Az idősebbeket az átlagnál nagyobb infláció sújtja
2023. augusztus 9.
A legfrissebb adat szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasokat ugyan ennél erőteljesebb drágulás sújtotta (még a hivatalos statisztika alapján is), de így is lehet aggódni, hogy jön-e novemberben nyugdíjemelés.
Szokás szerint most is kreáltunk egy olyan bevásárlólistát, ami azt mutatja, hogy a háztartások a KSH által kimutatotthoz képest érzékelhetnek egészen más ütemű drágulást. Most sem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze a kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.
A mostani kosarunk is magasabb drágulási ütemet jelez az élelmiszereknél, mint amekkora átlagos változást a KSH kimutatott. Cseppet sem mellékes azonban, hogy a mostani 34,2 százalékos drágulással szemben tavaly decemberben még közel 88 százalékos áremelkedést számoltunk így ki. Ez is azt igazolja, hogy jelentősen szelídült az infláció. A legfrissebb, júliusi adat szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasokat viszont ennél erőteljesebb, 18,7 százalékos drágulás sújtotta.
Már többször írtunk arról, hogy különösen a kisnyugdíjasok kerülhettek az árak szorításába. Nem árt belegondolni abba is, hogy a nyugdíjemelés összege a különböző kategóriákban jelentősen eltér. Tavaly – számoltuk ki korábban – a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nőtt, mint az átlagnyugdíjat kapóké. A 100 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet kapóknak pedig az emelés szinte csak filléreket hozott. Ebből pedig szinte lehetetlen volt a nekilódult árakat fedezni.
Még a nem inflációs időkben is alapszabálynak is tekinthető, hogy minél csekélyebb jövedelemből él valaki, annál nagyobb a kiadásain belül az élelmiszer és a rezsi aránya. Mostanában pedig mindkettő nagyot lódult. Nem véletlenül kért augusztusra három százalékos rendkívüli nyugdíjemelést a kormánytól a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). Szerintük a januári 15 százalékos emelés ellenére már júniusra 10,1 százalékos vásárlóerő csökkenést szenvedtek el a nyugdíjasok.
A NYUSZET számítása szerint ahhoz, hogy az év végéig a nyugdíjas árindex 15 százalék alatt alakuljon, arra lenne szükség, hogy a második félévben az átlagos nyugdíjas árindex 4,9 százalék alatt maradjon. Ez pedig gyakorlatilag kizártnak tekinthető (öt százalék alatti érték utoljára 2021 augusztusában fordult elő). Az idén januárban egyébként úgy kaptak 15 százalékos emelést a nyugdíjasok, hogy az őket érintő infláció közben 27,4 százalék volt. Most már azt is látjuk, hogy az első hét hónapban a nyugdíjas árindex 24,2 százalékot tett ki. Ez mintegy 1,5 százalékponttal haladta meg az összes háztartásra kimutatott drágulás ütemét.
Arról, hogy az idén novemberben jön-e és ha igen, pontosan mekkora nyugdíjemelés októberben dönt a kormány. Úgy, ahogy akar. Például tavaly az állam egyáltalán nem volt olyan „nagylelkű”, mint a választások előtt. A drágulás miatt végrehajtott teljes emelés mértéke ugyanis némiképp még a Magyar Nemzeti bank (MNB) 2022-es éves inflációra vonatkozó prognózisának alsó értékétől is elmaradt.
Egy hónapja a különböző prognózisok alapján 3 százalékos novemberi emelés tűnt reálisnak. Tartani lehet azonban attól, hogy ha a jegybank tovább csökkenti várakozását – mint tette az legutóbb –, és a kormányzat tavalyi példáját követi, akkor végül egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mértékben lehet majd novemberben kiegészítő emelés. Az önkormányzati, illetve uniós képviselői választások ugyanis a korábbi tapasztalatok szerint annyira nem nyitják meg a kormányzati pénzcsapokat, mint az általános választások.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, élelmiszer, drágulás, nyugdíjas, KSH, árindex, nyugdíjemelés
Veszélyben a novemberi nyugdíjemelés?
Szokás szerint most is kreáltunk egy olyan bevásárlólistát, ami azt mutatja, hogy a háztartások a KSH által kimutatotthoz képest érzékelhetnek egészen más ütemű drágulást. Most sem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze a kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.
