Ki mondta, hogy csak az áremelkedés a nyerő?

Veszélyes, de szépen lehet keresni a tőzsdei áreséssel is

New York-i tőzsde
Fotó: clipart.com

2022. augusztus 16. A befektetők aggódva figyelik a tőzsdei áresésekről szóló híreket, pedig nem csak akkor lehet szépen keresni, amikor emelkedik a részvények ára. A shortolás évszázados üzlet, igaz, nagyot is lehet bukni rajta. Főleg, ha sarokba szorítják az áresésre játszó befektetőket. Tanulságos történetek a veszélyekről.

Jól tudjuk mind, hogy miként kell a tőzsdén pénzt keresni: kitaláljuk, hogy melyik részvény árfolyama fog emelkedni, bevásárlunk belőle és aztán profittal kiszállunk. Ezt a sok százéves receptet azonban nem mindenki tartja az egyedüli üdvözítő módszernek, sőt vannak olyan profi befektetők, akik egyenesen fordítva gondolkodnak, és az áresésben találják meg a számításukat. Mai írásunkban az ő történetüket mutatjuk be egy közelmúltbéli és egy régebbi példán keresztül.

Fel jó, le rossz?

Az a megszokott, amikor a részvények emelkedésére fogadunk. Ez tűnik természetesnek: hallunk egy ígéretes történetet, egy cég valami jót fog megvalósítani, ami miatt majd magasabb lesz a cég értéke, azaz a részvény árfolyama. Azonban még bizonytalan, hogy valóban jól fog-e teljesíteni a cég, hiszen ez a jövő zenéje még, így nem mindenki értesült róla, és akik értesültek, azok sem mind hisznek teljesen a sikerben. Így olcsóbbak ma a részvények, mint holnap lesznek, ezért éri meg őket megvenni. Ez a normál gondolkodás, teljesen tiszta logika, senki érdekei nem sérülnek, egy szép és tiszta befektetés. A cégek szeretik, ha veszik a részvényeiket és azok árfolyama esetleg emelkedik (mert olcsóbb lesz számukra a finanszírozás), az állam örül, hogy a befektetők támogatják a hazai ipart és közben profitot is szereznek (amit megadóztathat), a befektetők örülnek a kötvényhozamoknál nagyságrendekkel nagyobb hozamoknak, a tőzsde örül a forgalomnak. Mindenki boldog, mindenki támogatja a „long” pozíciók nyitását, azaz a részvényemelkedésre való befektetést.

Persze ha lekaparjuk a mázat, akkor a maga módján ez is csak egy sima spekuláció, egy fogadás a jövőre, aminek sikerére semmi garancia nincs. Az elmúlt évtizedekben uralkodó modern piacokat leíró pénzügyi elméletek szerint a holnapi ár teljes mértékben megjósolhatatlan, pont annyi esélye van az emelkedésnek, mint az esésnek. Mégis, míg az árfolyam-emelkedésre fogadást mindenki szereti, addig az esésre fogadást az érintett cégek károsnak tartják, a közvélemény gyakran morálisan elítéli, a hatóságok szabályzókkal nehezítik. Érdekes jelenség és további (ön)vizsgálat tárgya lehetne, hogy a „shortolást”, azaz az árfolyamesésre való fogadást miért kíséri ennyi negatív közvélekedés ...
Nézzük tehát, hogy hogyan is működik a shortolás!

Az elhallgatott kulcslépés

Először is fontos kiemelnünk, hogy amikor a legtöbbünk az árfolyam-emelkedésre játszik, akkor annak befektetési folyamatában van egy igen gyakran mellőzött lépés, amire sokan nem gondolnak. A kezdő lépés természetesen az, hogy kitaláljuk, melyik részvényben látunk fantáziát. A következő momentum azonban nem az, hogy „akkor megvesszük a részvényt”, ahogyan azt legtöbben gondolnánk, hanem inkább az, hogy „akkor kölcsön veszünk pénzt ahhoz, hogy abból tudjunk majd részvényt venni”. Ezt követően a folyamat megy a mindenki által ismert úton, a kölcsönvett pénzből részvény lesz a tőzsdei vásárlás során, ezt a részvényt a befektető egy ideig megtartja, majd, ha felment eléggé az ára, akkor eladja, az eladott részvény ellenértékét pénzben a számlájára megkapja. A befektetés azzal zárul valójában, hogy a kölcsönvett pénzt kamatokkal növelve visszafizetjük, és az ekkor a zsebünkben maradó összeg az, ami a profitunk.

Azért kell ennyire hangsúlyoznunk, hogy egy befektetés elején a pozíciónk nulla (azaz pénzünk sincs, azt kölcsön kell kérnünk), mert ez a tiszta gondolkodás fog segíteni megérteni azt, hogy miként is működik az, amikor egy részvény árfolyamának esésére játszunk.

