Kockázatos lehet az ügyeskedés

Vigyázz, mibe mész csokkal bele!

Jól fel kell mérni!

2016. május 18. A korábbi Fészekrakó program tapasztalata volt, hogy a családok anyagi helyzetükhöz és a támogatáshoz igazodva olyan otthonokat vettek, amelyek rövid időn belül kínzóan szűkké váltak. A továbblépést pedig a szabályozások is alaposan megnehezítették. Nincs ez másként a CSOK esetében sem. A hagyományos magyar találékonyság nem mentes a kockázatoktól.

Az új családi otthonteremtési lehetőség (CSOK), mint arról korábban részletesen írtunk, sokaknak okozhat csalódást. Bízunk azonban abban, hogy számos fiatal család lakáshoz jutását segíti majd ez a lehetőség. A megfontoltság viszont ilyen esetekben sem árt. Kérdés ugyanis, hogy később mennyire lehet nehéz továbblépni. Az új lakáshoz járó igazán bőkezű támogatás feltétele a 10 éves helybenmaradás. Az ingatlan szabadon csak ezt követően értékesíthető vagy adható bérbe.

A korábbi Fészekrakó program esetében sokszor tapasztaltuk, hogy a családok anyagi helyzetükhöz és a támogatáshoz igazodva olyan otthonokat vettek, amelyek rövid időn belül kínzóan szűkké váltak. A továbblépés pedig szinte lehetetlenné vált. Aki már volt ilyen cipőben, az tudja, hogy a legfőbb gond az ütemezés. Hitellel terhelten nem adható el a lakás (hol van már az a régi gyakorlat, amikor ennek sem volt akadálya), tehát előbb ki kellene fizetni a kölcsönt, miközben az új lakásra is kell a pénz. Az egész ügyletet – ahogy hallottuk – szinte csak extra családi segítséggel tudták sikeresen levezényelni a családok.

Fontos „röghözkötési” kivételek

Továbbtanulás miatt korlátozott időre a gyerek másik városba költözhet.

A nagykorúvá (18 év feletti) vált gyerek elköltözhet.

Munkavállalás miatt (indokoltan) legfeljebb 5 évig akár családostul lehet másik városban lakni.

A CSOK esetében a jogalkotók a tíz éves röghözkötés mellé kidolgozták a mobilitást látszólag segítő feltételeket is. A gyakorlatban azonban ezek működése is igen csak nehézkes lehet. A törvény szerint a lakás értékesítésére ennél korábban is lehetőség nyílhat a támogatás visszafizetése nélkül, de csak azzal a feltétellel, ha az eladás egy másik ingatlan vásárlása vagy építése céljából történik. Ilyenkor amíg az újabb ingatlan megszerzésére sor nem kerül, kérelmezni lehet a visszafizettetés felfüggesztését, építkezés esetén legfeljebb 3, vásárlás esetén 1 évre (ez legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható).

Letétbe kell helyezni a pénzt

A „felfüggesztés” időszakára viszont a korábban kapott támogatásnak megfelelő összeget letétbe kell helyezni a Magyar Államkincstár számláján, és csak akkor kaphatja vissza az igénylő, ha a lakáscsere a határidőn belül megvalósult. Többen kérdezték, hogy ilyenkor újraindul-e a számláló. Ezen a téren jó hírünk van: nem. Az elidegenítési, illetve terhelési tilalmat, valamint az állam jelzálogjogát az új ingatlanra a 10 évből hátralévő időre jegyzik be. Fontos viszont, hogy az újabb ingatlan nem lehet kisebb vagy értéktelenebb, mint a régi, ellenkező esetben a különbözetre arányosan jutó CSOK összeget vissza kell fizetni.

A gyakorlatban ez az előírás is okozhat gondokat. Sajnos ugyanis, nem csak gyarapodás, gazdagodás várhat a tíz éves időszakban a családra. A bankok (ők pedig csak tudják, hiszen a hitelesek számtalan konkrét esetét ismerhetik) is aggódnak. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2016 konferencián kifejtette: a CSOK-kal kapcsolatban nem optimista. Attól tart, hogy a harmadik gyerek előtt felbomlanak a házasságok, és ott marad a feleség két gyerekkel és a hitellel. Ez pedig jókora nehézséget okozhat.

Sokan befektetési célra használnák a támogatást

Úgy érzékeljük, hogy – legalábbis egyelőre – a családok egy része inkább befektetési céllal igyekezne kihasználni a támogatást (nem csoda, az egész konstrukció érzékelhetően a tehetősebbek számára igazán kedvező). Egyik olvasónk azt jelezte, hogy ők a 2 évvel ezelőtt 1,6 millió forintos támogatással vett ingatlanban maradnának (szeretik és a mérete, fekvése is megfelelő), a kiegészítésként felvehető 8,4 millió forintot egy másik lakásba „forgatnák bele”. Úgy gondolta, ez simán kivitelezhető. Sima ügyről azért mi nem beszélnénk.

Az ugyanis egyértelmű előírás, hogy a család az új ingatlanban lakjon életvitelszerűen. Tudjuk persze, hogy a magyarokra jellemző a találékonyság, vagyis sokan ezt „lepapírozással” akarják megoldani (az új otthonba jelentkeznek be, de közben a régiben maradnak). Minden ilyen akciót tervező figyelmét felhívjuk arra, hogy a jogszabály lehetőséget ad a helyszíni ellenőrzésre is. Csak szándék és akarat kérdése tehát, hogy sikerüljön az így ügyeskedőket lebuktatni (persze ha nincs se szándék, se akarat...).

Az említett konkrét esetben más probléma is van. Mivel a család egyidejűleg nem lakhat mindkét ingatlanban (még papíron sem), és a régebbit sem akarja eladni, így a korábban vásároltra felvett 1,6 millió forintot az újba való beköltözéskor vissza kell fizetniük. Ellenkező esetben ugyanis az előbbire (is) előírt bentlakási kötelezettséget – amennyiben annak 10 éves időtartama még nem jár le addigra – megszegik.

Az otthonteremtési támogatások, a CSOK részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: CSOK, lakástámogatás, törvény, szabályozás, bankok, Bankszövetség, költözés