Nagypályás foci csak haladóknak: határidős és származtatott ügyletek

Vigyázat, kezdő befektetőknek nem ajánlott!

2014. december 21. Csábító hirdetésekkel bombázza az óvatlan befektetőket a neten a brókercégek egy része, amelyekben jelentős kockázatokat hordozó, nagy haszonnal is kecsegtető tőzsdei ügyletekre buzdítják az embereket. Sokszor azt ígérik, hogy néhány órás tanfolyamon tőzsdegurukká válhatunk. Érdemes azonban kellő óvatossággal kezelni ezeket az ajánlatokat, kezdő befektetőként pedig inkább szakemberekre bízni a pénzünket.

„Figyelem! A CFD-ügylet tőkeáttételes pénzügyi termék, és előfordulhat, hogy Ön az elhelyezett letétet teljes egészében elveszíti. A CFD-kereskedés nem mindenki számára alkalmas tevékenység – kérjük, alaposan tájékozódjon a benne rejlő kockázatokról!” Apróbb vagy nagyobb betűkkel minden devizapiaci és hasonló különbözeti ügyletekkel foglalkozó brókercég oldalán kint van a figyelmeztetés. Mint sorozatunk bevezető részében is utaltunk rá, ezt ajánlatos nagyon komolyan venni – komolyabban, mint az „egy nap alatt kerestem ötvenezer eurót” típusú reklámokat. Persze nem kell, hogy ez feltétlenül elijesszen bennünket. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az a fontos, hogy tisztában legyünk a kockázatokkal, és azzal, mit engedhetünk meg magunknak. Ez ugyanis már nagypályás foci.

Határidős ügyletnek nevezik azt, amikor a vevő és az eladó megállapodik a mennyiségben és az árban, de az üzletet nem hajtják végre rögtön, hanem csak egy később meghatározott időpontban. Ez a típusú ügylet a 19. század árutőzsdéin alakult ki, és eredetileg azt célozta, hogy az agrártermelők kivédjék az áringadozásokat, előre bebiztosítsák nyereségüket. Ezt a kockázatot a piaci spekulánsok vállalták át. Paradox módon azonban a biztonságot szolgáló konstrukciók adtak lehetőséget a legnagyobb kockázatok vállalására is. Ez ugyanis lehetőséget adott arra is, hogy az eladó – ha úgy gondolta, hogy esni fognak az árak – olyan terméket adjon el, amely még nincs is a birtokában (ezt nevezik shortnak). Vagy ellenkezőleg: ha a vevő úgy gondolta, hogy az árak emelkedni fognak, olyasmit is vegyen, amire nincs szüksége, nem is akar, nem is tud mit kezdeni vele (ez a long). Addig, amíg a kötelezettségeket teljesíteni kell, még eltelik több-kevesebb idő. (Attól függően, hogyan szól a megállapodás, percek vagy hónapok is eltelhetnek.) Így – short esetén – ráér később, az akkori, alacsonyabb áron megvásárolni azt, amit szállítania kell; vagy – long esetén – eladhatja az akkori magasabb áron, amihez olcsón hozzájutott. Ezzel persze jelentős kockázatot vállal, hiszen a kötelezettségeket akkor is mindenképpen teljesíteni kell, ha az árak nem a várt irányban indulnak. Ez alól ilyen esetben pedig kibújni nem lehet.

Ma a nagy árupiacokon az ilyen típusú ügyletek túlnyomó többsége nem is úgy végződik, hogy leszállítják a megvett árut. A megszokott az, hogy aki eladott valamit, az egy későbbi időpontban meg is vásárolja, aki vásárolt valamit, az egy későbbi időpontban el is adja. Akár a vétel, akár az eladás volt korábban, amikor mindkettő megtörtént, az elszámolóház a két ügyletben felszámított ár különbségét fizeti ki a befektetőnek, vagy – rossz esetben – kasszírozza be a tőle. Közmondásos, hogy például a chicagói árutőzsdén minden gabonaszemet többször eladnak és megvesznek – mielőtt egyáltalán elvetették volna.

Az árupiaci termékek mintájára dolgozta ki a múlt század hetvenes éveinek elején Milton Friedman –épp a chicagói árutőzsde megbízásából – a határidős devizakontraktusokat (FX), amikor megszűnt a dollár aranyra való átválthatósága, és a devizák mindenkori jövője ahhoz hasonló bizonytalanságokat hordozott, mint az időjárás az agrárpiacokon. Később aztán ugyanezeket adaptálták a részvénypiacokra, létrehozva a részvény CFD-ket és az ETF-eket.

Logikus ugyanis, hogy (például) ha annak tudatában veszek valamit (gabonát, olajat, devizát, részvényt), hogy majd el is adom, és csak akkor kell kifizetnem, amikor én is megkapom az árát, elegendő annyi pénzt tartalékolni, amennyi a kettő között várható különbség. Az elszámolóház illetve a brókercégek, amelyekkel a befektető közvetlen kapcsolatban áll, épp ezért csak a teljes üzlet értékének 5-15 százalékát elérő letétet követelnek. Ez azt jelenti, hogy egy egymillió forint értékű üzlethez csupán 50-150 ezer forint befektetésére van szükség. Vagyis ha az ár csupán 5-15 százaléknyit változik – ami akár egy-két nap alatt is megtörténhet – az a mi számunkra száz százalékos nyereséget jelent. Vagy – s emiatt tartják ezeket az ügyleteket igen kockázatosnak – ilyen mértékű veszteséget hoz.

Ugyanaz a konstrukció alkalmas tehát a kockázatok kezelésére és a legnagyobb kockázatok vállalására. Akik az utóbbiba vágnak bele, voltaképpen már nem is a befektetők, hanem a manapság mifelénk (ismét) rosszul csengő spekulánsok közé tartoznak. A befektetéseket kezelő professzionális cégek, a vagyonkezelők avatott szakemberei (portfóliókezelők) viszont többnyire jól ki tudják használni az ebből adódó lehetőségeket – amellett, hogy egyéb kockázatkezelő eszközök is a rendelkezésükre állnak. Azoknak, akik komolyabb összegekkel rendelkeznek, érdemes hozzájuk fordulni. Mint ahogy azoknak a vállalatoknak is, akik tényleges kockázataikat szeretnék ezekkel az ügyletekkel kivédeni vagy porlasztani.

A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.

Előző cikkek:

Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)
Így kockáztatsz az állampapírral
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Ezt hozza a jó befektetés - Mi a különbség a hozam és a kamat között?
Befektetnél? Ezt jó, ha tudod - A részvények
Tőzsdéznél? Ezt vésd észbe! - A részvénybefektetés
Így lehet bárki befektető - Hogyan leszünk részvényesek?
Idén ez a sláger befektetés: a befektetési alapok

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  befektetési iskola, CFD-ügylet, ETF, tőkeáttételes pénzügyi termék, határidős ügylet, forex, FX