Egy peches kosár (forint) | ||
---|---|---|
2022. július | 2023. július | |
Sárgarépa 1 kg | 403 | 730 |
Hagyma 1 kg | 376 | 650 |
Félbarna kenyér 1 kg | 590 | 830 |
Pulykamell sonka szel. 20 dkg | 808 | 1090 |
Tojás 10 db | 641 | 850 |
Tejföl 12% 325 g | 440 | 573 |
Ponty 1 kg | 3270 | 4140 |
Rizs 1 kg | 607 | 763 |
Ásványvíz 1,5 l | 141 | 178 |
ESL tej, 2,8%, 1 l | 380 | 470 |
Összesen | 7 656 | 10 274 |
Éves változás % | 34,2 |
A mostani kosarunk is magasabb drágulási ütemet jelez az élelmiszereknél, mint amekkora átlagos változást a KSH kimutatott. Cseppet sem mellékes azonban, hogy a mostani 34,2 százalékos drágulással szemben tavaly decemberben még közel 88 százalékos áremelkedést számoltunk így ki. Ez is azt igazolja, hogy jelentősen szelídült az infláció. A legfrissebb, júliusi adat szerint a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A nyugdíjasokat viszont ennél erőteljesebb, 18,7 százalékos drágulás sújtotta.
Már többször írtunk arról, hogy különösen a kisnyugdíjasok kerülhettek az árak szorításába. Nem árt belegondolni abba is, hogy a nyugdíjemelés összege a különböző kategóriákban jelentősen eltér. Tavaly – számoltuk ki korábban – a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nőtt, mint az átlagnyugdíjat kapóké. A 100 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet kapóknak pedig az emelés szinte csak filléreket hozott. Ebből pedig szinte lehetetlen volt a nekilódult árakat fedezni.
Minden a kormány kezében van
Még a nem inflációs időkben is alapszabálynak is tekinthető, hogy minél csekélyebb jövedelemből él valaki, annál nagyobb a kiadásain belül az élelmiszer és a rezsi aránya. Mostanában pedig mindkettő nagyot lódult. Nem véletlenül kért augusztusra három százalékos rendkívüli nyugdíjemelést a kormánytól a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). Szerintük a januári 15 százalékos emelés ellenére már júniusra 10,1 százalékos vásárlóerő csökkenést szenvedtek el a nyugdíjasok.
A NYUSZET számítása szerint ahhoz, hogy az év végéig a nyugdíjas árindex 15 százalék alatt alakuljon, arra lenne szükség, hogy a második félévben az átlagos nyugdíjas árindex 4,9 százalék alatt maradjon. Ez pedig gyakorlatilag kizártnak tekinthető (öt százalék alatti érték utoljára 2021 augusztusában fordult elő). Az idén januárban egyébként úgy kaptak 15 százalékos emelést a nyugdíjasok, hogy az őket érintő infláció közben 27,4 százalék volt. Most már azt is látjuk, hogy az első hét hónapban a nyugdíjas árindex 24,2 százalékot tett ki. Ez mintegy 1,5 százalékponttal haladta meg az összes háztartásra kimutatott drágulás ütemét.
Arról, hogy az idén novemberben jön-e és ha igen, pontosan mekkora nyugdíjemelés októberben dönt a kormány. Úgy, ahogy akar. Például tavaly az állam egyáltalán nem volt olyan „nagylelkű”, mint a választások előtt. A drágulás miatt végrehajtott teljes emelés mértéke ugyanis némiképp még a Magyar Nemzeti bank (MNB) 2022-es éves inflációra vonatkozó prognózisának alsó értékétől is elmaradt.
Egy hónapja a különböző prognózisok alapján 3 százalékos novemberi emelés tűnt reálisnak. Tartani lehet azonban attól, hogy ha a jegybank tovább csökkenti várakozását – mint tette az legutóbb –, és a kormányzat tavalyi példáját követi, akkor végül egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mértékben lehet majd novemberben kiegészítő emelés. Az önkormányzati, illetve uniós képviselői választások ugyanis a korábbi tapasztalatok szerint annyira nem nyitják meg a kormányzati pénzcsapokat, mint az általános választások.
Nézze meg karikatúránkat is!
Itt nézheti meg karikatúránkat arról, hogy a 2022-es választási évet hogyan láthatták a nyugdíjasok
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, élelmiszer, drágulás, nyugdíjas, KSH, árindex, nyugdíjemelés