Elméletben 150 hitelt is felvehetett valaki

Végrehajtás: nem alkusznak a bankok

Fotó: Azénpénzem

2013. október 5. A szociálisan rászorultaknál a bankok hajlandóak akár mélyen a zsebükbe nyúlniuk – derült ki a Bankszövetség főtitkára (képünkön) szavaiból. A közreműködést és tárgyalási készséget hangsúlyozó szervezet közben civil kérdésre jelezte: nem érzi, hogy fel kellene függeszteniük a bankoknak a végrehajtásokat.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a Kúria döntése (amelyben szinte minden devizahitelre vonatkoztathatóan a szerződés semmisségét mondta ki) alapján tudatta: felfüggeszthetőek a devizahitelesek ellen indított végrehajtási eljárások. Több olvasónk is jelezte, hogy szó sincs az ellene indított végrehajtás leállításáról. Korábban az is kiderült, hogy a közjegyzők vígan írogatják a szerződések felmondását, banki „bemondásra”. Ilyen körülmények között logikus lépést tett a Hiteltársulás (ez a szervezet köthető a már a jegybanki Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központot vezető Doubravszky Györgyhöz, aki éppen a napokban jelezte: már nem mindig ő válaszol majd a Hiteltársulás Facebook oldalán a hozzászólóknak), amikor az ügyben a Magyar Bankszövetséghez fordult.

Gátat kell szabni a „kilakoltatási moratórium lejártával szabad utat nyert, rendre bírói ítélet, a szerződés érvényességének valós vizsgálata nélkül zajló végrehajtási eljárásoknak” – indokolták LMP-s képviselők a tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslatukat. Ebben kizárnák az okiratok végrehajtási záradékkal való ellátását, a követelések érvényesítése érdekében zajló perekben előírnák, hogy a szerződések érvényességét a bíróságok hivatalból vizsgálják. Mindemellett megtiltanák a lakásokra vonatkozó hitelek faktorálását.

A civilek azt kérték a Bankszövetségtől, hogy a „Kúria július 4-i döntése értelmében függesszék fel a végrehajtásokat, vagy amennyiben a jogkövetkezményeket illetően más az értelmezésük, azt hozzák nyilvánosságra”. Mostanra megérkezett a válasz is: „a kérdéses ítélet egy adott bank, egy adott ügyében született, ezért a döntés értelmezésére és konzekvenciáinak megállapítására is az adott bank az illetékes”. Hozzátették még (azoknak, akik esetleg még sem értenének a szóból), hogy az adott ügyben nem érintett bankoknak, illetve általában a banki közösséget képviselő Magyar Bankszövetségnek sem kell reagálnia a konkrét bírói határozatra. Lefordítva: a bankok önként semmiképpen sem állítják le az eljárásokat.

Különböző csoportokra bonthatják az adósokat

A bajban levők számára esetleg bíztató lehet azonban, hogy az M1 Este című műsorában Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára arról beszélt, hogy a szociálisan rászorultak esetében a bankoknak „mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk”, ami olyan segítséget jelent majd, hogy „az alagút végén legyen fény” számukra. Kovács érzékeltette, hogy megkülönböztetik majd azokat az adósokat, akiknek nincs munkájuk azoktól, akiknek van. Választóvíz lehet még az ingatlanok száma is. Kedvezőbb bánásmódra számíthatnak majd azok, akik önhibájukon kívül képtelenek, illetve végső erejüket megfeszítve képesek csak fizetni. A főtitkár beszélt arról, hogy aligha kell a társadalomnak „megmentenie” azokat, akik 10-15, vagy éppen 42 ingatlanra vettek fel hitelt. Korábban – hangsúlyozta a főtitkár – a bankoknak nem volt lehetősége megnézni, ügyfelének van-e másik hitele (nem volt meg az úgynevezett pozitív adóslista – a szerk.), elméletben akár 150 különböző kölcsönt is felvehetett valaki.

A devizahitelezésben érintettek számára szeptember 19-én megnyitott online konzultációs kapuján 307 javaslat érkezett a Bankszövetséghez. Kovács a televízióban azt követően nyilatkozott, hogy hét civil szervezet képviselőivel találkoztak. A főtitkár szerint egyébként a civilek is kivétel nélkül úgy látták, hogy a kormány által a megegyezésre adott november elsejei határidő nem reális. Sokkal több időre lenne szükség.

Címkék: devizahitelesek, végrehajtás, közjegyző, Kúria, semmisség, Bankszövetség, Hiteltársulás