mínusz, vagyis még fogy is a megtakarított pénz.

Az Erstével sem járunk jobban

Az Erste Lakástakarék májustól induló új konstrukcióiban, a 4 illetve 8 éves megtakarítási időszak mellé az ügyfelek havi 20 ezer, 30 ezer, 40 ezer és 50 ezer forint befizetése közül választhatnak. A pénzintézet a megtakarítások után fizetett kamaton felül kamatbónusszal egészíti ki a befizetéseket. A kamatbónusz mértéke 4 év után 15 százalék, míg 8 éves megtakarítást vállalva 30 százalék. Az EBKM mértékét még nem tette közzé az Erste, így jelenleg még nem lehet számolni az egyes konstrukciókkal, de valószínűleg valahol az OTP ajánlatának környékén lehet majd az éves kamat.

Kinek jó ez?

Megtakarítási szempontból a lakástakarék elveszette a vonzerejét az állami támogatás kiiktatásával. Még a látványosnak tűnő bónuszok, prémiumok ajánlatával is nevetségesen kevés az a kamat, amit megajánlanak a pénzünkre.

Igaz, hogy a bankok jellemzően továbbra sem fizetnek látható kamatot a pénzünkre, de mint megírtuk, aki hajlandó megmozdulni, és nem hagyja lustaságból a pénzét a folyószámlán, állampapírban már szép hozamok érhet el. Jelenleg 15-16 százalékot kaphat, aki itt takarít meg, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír 16 százalékos jelenlegi kamata pedig a brutális infláció miatt jövőre akár 20 százalékra is felkúszhat. Tény, hogy a lakástakarékok a havi, rendszeres befizetéseket kezelik, de állampapírt is vehetünk akár havonta is a kincstárnál, összességében biztos, hogy jobban járunk, mint a lakástakarékkal.

Akkor mégis kinek kellene?

Az OTP Bank szakembere 4 éve, az állami támogatás elvétele után bevezetett termék esetében azt válaszolta erre a kérdésünkre, hogy több érv is szól a lakástakarék mellett. Nem egyszeri befektetésről, hanem hosszú távú, rendszeres megtakarításról van szó. Ha valaki maga fekteti be a pénzét, az nagy fegyelmet, hozzáértést és időráfordítást igényel. Jelenleg nagyon magas a készpénzállomány és a folyószámlákon heverő lekötetlen pénz mennyisége is. Tehát ezeket a pénzeket is ésszerű lenne félretenni. A rendszeres megtakarítás egy önként vállalt „kényszer”, aminek jelentős megtakarítási összeg a jutalma.

A probléma az, hogy a mostani lakástakarék konstrukciók esetében a 4 év alatt prémiummal együtt elérhető évi 3,5 százalék alatti kamat elég rosszul mutat a 16 százalékos kamatot kínáló állampapír mellett. A Fundamentánál elérhető 1 százalék alatti kamatról pedig jobb nem is beszélni! Egyszerűen azt is mondhatjuk, aki lusta, hogy befektessen, minden évben a két kamat közti különbséget veszíti el a pénzén.

Persze nagy kérdés, hogyan alakulnak a következő években az állampapírok hozamai, de ekkora mélyrepülésre, mint amennyi most a lakás-takarékpénztárak kínálata, nem kell számítani.

Más is lehet a gond

Van más probléma is egyébként a fenti konstrukciókkal. A bónuszok, prémiumok csak akkor járnak, ha mindent az előre rögzített feltételek mellett teljesítünk. Ha késik a befizetés, nem tudunk minden hónapban ugyanannyit fizetni, vagy éppen nem is tudunk befizetni, mert éppen másra kell a pénz, akkor büntet a rendszer, és nem, vagy csak kevesebb bónusz/prémium jár. Így a végén még mínuszba is csúszhat a kamat.

Ráadásul kötöttségekkel jár a megtakarítás felhasználása is. Csak lakáscél lehet, ezt pedig igazolni kell. Kiutalási időszak is van, ami több hónapos várakozást jelent. Azok a nehézségek, amik együtt jártak a lakástakarék rendszerrel, fennmaradtak. Csak éppen már állami támogatás nélkül. Az állami támogatásnak köszönhetően egyébként 2014-15-ben 10 százalékos volt az elérhető éves kamat (EBKM) a megtakarításon a 4 éves konstrukció esetében, ami az akkori kamatkörnyezetben kiemelkedő volt. Így volt vonzereje a történetnek. Most nincs. Még az egyes konstrukciók esetében kínált alacsonyabb lakáshitel kamatokkal együtt sem.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Lakástakarék, állami támogatás, megtakarítás, lakás-takarékpénztár, lakáshitel, bónusz, Fundamenta, prémium, Erste Lakástakarék, állampapír, kamat