Itt a várva várt módosítás! Vagy mégsem?

Végtörlesztés

2011. november 3. Sokan nagy reményeket fűztek a kormány által a végtörlesztéssel kapcsolatban beígért módosításoktól. A parlament előtt levő javaslatcsomagban valóban sok pontosítás, sőt a jogosultak körének bővítése is szerepel, de gyanítható: ezt nem mindenki tartja majd elegendőnek.

Jelentős változtatásokat javasol a végtörlesztési szabályoknál az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága. A Rogán Antal által jegyzett javaslatok között szerepel a lakáscélú lízingszerződések bevonása is. Ők is rendezhetnék tehát adósságukat 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró, vagy 2 forintos japán jen árfolyamon. A lehetőség vonatkozna azokra is, akik olyan ingatlanra vettek fel hitelt, amelyre még nem sikerült megkapniuk a használatbavételi engedélyt.

Jól látszik, hogy a jogalkotók igyekeztek bezárni a bankok előtt a kiskapukat. Ezzel együtt, ha ez a módosítás jelenti a korábban ígért határozott fellépést (amivel elérnék, hogy a becsült 20 százalék helyett a devizahitelesek többsége forintra váltson), akkor alighanem sokan csalódottak lesznek.

Nincs ugyanis szó a határidő kitolásáról (ezzel egyébként a kormány nem is kecsegtetett senkit, ezzel együtt sokan reménykedtek), de a forinthitelezés készség növelésének lehetősége sem körvonalazódik.

A lízingesek persze örülhetnek, de ők nincsenek sokan. Mint Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a  hvg.hu-nak elmondta: összesen 4 ezer devizaalapú lakáslízinges van Magyarországon. A konstrukció 2006 óta létezik, és 2007-2008-ban kötötték a legtöbbet. Jellemzően fiatalok, pályakezdők vették igénybe, akiknek nem  volt önerejük.

A kombinált termékeknél nem kezelik az ütemezést

Sokkal szélesebb kört jelentenek azok, akik kombinált termékeket vettek igénybe. A javaslat részletes indoklása ugyan azzal büszkélkedik, hogy egyértelműsítő rendelkezést tartalmaza lakás-előtakarékossági, illetve életbiztosítási szerződéssel összekapcsolt devizahitelekre, de úgy érezzük, a szöveg így is hagy fehér foltokat. A módosító szerint: a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél a fix árfolyamon kell figyelembe venni. Szakértők úgy vélik, ez értékelési nehézségeket okozhat, arról nem beszélve, hogy nyoma sincs a gyakorlatban jókora gondokat okozó ütemezési problémák (a szerződések lejárata nem igazodik a végtörlesztési határidőhöz) megoldásának. Tény viszont, hogy legalább az nyilvánvalóvá vált, hogy a kombinált szerződések is a végtörlesztés hatálya alá tartoznak (eddig ennél „pingpongoztak" az ügyfelekkel az érintett intézmények, kérdés, ennek valóban véget vet-e az említett megfogalmazás).

Teljesen egyértelművé válik viszont, hogy a tartozásigazolási kérelmeket a bankok nem kezelhetik olyan „hányavetien", mint teszik azt most sokszor. A módosítás szerint ezeket az igényeket bejelentésüket követő három munkanapon belül ki kell elégíteni.  A végtörlesztés legvégső időpontjának figyelembe vételével, a végtörlesztés várható összegéről devizanem és jogcím szerinti bontásban szükséges megadni a tájékoztatást. A hitelfelvevő tartozásigazolásra vonatkozó kérelme pedig – rögzíti a törvénytervezet – önmagában nem minősül igénybejelentésnek (ezzel a bankok által állított „csapdák" közül egy újabbat szűrnek ki).  Nyomatékosítják azt is, hogy ezért az igazolásért a bank semmiféle díjat vagy költséget nem számíthat fel.

Belevették azt is a javaslatba, hogy a zálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény a lemondást tartalmazó jognyilatkozatát az erre irányuló követelés érvényesítése esetén a végtörlesztés teljesítésének igazolását követő nyolc napon belül köteles kiadni.