Minden harmadik ember került már célkeresztbe

Vigyázat, egyre aktívabbak a vírus vámszedői!

Fotó: Azénpénzem

2020. augusztus 17. A koronavírus-járvány kezdete óta a kiberbűnözők világszerte nem csak fokozták az aktivitásukat, új átverési formákat is találtak. Ezekkel a betegségtől való félelmeket, a különféle kormányzati támogatási rendszerek újdonságait és az abból fakadó kezdeti tájékozatlanságot, nem utolsósorban pedig az elzártság pszichológiai hatásait igyekeznek kihasználni.

Magyarország kiberkoordinátora az M1 aktuális csatornán 42 ezerre tette az olyan honlapok számát, amelyek látszólag a koronavírussal foglalkoznak, de valójában főleg adathalász támadások végrehajtására szolgálnak – számolt be az MTI. Ezek a rosszindulatú honlapok elsősorban személyes vagy banki adatokat akarnak megszerezni a gyanútlan áldozatoktól. Látszólag gyógyszereket, vitaminokat, vakcinát kínálnak eladásra vagy kérdőíveket töltetnek ki.

Megszaporodtak a hamis befektetési lehetőségek reklámjai a közösségi média oldalain, arra buzdítva az áldozatokat, hogy használják ki a pénzügyi visszaesésnek köszönhető különleges, és természetesen soha vissza nem térő, ámde tuti lehetőségeket.

A csalók megnövekedett aktivitását jelzi, hogy például az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) januárban még csak 361, februárban 885 bejelentés érkezett. Márciusban azonban hirtelen megugrott a jelzések száma: ekkor 17776-ot, áprilisban pedig további 38211-et regisztráltak. Január 1. és augusztus 13. között így összesen 86477 csalást, illetve csalási kísérletet jelentettek be. Eddig így 108,43 millió dollárnyi kárt okoztak a bűnözők.

Az állami segítségre is ráröpültek

Angliában a Helyi Önkormányzati Szövetség (LGA) tájékoztatása szerint a kijárási korlátozások bevezetését követően mintegy 40 százalékkal nőtt meg a különféle önkormányzati támogatásokkal kapcsolatos csalások száma – adta hírül a BBC. A brit Citizens Advice nevű független fogyasztói tanácsadó szervezet úgy becsüli, hogy minden harmadik ember bekerült már egy covid-csaló célkeresztjébe, a személyes jövedelmüket elvesztett emberek felével pedig kapcsolatba is léptek.

Nem ritkán az állami támogatási rendszereket veszik célba. Franciaországban a Munkaügyi Minisztérium 13 regionális irodájában több mint 160 vállalat nevében igényeltek mintegy 1,7 millió eurónyi munkabér-támogatást, amihez 110 hamis bankszámlát nyitottak.

Hasonló akciók az Egyesült Államokban is történtek, Angliában pedig akadt, amely sikerrel is járt. A Policy Exchange kutatócég jelentése szerint a kormány pénzügyi mentési rendszerét ért támadások során 1,3-7,9 milliárd font közötti – de a magasabb értékhez vélhetően közelebb álló összegű - kárt okozhattak a gyors és nem eléggé átgondolt bevezetést, a „szokatlan körülmények előnyeit” kihasználva.

Akadnak pandémiás álakciók is

Az átlagembereket megcélzó kibertámadások egy része valójában nem jelent újdonságot az internetezők számára, és kellő körültekintéssel kivédhető. Hamis hirdetések, „webshopok”, amelyek a megrendelés és fizetés után semmit sem küldnek, eddig is voltak. Újdonság most legfeljebb abban van, hogy kézmosók, fertőtlenítőszerek és arcmaszkok is megjelentek a kínálati palettán, kihasználva a betegségtől való félelmeket és a járvány kezdetén szinte a világ minden pontján megjelenő átmeneti hiányt.

Az e-mailek, amelyekben felkérik az embereket, hogy egy linkre kattintva frissítsék TV-előfizetésük fizetési adatait, és amelyekkel banki adatokat próbálnak ellopni, a karantén és a kijárási korlátozások miatti elszigeteltség érzésével próbálnak visszaélni. Akadnak közöttük, amelyek arról tájékoztatnak, hogy a pandémia miatt az előfizetők ingyenesen jogosultak hat hónapra, aminek igénybevételéhez egy linkre kell kattintani. Ez aztán egy adathalász weboldalra vezet.

Közvetlenül a járványt használják ki a hamis tesztkészleteket áruló shopok, és azok, amelyek olyan csodaszereket árulnak, amelyek állítólag gyógyítják vagy megakadályozzák a Covid-19-et fertőzést. Sokan esnek áldozatul az olyan e-maileknek, amelyek olyanok, mintha kormányhivataloktól érkeztek volna. Ezek különféle segélyalapokhoz ígérnek hozzáférést, vagy támogatásokat ígérnek, amihez regisztráció szükséges, amelyekkel információkat lopnak. A legbecsapósabbak közé tartoznak az olyan adathalász e-mailek, amelyek azt állítják, hogy a címzett kapcsolatba lépett valakivel, akinél a Covid-19-et diagnosztizálták, de akadtak olyanok is, amelyek szerint a címzettre pénzbírságot szabtak ki azért, mert naponta többször is elhagyta otthonát.

Talán nem tipikus, de Magyarországon az is megtörtént, hogy egy csaló egy termelőt keresett meg azzal, hogy a vírushelyzet miatt csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) engedélyével lehet piacon árusítani és 25 ezer forintot kért el „tájékoztató” anyagokért.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: koronavírus, pandémia, járvány, csaló, átverés, webshop