A díjbevételnél jobban nőnek a kárkifizetések

Veszteségessé teszi a kormány a biztosítókat

Fotó: clipart.com

2023. március 2. A biztosítókat sújtó extraprofitadó miatt 2023-ban várhatóan veszteségessé válik a szektor, és a tulajdonosoknak a zsebükbe kell nyúlni a biztonságos működés érdekében – derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) sajtótájékoztatóján. Már az idei nyereség döntő részét is elvitte a kormány.

A magyar biztosítási piac 2022-es díjbevétele a MABISZ-tagok jelentései alapján meghaladta az 1467 milliárd forintot, ami 7,6 százalékkal magasabb az előző évinél – ismertette a szövetség összesített adatait Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez magasabb, mint az elmúlt évtized 3,1 százalékos éves átlagos növekedése, de messze elmarad a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos inflációtól.

Hogyan néz ki a piac?

Az első öt piaci szereplő összesített piaci részesedése 59,8 százalék. A legnagyobb díjbevétellel az egy tulajdonosi körhöz tartozó Aegon és az Union együtt rendelkezik (19,52 százalék), majd a Generali 15,53 százalékkal és az Allianz 15,40 százalékkal következik, a negyedik a Groupama 10,69 százalékkal, az ötödik pedig a Posta Biztosító 8,34 százalékkal.

A korábbi években megszokott módon tavaly a nem-élet üzletág díjbevételei gyarapodtak nagyobb ütemben, 12,7 százalékkal 821 milliárd forintra. Ezzel szemben az élet területen a díjbevételek 1,9 százalékkal 646 milliárd forintra nőttek. Az élet üzletág korrigált díjbevétel-növekedése azonban ennél magasabb, 8,1 százalékos volt. Ez annak köszönhető, hogy rendszeres díjbevétel 9,2 százalékkal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6 százalékkal csökkent. Az extraprofitadó miatt ugyanis ez utóbbiakat nem érte meg értékesíteni a biztosítóknak.

A nyugdíjbiztosítás nő igazán

Tavaly a haláleseti életbiztosítások díjbevétele 2,4 százalékkal tudott bővülni, a vegyes életbiztosításoké azonban 16 százalékkal csökkent, ami főként az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások csökkenése miatt történt. Az indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások 2,5 százalékkal nőttek. Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel tavalyi 34,6 százalékos növekedése. A nyugdíjbiztosítások növekedése 9,95 százalékos volt.

A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén csökkent (-0,16 százalékkal), ami az életbiztosítások érzékelhető csökkenésének (-3,67 százalék) és a nem-életbiztosítások kismértékű növekedésének (+0,44 százalék) eredménye. A nyugdíjbiztosítási szerződések száma közben 422 ezerről 453 ezerre nőtt 2022 végére, a díjbevétel pedig a 2021-es 123 milliárd forintról 135 milliárdra emelkedett. Az adó-visszatérítés itt mindenképp meghatározó vonzereje a terméknek. A NAV adatai alapján a 2021-es évre 255 ezer ügyfél 13 milliárd forint adókedvezményt érvényesített a nyugdíjbiztosítási befizetése után. Ez egyébként 2020-ban 15 milliárd forint feletti adókedvezményt jelentett még 310 ezer ügyfélnek. A csökkenő igénybevétel egyértelmű magyarázata az, hogy a választások előtt, tavaly a gyerekes családok visszakapták a 2021-ben befizetett szja-jukat, így sokaknak már nem volt miből érvényesíteni a kedvezményt.

Jól teljesített a nem-élet ág

A nem-élet termékek közül 2022-ben is a vállalati vagyonbiztosítások (kivéve KKV-k) díjbevétel növekedése volt a legmagasabb, 20,2 százalékos. A lakossági vagyonbiztosítások 10 százalékkal nőttek, a kgfb 7,9 százalékkal, a casco 14,1 százalékkal. Ez a négy termék a nem-élet ágazat díjbevételének kb. 81 százalékát adja. Az átlagnál jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a kgfb és casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba.

A tárgyévi kárráfordítások összességében 9,5 százalékkal emelkedtek, ami tehát meghaladta a díjbevétel növekedési ütemét. Az élet területen 2,2 százalékos, míg a nem élet területen 21,5 százalékos volt a növekedés.

