Annyira sok a visszaélés, hogy másképp is mérik

Vigyázat, a kártyacsalási károk többségét már áthárítja a bank!

2023. június 19. A kártyacsalásokról közzétett adatokból az Azénpénzem.hu kiszámolta: míg három éve még a károk többségét a hitelintézetek viselték, az idén az első negyedévben a mintegy egymilliárdos veszteségnek csak 17 százalékát állták. A veszett pénz több mint fele a magánszemélyek zsebének fájt.

A mellékelt grafikonon igen látványosan látszik, miként változott az idei évre, kinek fáj leginkább a kártyacsalásokból eredő veszteség. Egészen 2020-ig a károk többségét a bankok voltak kénytelenek lenyelni. Az ötven százalék feletti arány azután az előző években előbb 40, majd 35 százalék közelébe esett, az idén azonban mindössze 17 százalékot tett ki. A magánszemélyekre közben a körülbelül egymilliárd forintos kár többségét terhelték. Csak összehasonlításul: a mostani 52 százalékos arány 2019-ben még 8 százalék alatt volt.

Nehéz nem gondolni arra, hogy ezek a folyamatok összefügghetnek a NER bankpiaci jókora térnyerésével. Mint azzal büszkélkedtek is, az idén létrejött Magyarország második legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú (a leggazdagabb magyarhoz, Mészáros Lőrinchez is köthető) hitelintézete. Lezárult ugyanis a Magyar Bankholding keretében több mint két éve tartó fúziós folyamat. Úgy tűnik, nem csak a távközlési piacon hozott nagy változást a NER térnyerése – a távközlési cégek jókora drágítását a NMHH elemzése is beigazolta –, hanem a bankoknál is. Utóbbiban lehet, még csak a folyamat elején tartunk.

Sok adat már egyáltalán nem összehasonlítható

Mint tudatta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elkövetési módszerek gyakori változásának megfelelő nyomon követhetősége érdekében 2023-tól módosította a visszaélésekkel kapcsolatos módszertanát. Jelezték, hogy az idén jelentősen változott az adatszolgáltatások szerkezete és az adatgyűjtés módszertana, így a friss számokat a korábbiakkal nem lehet összevetni (a kárviselésnél és több más táblázatnál ez egyelőre nem így van).

Tény egyébként, hogy óriásit ugrott a károk összege. Már lehetett sejteni, hogy durvult a dolog, hiszen – mint KiberPajzs legutóbbi tájékoztatóján kiderült – annyira megnőtt a kibercsalások száma, hogy idén eddig annyi ilyen ügy landolt a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt, mint tavaly egész évben. Utóbbi adat is mutathatja egyébként, hogy változott a bankok hozzáállása, hiszen a PBT-hez akkor fordulnak az ügyfelek, ha a hitelintézet nem hajlandó fizetni. Már korábban is megírtuk, hogy nagyobb eséllyel bukja pénzét, aki hagyja magát átverni. Úgy tűnik viszont, hogy ez akkor is igaz lehet, ha a magánszemély vétlen.

Egészen elborzasztó adatok is akadnak

Az MNB tájékoztatása szerint a hazai kártyakibocsátói információk alapján az adathalász módszerek – ideértve a fizetési adatok ügyfelek megtévesztésével történő megszerzését is – dominálnak, amely során az elkövető az érzékeny fizetési adatokat megszerezve, azokat felhasználva hajtja végre a csalást. Elismerik azonban, hogy az ügyfél megtévesztése következtében, az áldozat közreműködésével indított visszaélési tranzakciók száma ennél jóval alacsonyabb.

Az adathalászok a jegybanki statisztika szerint csak az idei első három hónap alatt 39,4 ezer esetben összesen 1,1 milliárd forintot síboltak el. Elveszett, illetve ellopott plasztikokkal 41 milliót sikerült a bűnözőknek megszerezniük. Az idén 358 esetben közel 7 millió forintos kárról bizonyították be, hogy öncsaláshoz (ez is teljesen új kategória) kapcsolódott. A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések értéke a vásárlásoknál az előző év azonos időszakánál 80 százalékkal volt több. A készpénzfelvételnél viszont majdnem háromszorozódásról lehet beszélni. Utóbbinál azonban a kár összege harmada sincs annak, amennyit a csalók vásárlással (ez közel 1,6 milliárd lett) szereztek meg.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csalók, átverés, bankkártya, kártyacsalás, MNB, statisztika, kár, veszteség