Harmadával többet kell már fizetni

Vége a magánorvosi árak száguldásának?

2018. június 26. A szakorvosi vizsgálatok átlagára két év alatt közel 30 százalékkal emelkedett. Ebben a drágulásban szerepük lehetett a munkáltatók által adómenetesen adható egészségbiztosításoknak is – eddig. Kérdés, hogy a céges biztosítások kedvezményének teljes eltörlése milyen hatással jár majd.

A jelenleg még adómentes juttatások és az egyes meghatározott juttatások szinte egésze jövedelemként adózhat majd 2019-ben – részleteztük a cafeteriát érintő várható változásokat. Korábbi cikkünkben táblázatba szedtük a parlamenthez már benyújtott adótörvényben szereplő fontos változtatásokat. A módosítások közül a tavaly év elején még az egészségbiztosítások cafeteria új sztárjaként emlegetett kedvezményének teljes eltörlésének várható hatásával is érdemes kicsit részletesebben foglalkozni.

Nem árt leszögezni, hogy a köznyelvben mindent, amit a cégek a béren felül adnak, cafeteriának neveznek. Pedig ez a kör jelenleg is különböző adóterhek mellett adható elemekből (ezen a téren az idén még három különböző kategória van). Emellett nem mellékes az sem, hogy a juttatást a dolgozó választhatja – ez úgynevezett rugalmas elem –, vagy azt fixen adja a cég.

A legnépszerűbb juttatások jelentősen eltérnek attól függően, hogy azok a rugalmas vagy a fix kategóriába tartoznak-e. Előbbit toronymagasan vezeti a SZÉP-kártya, utóbbit pedig hasonlóan uralja a telefonhasználat. A tapasztalat szerint pedig az egészségbiztosítás is elsősorban a fix elemek közé tartozik. A munkavállalók így nem feltétlenül vannak tudatában annak, hogy ők a szűrésekkel, orvosi vizsgálatokkal és segítséggel tulajdonképpen béren kívüli juttatást kapnak.

A dolgozókkal is külön adót fizettethetnének

Ha az adótörvényt változtatás nélkül a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor a már meglévő céges szerződések után adózniuk kell a munkavállalóknak. A vállalatok jelenleg havonta a minimálbér 30 százalékát (fejenként tehát 41,4 ezer forintot) fordíthatják dolgozójuk egészségére – adómentesen, költségként elszámolható módon. Jövőre azonban erre az összegre is belép a munkabért amúgy terhelő minden elvonás.

A Portfolio.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint a cégek döntő része nagy valószínűséggel fel fogja mondani meglévő szerződését, még akkor is, ha ezekből több év van hátra. Egy biztosítós szakember arról beszélt, hogy nagyjából a 4 millió munkavállaló nyolcada, azaz 320 ezer fő lehet érintett. Ők részesülnek jelenleg céges egészségbiztosításban. Mint elmondta: a vállalatok által finanszírozott, mindenkire kiterjedő csoportos biztosítások rendkívül népszerűvé váltak, személyes becslése szerint ez a piac 30 százalék feletti mértékben növekedhetett tavaly.

Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a cégek, illetve a velük szerződött biztosítók által generált nagyobb kereslet lökhette felfelé a magánorvosi árakat is. Az Union biztosító saját statisztikája szerint 2016-ban az egészségbiztosítás keretében igénybe vett szakorvosi ellátások átlagára 17 800 forint volt. Tavaly ez az összeg 19 300 forintra emelkedett, az idei a szolgáltatói listaár pedig már átlagosan 23 000 forintot tesz ki.

Megállíthatatlannak tűnik a folyamat

A minden rosszban van valami jó elve alapján a céges egészségbiztosítás kinyírása gátat szabhatna a magánorvosi árak emelkedésének. Különösen azt figyelembe véve, hogy nem csak ezt érezhetik meg a magánrendelők. A cégek a jegybanki adatok szerint közel 18 milliárd forintot adtak dolgozóiknak egészségpénztári juttatásként (jövőre a mostani kedvezményes kulcs helyett ez is munkabérként adózhat majd). Ebből az összegből pedig egyre több megy magánorvosra.

Az OTP Egészségpénztár nemrégiben (még az adótörvények benyújtása előtt) azzal büszkélkedett, hogy sikerült stabilizálni a munkáltatói befizetések összegét. Kiderült még, hogy az idén az első öt hónapban a gyógyszervásárlásokra, valamint a gyógyászati segédeszközökre költött összegek 5 illetve 1,5 százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest, a magán-egészségügyi célokra viszont 18 százalékkal fordítottak többet a pénztártagok ugyanebben az időszakban. (Ebből sok a nem céges, hanem egyéni befizetésből származó forint.)

Mindezt figyelme véve is úgy véljük azonban, hogy a magánorvosok mégis egyre többe kerülhetnek majd. A magánellátást ugyanis a lakosság nem elsősorban azért keresi, mert valamilyen módon támogatást kap hozzá, hanem azért, mert az állami egészségügy nincs éppen a helyzet magaslatán. A legnagyobb hazai magán-egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület adatai szerint a Magyarországon működő járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generálnak évente – ennek pedig tizedét sem érinti az adótörvény kedvezőtlen változtatása.