Alig maradt nyereség az extraprofitadó miatt

2022 III. negyedévében veszteséges volt a szektor. Az első 3 negyedévben összesen 20 milliárd forint adózott eredményt értek el a biztosítók. Még nincsenek meg az év végi adatok, de Erdős Mihály becslése szerint valahol 10 és 20 milliárd forint lehet 2022-ben a biztosítók adózott eredménye. Miközben 2021-ben még 83 milliárd forint volt. A tavalyi nyereség jelentős részét, 50,7 milliárd forintot ugyanis elvitt az extraprofitadó. Így a biztosítási adóval együtt a szektor 169 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.

Az idei előirányzat 219,4 milliárd forint, ebből az extraprofitadó 84,5 milliárd forintra nő 2023-ban. A számokból tehát az látszik, hogy ez a többletteher végül veszteségessé teszi a biztosítókat. Erdős Mihály elmondta: szükségessé válhat a tulajdonosok bevonása (tőkeemelések, osztalékok ki nem fizetése).

A MABISZ számításai szerint 2022-ben az adóterhelés (biztosítási adó + extraprofitadó) a díjbevétel 11 százalékára rúgott, míg 2023-ban 14 százalékra.

Rendben vannak a lakásbiztosítások

Ami a lakásbiztosítási piacot illeti, azon a verseny jelenleg is erős – hangsúlyozta Erdős Mihály. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít. Becslések szerint az éves eladott lakásbiztosítások 70-85 százaléka piaci verseny eredménye.

Mint megírtuk, a kormány szabályozói oldalon belenyúlt a piacba, a kormányrendelet pedig már április 30-án hatályba is lép. Újdonság lesz, hogy 2024-től a korábbi kgfb kampányhoz hasonló lesz minden tavasszal, és március 31-ig fel lehet majd mondani a lakásbiztosítási szerződéseket. A MABISZ szerint a verseny erősödése nem probléma, de gondot okozhat nem kívánt szereplők (a magyar piacon nem jelen lévő biztosítók) megjelenése. A volumenhatást (egyszerre sokan szerződnek át) pedig nem biztos, hogy kezelni tudja majd a piac. Ezekről egyeztetnek még.

Stratégiai ajánlások a biztosítási fedezet erősítésére

A MABISZ az ágazat mai legnagyobb és leglényegesebb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg, melyek öt fő pillérre épülnek– közölte Dinsdale Julianna, a MABISZ elnökhelyettese. Ilyen a biztosítási penetráció növelése, melynek eszköze lehet életbiztosítások esetén a személyes értékesítési csatornák támogatása, az egészségbiztosításoknál az adókedvezmények rendszere, casconál a biztosítási adókulcs csökkentése, a kgfb kiterjesztése mikromobilitási eszközökre, a felelősségbiztosítási kör kibővítése. Fontos pillér emellett a szakképzett munkaerő utánpótlásának biztosítása; az ágazat digitalizációjának fokozása, például a szabályozás enyhítése révén; a fenntarthatóság fokozása az állammal együttműködésben, például az e-autók biztosításának megfizethetőbbé tételével; valamint az oktatás és kommunikáció erősítése, különösen a lakosság edukálása terén.

Tovább fejlődik az E-kárbejelentő

2018. óta folyamatosan működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, melyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Indulása óta több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. 2022-ben közel 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, ami 10 százalékos növekedést jelent – közölte Mészáros László, a MABISZ informatikai főosztályvezetője.

A gyorsított azonosítás (KKNYR) bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, hiszen a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent. A Covid-19 hatására szintén egyre többen használják a digitalizált kárbejelentést.

Az alkalmazás ismertségét növeli, hogy 2021-ben bekerült a KRESZ e-learning tananyagába, emellett rendezvényeken is rendszeresen bemutatják a rendszer működését.

Szerző: L.J.
Címkék: Magyar Biztosítók Szövetsége, MABISZ, életbiztosítás, biztosítók, nyugdíjbiztosítás, kárráfordítás, extraprofitadó, E-kárbejelentő, Erdős Mihály, Dinsdale Julianna