Még a saját számlák közötti pénzmozgatás is kerülhet akár száz euróba is

Vigyázz a devizádra!

2016. február 22. A devizaszámlák mára már valóban a mindennapok részévé váltak, de nem mindegy, hogy a bank mennyit csíp le pénzünkből. Többen panaszkodtak a „pokoli” költségekre, de nem egyszer derült ki: nem a bank emelte díjait, hanem a korábbi használat változott meg. A helyzet pedig sajnos az, hogy nincs általános recept.

Sokan kérték, hogy mondjuk meg, melyik banknál nyissanak devizaszámlát, illetve egyáltalán célszerű-e nyitni ilyent. Sajnos ebben az esetben is (mint oly sokszor) csak az lehet erre a válasz, hogy attól függ, mire kell a számla. Ahogy terjed a külföldi munkavállalás, úgy válik egyre általánosabbá, hogy a családtag kintről segíti rokonait, vagyis devizát utal haza. Az sem ritka, hogy nyelvtanulás vagy munkakeresés miatt innen utalnak ki devizát a határokon túlra. És mindez még csak egy része a lehetséges használatnak.

Elsőként arra hívnánk fel mindenki figyelmét, amiről tapasztalataink szerint a legtöbben elfeledkeznek. Az is eltérést okozhat ugyanis, hogy a bankok az eladási és a vételi árfolyamot önállóan határozhatják meg. A különbség a legjobb és a legrosszabb ajánlatok között az euró esetében mintegy két százalékos. Legalábbis a legfrissebb (pénteki) adatgyűjtésünk alapján. Korábban ennél nagyobb eltérést is tapasztaltunk. A jelenlegi „toplistát” táblázatban szedtük csokorba. Évek óta figyelve az árfolyamokat bátran kijelentjük, hogy a legjobbak között rendre az OTP, az MKB és az Erste szerepel, de a dobogóról valamelyiküket többször letaszította már a Budapest Bank (BB). A legrosszabbak listája is meglehetősen állandó (a Citibankot, mint a lakossági piacról rövidesen távozót, már kivettük a megfigyelt körből).

Banki „toplista”*
Megnevezés	Legjobb	Legrosszabb
Valutaeladás fiókban	Erste	CIB
Valutavétel fiókban	MKB	CIB
Devizát fogadni számlára	MKB	UniCredit
Devizát utalni külföldre	OTP	UniCredit
* a 2016. február 19-i árfolyamok alapján a tíz legnagyobb (a Citibankot kivéve) banknál konverzióval

Az árfolyamok persze a devizában utazók számára csak az egyik mérlegelendő szempontot jelentik. A ki-, vagy beutalt idegen pénzből ugyanis a bankok különböző címeken (és mértékben) is lecsípnek. Számos banknál nem kell devizaszámlát nyitni ahhoz, hogy valaki külföldi pénznemre váltson, de az úgynevezett konverziós utalás (forintszámláról indított euró, illetve forintszámlán forintban jóváírt euró) rendre drágább annál, mintha ugyanannál a pénznemnél maradna valaki. Például a K&H, amely – többek között – a normál lakossági forintszámlánál is lehetővé teszi a konverziót, a saját számlák közötti pénzmozgatást is csak a netbankon indított átvezetés esetében nem „sarcolja”. A bankfiókban leadott megbízás, hiába teszi valaki egyik kezéből a másikba a pénzt, legalább egy, de akár száz eurót is elvihet.

Rejtettebb költségek, időbeli különbségek is akadnak

Az MKB-nál bármely számla lehet devizaszámla. Esetenként ez igen alacsony tranzakciós költséget, bár viszonylag magas havi díjat jelent. A legtöbb banknál hasonló a helyzet a kártyánál. Vagyis: sok számlához rendelhető olyan plasztik, ami eurós pénzfelvételre is jó.

Abban az esetben azonban, ha euróban szeretné tartani valaki az abban érkező pénzt, vagy a rendelkezésére álló euróból utalna, mindenképpen devizaszámla kell, de nem árthat a devizakártya sem. A devizaszámlák havi díját és az utalási költségeket itt nézheti meg, de a számla kiválasztásához másra sem árt figyelni. Például a BB a devizában érkező jóváírások után is jutalékot von le. Amennyiben pedig valaki forintot utal a számlára, és azt konvertálják (sokszor kifejezetten jó árfolyamon), a díj akár 500 euró is lehet. Bankinformációt 30 euróért lehet kérni, és például a fizetési megbízás módosítása 20 euróba kerülhet.

Az OTP devizaszámlán a jóváírás jelenleg száz euróig díjmentes, és felette csak egy fél euró. A bank azonban jelzi, hogy ha vége a kedvezményes időszaknak, akkor ezért összegtől függetlenül majdnem öt eurót kell majd fizetni. Az UniCredit a jóváírást egyelőre akciósan teljesíti díjmentesen, később 590 forintot számíthat majd fel érte. A deviza kártyafedezeti számla esetében a CIB még a saját számlák közötti pénzmozgatásért is kér díjat, ha a tranzakciót nem neten indítják. Telefonos utalásnál 5,65 dollárt számítanak fel (ilyesmi a „normál” devizaszámlánál nincs).

Csak hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a díjak különbözhetnek attól függően is, hogy ki mikor nyitott számlát, váltott ki devizakártyát. Az OTP-s kártyadíjak 2014 végén fordulnak. Az újabb plasztikosok egy év alatt, ha három százeurós idegen pénzfelvétellel kalkulálunk, akkor több mint 27 százalékkal fizetnek többet. Hogy kedvező módosulást is leírjunk: a CIB-nél a kártyahasználati limit változott idősávosan, a 2014. február 18. előtt szerződők naponta 400-500, a későbbiek viszont már 500-700 dollárnak megfelelő összeget vehetnek fel.

A devizaszámlák, devizakártyák feltételeit itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: deviza, devizaszámla, devizakártya, euró, bankok, díjak