Változnak a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékei
A Széchenyi Kártya Program az elmúlt években a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése kapcsán jelentős terhet rótt a költségvetésre. A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek – írja közleményében a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.
A támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék. A tapasztalatok szerint azonban a forrásokat a vállalkozások egy része nem ilyen célokra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük. Ez azt jelentette, hogy az államtól rendkívül alacsony kamatozású hitelhez jutó cégek a pénzt magasabb hozamú állampapírba fektették, vagyis a támogatott hitelből magasabb kamat mellett hitelezték vissza az államot. Az így keletkező kamatkülönbözetet pedig lényegében kockázatmentes nyereségként realizálták.
Ennek a rendszerhibának, torzulásnak a kiküszöbölésére módosítja a minisztérium a likviditási hitelek kamatozását – jelentette be Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter a Facebookon.
A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hazai vállalkozások stabil, kiszámítható és versenyképes finanszírozási forrásokhoz jussanak, ugyanakkor a támogatásoknak valóban a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk.
A minisztériumi közlemény szerint a módosítás közelebb hozza a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatás költségvetési forrásigényét. A változtatás mellett a konstrukció továbbra is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozások számára.
A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.
A módosítás várhatóan jelentősen mérsékli a kamattámogatási rendszer költségvetési terheit, miközben biztosítja, hogy a Széchenyi Kártya Program a jövőben is célzottan, fenntartható módon és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban támogassa a magyar vállalkozásokat.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: a döntés következtében a jövő évi költségvetésben 70 milliárd forint takarítható meg, amit a kormány a közszolgáltatások fejlesztésére és javítására tud felhasználni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a beruházási célú hitelek feltételei nem változnak.
Szerző: L.J.
Címkék: Széchenyi Kártya, likviditási, hitel, kamat, fix 3 százalék, BUBOR, Kapitány István, Vitézy Dávid, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, kkv
Véget vet a kormány a 3 százalékos hitelkamattal trükközésnek
2026. június 18. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium módosítja a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit – jelentette be Kapitány István miniszter. A döntés célja, hogy véget vessenek annak, hogy a vállalkozások a 3 százalékos kamattal felvett hitelt állampapírba fektessék. Az új kamat a BUBOR-hoz igazodik.A Széchenyi Kártya Program az elmúlt években a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése kapcsán jelentős terhet rótt a költségvetésre. A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek – írja közleményében a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.
A támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék. A tapasztalatok szerint azonban a forrásokat a vállalkozások egy része nem ilyen célokra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük. Ez azt jelentette, hogy az államtól rendkívül alacsony kamatozású hitelhez jutó cégek a pénzt magasabb hozamú állampapírba fektették, vagyis a támogatott hitelből magasabb kamat mellett hitelezték vissza az államot. Az így keletkező kamatkülönbözetet pedig lényegében kockázatmentes nyereségként realizálták.
Ennek a rendszerhibának, torzulásnak a kiküszöbölésére módosítja a minisztérium a likviditási hitelek kamatozását – jelentette be Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter a Facebookon.
A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hazai vállalkozások stabil, kiszámítható és versenyképes finanszírozási forrásokhoz jussanak, ugyanakkor a támogatásoknak valóban a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk.
Mekkora lesz a kamat?
Ezért a likviditási hitelek, a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik. A háromhavi BUBOR jelenlegi értéke 5,89 százalék – áll a közleményben. A vállalkozások tehát elbúcsúzhatnak az eddigi fix 3 százalékos hitelkamattól.A minisztériumi közlemény szerint a módosítás közelebb hozza a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatás költségvetési forrásigényét. A változtatás mellett a konstrukció továbbra is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozások számára.
A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.
Mikortól él a változás?
A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik. A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a korábbi, fix 3 százalékos kamatozású feltételekkel köthetnek szerződést. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmek esetében a szerződéskötésre már 2026. július 15-től, az új kondíciók szerint kerül sor.A módosítás várhatóan jelentősen mérsékli a kamattámogatási rendszer költségvetési terheit, miközben biztosítja, hogy a Széchenyi Kártya Program a jövőben is célzottan, fenntartható módon és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban támogassa a magyar vállalkozásokat.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: a döntés következtében a jövő évi költségvetésben 70 milliárd forint takarítható meg, amit a kormány a közszolgáltatások fejlesztésére és javítására tud felhasználni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a beruházási célú hitelek feltételei nem változnak.
Szerző: L.J.
Címkék: Széchenyi Kártya, likviditási, hitel, kamat, fix 3 százalék, BUBOR, Kapitány István, Vitézy Dávid, Gazdasági és Energetikai Minisztérium, kkv