Zavarosan halászgathatnak
2017. május 24.
Többen jelezték, hogy miután elbukták a lakásukat, és azt hitték, már minden hátralékot kifizettek, a bank további (nem csekély) pénzt követelt. A jegybank mellett működő békéltetők legutóbbi döntéséből úgy tűnik, ez bevett módszer lehet.
Részben sikerrel járt az az adós, aki a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordult, mert nem nyugodott bele abba, hogy miután a végrehajtónak minden kért pénzt kifizetett, a bank váratlanul újabb „számlát” nyújtott be hozzá. Több hasonló esetről is értesültünk, esetenként pedig hiába javasoltuk, hogy az adós kérjen jogi segítséget, ő inkább kifizette az egészet, csak hogy „szabaduljon végre”. Nem csoda tehát, hogy a pénzintézetek próbálkoznak.
A PBT legutóbbi ajánlásából szépen kirajzolódik, miként zajlanak ezek az ügyek. A bajba került adós az ellene indított végrehajtási eljárás lezárásaként kifizettette a végrehajtó által kért közel ötmillió forintot. A végrehajtó ezt követően intézkedett a végrehajtási jog törlése iránt. A meglepetés ekkor érte a panaszost.
Amikor ugyanis megkereste a bankját (amelyik a végrehajtási lejáráshoz vezető hitelt nyújtotta) a kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett vételi jog és önálló zálogjog törlése miatt, az intézkedés helyett újabb „elszámolást” kapott. Ebben arról tájékoztatták, hogy csak akkor engedhetik ki teljesen, ha három(!) napon belül kifizet körülbelül 400 ezer forint problémás ügykezelés költséget és 960 ezer késedelmi kamatot. Mivel a törlési engedély megszerzése fontos volt, az egykori hiteles leperkálta a majdnem 1,4 millió forintot.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a felmondásban, valamint a végrehajtási záradékban szereplő összegek és jogcímek, valamint későbbi elszámolásban szereplő összegek és jogcímek eltérnek egymástól. A bank olyan tételekre is elszámolta végrehajtási eljárásban befolyt összeget, amelyeket sem a felmondás, sem a végrehajtási záradék nem tartalmazott. Így maradhatott fent a végrehajtási eljárás lefolytatását követően a problémás ügykezelés költsége és a késedelmi kamat, annak ellenére, hogy azokat (megjegyezzük, logikusan) a végrehajtási záradék is tartalmazta.
Az ügyfél – mint ez a határozatból kiderült – a bank által az utólag felszámított 1,4 millió forintot kérte teljes egészében vissza. Ezt azonban végül a PBT nem ítélte számára meg maradéktalanul. Mások számára is tanulságos lehet, hogy pontosan mennyit és miért fogadott el jogos követelésnek a tanács. Ezt a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.
Néhány részletet azonban érdemes ezzel kapcsolatban is kiemelni. Például azt, hogy a bank az ingatlanra előírt biztosítási díjat arra az időszakra is felszámította, amikor a hitelszerződés már felmondott volt. A jogtalanul felszámított díjra pedig nyilvánvalóan nem lehetett volna késedelmi kamatot sem felszámítani.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, bank, elszámolás, lakásbiztosítás, végrehajtás, PBT
Végrehajtás után is számláz a bank
Részben sikerrel járt az az adós, aki a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordult, mert nem nyugodott bele abba, hogy miután a végrehajtónak minden kért pénzt kifizetett, a bank váratlanul újabb „számlát” nyújtott be hozzá. Több hasonló esetről is értesültünk, esetenként pedig hiába javasoltuk, hogy az adós kérjen jogi segítséget, ő inkább kifizette az egészet, csak hogy „szabaduljon végre”. Nem csoda tehát, hogy a pénzintézetek próbálkoznak.
A PBT legutóbbi ajánlásából szépen kirajzolódik, miként zajlanak ezek az ügyek. A bajba került adós az ellene indított végrehajtási eljárás lezárásaként kifizettette a végrehajtó által kért közel ötmillió forintot. A végrehajtó ezt követően intézkedett a végrehajtási jog törlése iránt. A meglepetés ekkor érte a panaszost.
Amikor ugyanis megkereste a bankját (amelyik a végrehajtási lejáráshoz vezető hitelt nyújtotta) a kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett vételi jog és önálló zálogjog törlése miatt, az intézkedés helyett újabb „elszámolást” kapott. Ebben arról tájékoztatták, hogy csak akkor engedhetik ki teljesen, ha három(!) napon belül kifizet körülbelül 400 ezer forint problémás ügykezelés költséget és 960 ezer késedelmi kamatot. Mivel a törlési engedély megszerzése fontos volt, az egykori hiteles leperkálta a majdnem 1,4 millió forintot.
