Kigyűjtöttük a fontos tudnivalókat

Viharkárok: amikor nem fizet a biztosító

Fotó: Lakatos Péter, MTI

2020. szeptember 3. A tavalyinál 61 százalékkal magasabb összegre rúghat a nyári zivatarok okozta kár az idén. Nem árt tudni, hogy a biztosítók időnként vitatják, valóban lecsapott a vihar, és nekik fizetniük kell. Összeszedtük, ki milyen védelem alapján számíthat a különböző esetekben pénzre, és mik lehetnek a kifogások.

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit előreláthatólag az idén fognak – állapította meg adatgyűjtése alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Mint tudatták, a társaságokhoz ebben a periódusban a tavalyi 96 ezerrel szemben „csak” közel 85 ezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz címén.

Jó tudni, hogy csaknem valamennyi biztosítási szerződés az általános, Ptk-ban meghatározott időnél rövidebb módon, jellemzően 1-2 évben határozza meg az igények elévülését. Ha valaki ezen az időn belül nem terjeszti elő követelését, többé nem érvényesítheti követelését bírósági úton.

A biztosítók az idén a tavalyinál majdnem 12 százalékkal kevesebb esetre 61 százalékkal több pénzt kényszerülhetnek kifizetni. A MABISZ tájékoztatása szerint ugyanis 2019-ben a négy viharos hónap alatt a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárd forintot térítettek a biztosítók, az idén viszont ez az összeg előreláthatólag 6,6 milliárd forintra rúg majd. Ebben az összesítésben ráadásul nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások, de a hét eleji károk sem.

Jöhetnek a különböző kifogások

Nem árt tudni, hogy a biztosítók nem minden vihar által okozott rombolást minősítenek olyan időjárási eseménynek, ami után fizetniük kell. A megkötések között szerepelhet például, hogy a vihar az, amikor a szél sebessége meghaladja az óránként 54 kilométert. Ráadásul csak az számíthatnak valóban kárnak, amit a szerződésenként eltérő határidőn belül (ez általában 2-8 munkanap) bejelentenek.

Vitára vagy visszautasításra lehet számítani
Megnevezés	Megjegyzés
Nyitott ablak, kint hagyott tárgyak	A kármegelőzés, bizonyos körültekintés elvárt
Beázás	Eltömődött eresz, karbantartás hiánya kizáró lehet
Tetőkárosodás	A karbantartást itt is vizsgálják, nagyon régi tetők (kémények) esetén várható kifogás
Villám másodlagos hatása	Általában 1000 méteren belül fogadják el vita nélkül, a régi szerződések erre (többnyire ez az elektromos berendezések károsodása) sokszor nem fizetnek
Kerti bútorok, medence	Eltérő a biztosítók gyakorlata, sokszor kiegészítő módozatban külön kell ezeket biztosítani
Ismétlődő kár	Ha valaki korábban jelentett már ugyanolyan kárt, nagy eséllyel számíthat a kötözködésre

Bizonyos károknál a biztosítási szolgáltatás előfeltéte, hogy azt az illetékes hatóságokhoz is be kell jelenteni, és ennek megtörténtét a biztosító részére igazolni. Így például a tűzesetet és robbanást a tűzoltóságnak, a betöréses lopást és a rablást pedig a rendőrségnek is jelezni kell, a lehető legrövidebb időn belül. Amennyiben a kárbejelentés késedelme vagy a szükséges felvilágosítás hiánya miatt a biztosító számára lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

Mit lehet tenni vita esetén?

Jó tisztában lenni azzal, hogy mikor mit lehet tenni. Erősen problémás lehet például a kidőlő fa által okozott kár. Számos biztosító a kárfelmérés lefolytatására külső, erre szakosodott kárszakértő céget vesz igénybe. Senki sem dörzsölheti azonban lelkesen tenyerét, ha a szakértő magas összeget állapít meg. Ő ugyanis általában nem jogosult a kár jogalapjának és összegének végleges megállapítására, csak javaslatot tesz arra a biztosítónak. Amit az vagy elfogad, vagy nem.

Amiket nem árt tudni
Esemény	Ki, mi térít	Megjegyzés
Fakidőlés	Ahol áll(t) a fa, az a felelősségbiztosítás térít	A lakásbiztosításoknak általában van felelősségbiztosítási része
Gépjárműre dőlt a fa	A casco térít	A biztosító keresi meg, ki lehet a felelős
	Casco híján	A károsultnak kell kideríteni, kinek a felelősségbiztosítása terhére lehet fizettetni
	Saját autóra saját fa	Ez önkárnak számít, így csak a casco jöhet szóba
Gépjármű vízkár	Casco, de itt felmerülhet az önkormányzat, az állam felelőssége is	Minden esetben vizsgálják a kellő körültekintést (pl. látta a nagy tócsát, miért ment bele?)
Bármi	Érdemes áttekinteni a szerződést	Ha nem egyértelmű, hogy a biztosító mikor fizet, mikor nem, lehet jogorvoslaton gondolkodni (nem az ügyfél tehet a pontatlan fogalmazásról)

Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a biztosító döntésével, célszerű a kárügy felülvizsgálatát kérnie, s ha ez eredménytelen, a biztosítónál panaszt tenni. Ez írásban, szóban személyesen vagy akár telefonon is előterjeszthető. Az ügyfélnek mindig egyértelművé kell tennie, hogy az adott esetben panasszal él, mert a jogszabály erre írja elő a pénzügyi szolgáltatók számára a meghatározott határidőn, főszabályként 30 napon belüli válaszadási kötelezettséget.

Ha a panaszra a biztosító nem válaszolt, elutasította, vagy az ügyfél nem fogadja el a választ, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), eljárást indíthat az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT), vagy polgári peres keresetet adhat be a bíróságon.