Fogadás a zuhanásra, a shortolás működése

Talán meglepő lesz, de a folyamat logikája teljesen megegyezik azzal, mint amikor a részvény emelkedésére fogadunk. Először kitaláljuk, hogy melyik részvényre esésére fogadunk. Azután kölcsönkérünk ennek a cégnek a részvényeiből (pont úgy, ahogy a long pozíció építésénél is kölcsönkértünk, csak itt nem pénzt, hanem részvényt kérünk ideiglenesen valakitől, aki átmeneti időszakra átengedi nekünk őket, bizonyos jutalék / kamat fejében). A kölcsönkapott részvényeket eladjuk a tőzsdén, az értük kapott pénzen ülünk egy ideig (pont, mint amikor a longnál ülünk a megvásárolt részvényeken), majd, amikor elérkezettnek érezzük az időt a pozíció zárására, akkor a pénzből visszavásárlunk ugyanannyi darab részvényt, mint amennyit kölcsönkaptunk és eladtunk eredetileg. A részvényeket visszaadjuk a kölcsönző brókercégnek vagy befektetési banknak, fizetünk is értük némi kamatot. Ami pénzünk marad a végén a számlán, az természetesen a profitunk.

Így történhet meg az a „csoda”, hogy olyasmit tudunk eladni, amink nincs is. Mint látható, ez pont ugyanolyan csoda, mint az, hogy olyasmit tudunk megvenni, amire nincs is pénzünk: egyszerű kölcsönzési mechanizmus áll a jelenség mögött.

Megszorul, amikor sarokba szorítják

A shortolásnak ugyanakkor vannak olyan veszélyei, amelyek valóban megkülönböztetik a szokásos long pozícióktól. Azzal, hogy a részvényeket vissza is kell vásárolni, az árfolyamesésre játszó spekuláns jobban ki van szolgáltatva a piac esetleges szeszélyének, hiszen neki záros határidőn belül mindenképpen vissza kell adnia a részvényeket, azaz minden áron meg kell vásárolnia azokat a nyílt piacon. Ha nem jön be a számítása és a részvényárfolyam nem esik, akkor ezt csak drágábban teheti meg, és ha nagyon nem jön be a számítása és a részvényárfolyam esetleg nagyon emelkedne, akkor sokkal drágábban vásárolhatja csak vissza a részvényeket, ezzel igen jelentős veszteséget elszenvedve. Míg az, aki a részvény emelkedésére játszik „csak” a megvásárolt részvény árát kockáztatja (mert az ár nem tud nulla forint alá menni), addig az, aki a részvény esésére játszik egy végtelen nagy kockázatot fut, hiszen elméletileg nincs határa annak, hogy meddig emelkedhet egy részvény ára.

Short squeeze-nek hívja az angol szakirodalom azt a jelenséget, amikor a részvényesésre játszó befektetők pánikban vásárolják vissza a kölcsönvett részvényeket sokkal magasabb áron, mert eltűnt hirtelen a piacról a likviditás - ezt magyarul talán „megszorulás”-nak lehetne fordítani, de van aki „kirázásnak” is hívja, utalva ezzel arra, hogy ilyenkor a shortoló befektetőket kirázzák a pozícióból (és a vagyonukból is, tegyük hozzá). A squeeze elemei, azaz az, hogy egy részvény ára a várakozások ellenére emelkedik, és hogy ezzel párhuzamosan csökken a megvásárolható részvények száma a piacon, teljesen természetes módon is bekövetkezhetnek, nem kell semmilyen összeesküvés-elmélet hozzá: pont úgy, ahogy a részvényemelkedésre fogadóknál sem kell extra magyarázat arra, hogy miért csökken mégis a részvény ára, úgy itt is elfogadható, hogy „ez nem jött be”.

Izgalmas azonban azt is látnunk, hogy a squeeze-t néha nem a piac vak és véletlen működése váltja ki, hanem az, hogy egyes piaci szereplők összefognak, és olyan helyzetet teremtenek, hogy a shortoló befektetők nagyon pórul járjanak. A piaci szereplők ilyesfajta összejátszását angolul corner the marketnek nevezik, amit magyarul legjobban a „sarokba szorítani a piacot”-nak lehetne fordítani. A shortolásról értesülő, és az ellen aktívan tevékenykedő befektetők elkezdik csendben, majd utána egyre nagyobb nyilvánosság mellett felvásárolni a piacon a lehető legtöbb részvényt (természetesen legtöbbjüknek erre nincs külön pénze, ezért ők is azzal kezdik, hogy kölcsönkérnek, hogy részvényt vehessenek). Lényegében a felvásárlásaikkal mesterségesen csökkentik az elérhető részvények számát, ami önmagában nem lenne túlságosan nagy ötlet, de mivel a shortolóknak záros határidőn belül vissza kell vásárolniuk a részvényeket, ők egy idő után kénytelenek lesznek a korábbi ár kétszeresén, háromszorosán, tízszeresén is vásárolni részvényeket a piacon, ezzel óriási profitot termelve a piaci sarokba szorítást összehangoltan végző befektetők számára. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egy túlságosan is sikeres sarokba szorítás esetén a piacot felügyelő hatóságok vizsgálódni kezdenek, ugyanis ez esetleg tiltott piaci manipulációnak számíthat, ami komoly büntetést vonhat maga után.

