A kérdések között szerepel, hogy devizahitel-e a deviza alapú kölcsön

Végleg rendet vághat a Kúria

Fotó: Azénpénzem

2013. november 26. Kigyűjtöttük, miért is fontos, hogy a Kúria végre eldöntse, milyen "sorvezetőt" ad a devizahitelekhez. Az mindenesetre legalább már biztos, hogy elindítják az ezt tisztázó folyamatot. Néhány felvetés akár örömtáncra is késztetheti az adósokat, de tartani lehet attól, hogy a vége mégsem lesz felhőtlen kacagás.

Várhatóan a korábban általunk megírt időpontra láthatnak tisztábban majd a devizahitelesek. A Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetője, Wellmann György végre indítványozta, hogy a legmagasabb bírói fórum foglaljon állást a perekben felmerült elvi kérdésekről. Mint írja, ezt indokolhatja a „deviza alapú kölcsönszerződések több százezres száma, a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése”. Úgy tűnik, azt is felismerték a Kúriánál, hogy a jogegységi döntés (amit portálunk már régóta hiányol) segítheti az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálását. A Wellmann által felvetett eldöntendő kérdések önmagukban nézve jókora reményt kelthetnek az érintett adósokban.

A devizahitelesek eddig első fokon 105, másodfokon pedig számításaink szerint több mint 20 pert nyertek meg a bankok és lízingcégek ellen. Úgy tűnik, különösen az egyoldalú szerződésmódosítás (kamatemelés), illetve az árfolyamrés számít nyerő lapnak. Igazán azonban a kép a Kúria jogegységi döntése után válik teljesen világossá.

Ismét napirendre tűzi ugyanis azt a kérdést, hogy vajon valójában devizahitel-e a deviza alapú kölcsön, vagy inkább forinthitelnek kell tekinteni. Pedig erről tulajdonképpen maga a Kúria is nyilatkozott már korábban (a deviza mellett tették le voksukat). Elég nehezen elképzelhető – bár a felvetés után ki sem zárható –, hogy 180 fokos fordulatot tennének az ügyben. A következő pont is elég belemenős. Ez azt tartalmazza, hogy deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényesek-e, vagy eleve érvénytelenek. A szakember részletezi is, hogy jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütközésre, tisztességtelenségre, uzsorára gondol. Felmerül még a színlelt, illetve megtévesztő szerződés. Ezen a ponton rá kell jönnünk, hogy a PK-vezető a kérdésekbe egyszerűen belesűrített mindent, ami a futó perekben szóba került.

Az elsőfokú bíróságok pedig esetenként az előbbi (az eddig megismert kúriai vélemények alapján eredendően nem elfogadható) érvek alapján is adtak – legalább részben – igazat az adósoknak. Másodfokon viszont már szinte sohasem álltak meg (legalábbis eddig) ezek a kifogások. Tény azonban, hogy a felsőbb bírói fórumok is meglehetősen ellentmondó döntéseket hoztak. Táblázatunkban (persze igen elnagyoltan, csak jelzésként) összefoglaltunk néhány ilyen ítéletet. A dolog azonban már ennyi alapján is egyértelműen iránymutatásért kiált.

Az előbbiekben részletezett kérdésekre adandó válaszok a sarokpontokat, a továbbiak viszont a nagyon fontos technikai eljárásokat, bírósági lehetőségeket határozhatják meg. Ilyen a semmiség vagy részleges semmisség következménye. A kérdések teljes listáját itt tekintheti meg.

Néhány jogerős ítélet a közelmúltból

Pro			Kontra
Bíróság	Téma	Ítélet	Bíróság	Téma	Ítélet
Miskolci Törvényszék	Végrehajtás semmisség miatt felfüggesztése	Semmis a szerződés, így az végrehajtásra nem adhat alapot	Szolnoki Törvényszék	Végrehajtás semmisség miatti felfüggesztése	A szerződés nem semmis, újraindulhat az eljárás
Fővárosi Törvényszék	Végrehajtás felfüggesztése eltérő árfolyamok alkalmazása miatt (árfolyamrés)	Semmis a szerződés, így az végrehajtásra nem adhat alapot	Győri Ítélőtábla	Végrehajtás leállítása	Újraindították az eljárást
Pécsi Ítélőtábla	Egyoldalú kamatváltoztatás	A szerződés változtatást lehetővé tevő pontja érvénytelen	Fővárosi Törvényszék	Semmisség uzsora, jóerkölcsbe és törvénybe ütközés, lehetetlen teljesítés miatt	Az adósnak egyetlen ponton sem adtak igazat
Szegedi Ítélőtábla	Egyoldalú kamatváltoztatás	A szerződés változtatást lehetővé tevő pontja érvénytelen	Debreceni Ítéltőtábla	Egyoldalú kamatváltoztatás	Az adósokkal a hitelfelvétel előtt kellően ismertettek minden kockázatot
Győri Törvényszék	Egyoldalú kamatváltoztatás	A szerződés változtatást lehetővé tevő pontja tisztességtelen	Fővárosi Ítélőtábla	Egyoldalú kamatváltoztatás	A szerződés minden objektív okot tartalmaz

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: devizahiteles perek, Kúria, jogegységi döntés, semmisség, jogerős ítéletek