Még a torka is véres volt
Az eljáró tanács megállapította, hogy a felmondásban, valamint a végrehajtási záradékban szereplő összegek és jogcímek, valamint későbbi elszámolásban szereplő összegek és jogcímek eltérnek egymástól. A bank olyan tételekre is elszámolta végrehajtási eljárásban befolyt összeget, amelyeket sem a felmondás, sem a végrehajtási záradék nem tartalmazott. Így maradhatott fent a végrehajtási eljárás lefolytatását követően a problémás ügykezelés költsége és a késedelmi kamat, annak ellenére, hogy azokat (megjegyezzük, logikusan) a végrehajtási záradék is tartalmazta.
Az ügyfél – mint ez a határozatból kiderült – a bank által az utólag felszámított 1,4 millió forintot kérte teljes egészében vissza. Ezt azonban végül a PBT nem ítélte számára meg maradéktalanul. Mások számára is tanulságos lehet, hogy pontosan mennyit és miért fogadott el jogos követelésnek a tanács. Ezt a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.
Visszajáró pénz | ||
---|---|---|
Megnevezés | Összeg (ezer Ft) | Megjegyzés |
Biztosítási díj | 54,1 | Ebből 32,1 ezer forint a felszámított késedelmi kamat |
Árfolyamkülönbözet | 738,9 | Ennek körülbelül a fele késedelmi kamat |
Összesen | 793 | Ez az elszámolásban szereplő összeg 58,4 százaléka |
Néhány részletet azonban érdemes ezzel kapcsolatban is kiemelni. Például azt, hogy a bank az ingatlanra előírt biztosítási díjat arra az időszakra is felszámította, amikor a hitelszerződés már felmondott volt. A jogtalanul felszámított díjra pedig nyilvánvalóan nem lehetett volna késedelmi kamatot sem felszámítani.
Az eljáró tanács rögzítette, hogy a bank által felszámított, a felmondásban és a végrehajtási záradékban nem szereplő további költségek jogalapjának és összegszerűségének vizsgálata az eljárási határidőre, valamint a további bizonyítási eljárás lefolytatásának igénye miatt nem volt elvégezhető.
A problémásabb ügy az árfolyamok különbözete volt. A bank szerint a felmondással az árfolyamkockázat nem szűnt meg. Érvelésük szerint, mivel a refinanszírozott ügylet alapján a refinanszírozó felé a pénzintézet a kölcsön összegét nem törlesztette elő, erre kizárólag a felmondást követően 3 évvel később került sor. Az eljáró tanács álláspontja szerint az adós akarata és szándéka szerződéskötéskor nem terjedt ki és nem is terjedhetett ki olyan refinanszírozói jogviszonyra, amely a hivatkozott szerződéses rendelkezése szerint majd „várhatóan” megtörténik, illetve amelynek nem ő az alanya. A PBT utalt arra is, hogy a bank a lejárt tartozást forintban tartotta nyilván, a végrehajtási záradék is forintban tartalmazta a követelés összegét.Nézze meg karikatúránkat is
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, bank, elszámolás, lakásbiztosítás, végrehajtás, PBT
Kapcsolódó anyagok
- 2018.10.05 - Fizetésletiltás: aki dolgozik, már nem menekülhet
- 2018.09.10 - Tisztességtelen-e a hitelek költsége?
- 2018.08.27 - Szabadon adhatják el a bedőlt adósok hiteleit
- 2018.07.12 - Devizahitelek: bezzeg a horvátok!
- 2018.05.17 - Felpörögtek a lakásárverések
- 2018.03.19 - Ezt hozta a banki békéltetés
- 2018.03.08 - Mit ígérnek a volt devizásoknak?
- 2018.03.01 - Százmilliárdok mentek behajtókhoz
- 2018.01.17 - Itt a végső csapás a devizaperekre?
- 2017.12.08 - Mikor születik a bank szerint a gyerek?
- 2017.11.06 - Arathatnak a lakáshiénák?
- 2017.10.06 - Erre költenek milliárdokat a végrehajtók
- 2017.07.18 - Nem vette komolyan a CLB a békéltetést, megbüntették
- 2017.06.13 - Fordulat várható a devizaperekben?
- 2017.05.29 - Ennyi hitelt engedhetnének el a bankok
- 2017.05.22 - Családok tízezreinek sorsa a tét
- 2017.05.08 - Így verhetnek át a bankszámlával
- 2017.04.21 - Hisz a békéltetésben? Lehet, hogy hiába!
- 2017.04.12 - Ennyit ért a volt devizásoknak az MNB ajánlása
- 2017.04.06 - Most mi van az árfolyamgátasokkal? Elmagyarázzuk!
- 2017.02.06 - Amikor a bank vádolta ügyfelét jogtalan gazdagodással
- 2016.12.01 - Peren kívül sokkal könnyebb?
- 2016.11.18 - Nem hagyta magát, közel kétmilliót kapott a banktól
- 2016.10.11 - Ennyire nem bízik a magyar a jogban
További kapcsolódó anyagok