Évszázados őrület...

Érdekes látnunk, hogy Európában a shortolás sosem lett olyan népszerű, mint Amerikában: az Európai Unióban a tengertúlinál sokkal szigorúbb szabályozás miatt a short pozíciókat építőknek jóval hamarabb nyilvánosságra kell hozniuk szándékaikat, nem tudnak csendben akkora állást kiépíteni, ami hirtelen napvilágra kerülve sokkot okozna és az árak gyors esését indítaná el. Az viszont biztos, hogy sem a shortolás, sem a piaci sarokba szorítás nem újdonsült találmány: az USA-ban már az 1900-as évek fordulója előtt is igen komoly shortolások és szorítások történtek.

Az egyik, itthon talán kevésbé ismert, de a pénzügyi piacok fejlődése miatt igen érdekes sarokba szorítási kísérlet 1907-ben történt. A United Copper nevű cég részvényeinek esésére nagyobb mennyiségben fogadtak a befektetők, mert nem bíztak a fundamentumokban és a cégben. A cég fő tulajdonosa Augustus Heinze volt, ő tulajdonolta a részvények egy nagy részét – de nem mindet. A testvére, Otto Heinze, azt javasolta, hogy szorítsák sarokba a shortolókat, ezért kölcsönpénzből elkezdték tovább növelni részvénytulajdonukat. Eleinte úgy tűnt, hogy sikeresek is lesznek, de csakhamar kiderült, hogy csúnyán elszámolták magukat, nem volt annyi részvényük, amennyi egy sikeres sarokba szorításhoz kellett. A shortolók tudtak más forrásból részvényeket vásárolni, és ezzel kifogták a szelet a Heinze testvérek vitorlájából. Amikor a fiaskóról értesült a szélesebb piaci közvélemény, a United Copper árfolyama összeomlott, és a Heinze testvérekhez köthető bankokat valósággal megrohanták a betétesek, hogy kivegyék onnan pénzüket. A bekövetkező nagymérvű pánik csak J.P. Morgan és az általa bátorított New York-i bankok közbelépése nyomán enyhült. Az amerikai közvélemény egyrészt elítélte a botor (és ügyetlen) sarokba szorító Heinze testvéreket, és egyben problémásnak ítélte azt is, hogy nincsen egy állami szereplő, aki egy ilyen pánik esetén közbe tudna lépni. A Heinze testvérek ügyetlensége így vezetett kerülő úton ahhoz, hogy 1913-ban létrehozzák a Federal Reserve-öt, a többek közt a tőkepiacokat is felügyelő amerikai központi bankot.

...újratöltve

A Covid-járványt kísérő lezárások egy nem várt mellékhatásaként az amerikai lakosság egy nagy része otthon unatkozott 2021-ben, sokan a neten „lógva” próbáltak maguknak hasznos elfoglaltságot találni. Így történt, hogy a Reddit fórumon több millióan figyelték a beszélgetést arról, hogy miként akar néhány nagybefektető short pozíciót építeni a GameStop nevű cég részvényeiben. A GameStop egy haldoklónak ítélt iparágban, a videójátékok fizikai árusításában volt eredetileg érdekelt, és néhány „cápa” úgy gondolta, hogy a 21. században ez már nem életképes üzleti modell, ezért a részvények árának csökkenésére fogadtak, természetesen nagy tételben.

A Reddit közössége azonban valamiért ráharapott a témára, néhányan mémeket, néhányan befektetési útmutatókat kezdtek építeni, és csakhamar több millió kisbefektető kezdett vad szkanderbe a shortoló fedezeti tőkealapokkal: kinek lesz több pénze, akik részvényt akarnak venni, vagy akik eladni akarják? A vásárlók többnyire nem azért vették a részvényt, mert hittek a cégben, hanem mert bíztak benne, hogy ha elegen összefognak, akkor sarokba tudják szorítani a piacot, és a shortoló nagybefektetők kénytelenek lesznek tőlük visszavásárolni a részvényeket. Mint utóbb kiderült, így is történt, a csapdába esett nagybefektetők a 18 dolláros indulási ár tízszeresét is kénytelenek voltak kifizetni azért, hogy lezárhassák a pozícióikat. A következő hónapokban két befektetési alap is csődbe ment a GameStop-on elszenvedett veszteségeik miatt. Egy igazi bibliai történet, Dávid legyőzte Góliátot...

Mint látható a példákból, nem mindig sikerül a sarokba szorítás, de amikor igen, akkor nagyon komoly következményekkel járhat, így érdemes ennek a lehetőségét is figyelnünk, amikor a saját befektetési stratégiánkat megalkotjuk, főleg ha kisebb likviditású amerikai részvényekben forgatunk meg pénzt.

Szerző: Szepesi László
Címkék: tőzsde, befektetés, shortolás, GameStop, Short squeeze, long, hozam, árfolyam