Gondok lehetnek a régebben kötött biztosításokkal

Védett a lakásod? Lehet, hogy tévedsz!

2012. október 24. Tavaly a korábbi évekhez képest megnőtt a betöréses lopások száma. A károsultak közül többen szembesülhettek azzal, hiába fizették éveken keresztül biztosításukat, az elvitt értékeket vagy egyáltalán nem, vagy csak részben téríti a biztosító. Nem mindegy ugyanis, mennyire védett otthonunk.

Nagyot csodálkozott az a lakástulajdonos, aki 1988. óta fizette lakásbiztosítását annak tudatában, hogy otthona kellően védett. Amikor azután egy éve betörtek hozzá, a biztosító az egymillió forint feletti kárból semmit sem térített, mondván: az ajtó zárszerkezete nem felelt meg a „minimális mechanikai” védelemnek. A bejárati ajtón két kódkártyás, másolásvédett, Mabisz által elismert, ötcsapos hengerzár volt, letapogatás elleni védelemmel. Hiába volt a betét fúrásvédett, a hengerzárak törhetőnek bizonyultak.  A biztosító így minden panasz ellenére, nem fizetett. Még a pénzügyi felügyelet mellett működő békéltető (PBT) sem tudott segíteni. Amint abban az ügyben sem, amikor az ékszereket ugyan széfben tartották, de azt nem tudták igazolni, hogy onnan azokat nem a lakásban hagyott pótkulccsal vették ki a betörők. Találkoztunk olyan sztorival, amelynél magas összegre kötötték a biztosítást. Amikor azonban betörtek és hatmillió forintnyi értéket elvittek, a biztosító a minimális mechanikai védelemre hivatkozva ennek végül csak mintegy felét fizette ki. Ezt is csak a békéltető segítségével.

A rendőrségi statisztikák szerint 2011-ben a betöréses lopások száma 45,3 ezer volt. Ezzel megtört a korábbi évek csökkenő trendje. Egyre több a durva, erőszakos behatolás. A legkedveltebb célpontok továbbra is a magánlakások.
Igen tanulságos az a történet, amelyben az ajtó kellően ellenállónak bizonyult a betörővel szemben. Akadt azonban gyenge pont: a konyhaablak. Hiába szerelték fel ráccsal. Hosszú csörte kezdődött a biztosítóval, ami felemás eredménnyel járt. A 8,4 millió forintos kár mintegy negyedét sikerült csak kifizettetniük a károsultaknak. A biztosító ugyanis nem vette figyelembe a rácsot, mert az kívülről leszerelhető volt. A magasabb védelmi szint (értsd: nagyobb összegű kártérítés) előírásai szerint pedig a ráccsal nem védett üvegezésnek 6 mm vastagságúnak és fix beépítésűnek, vagy kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak, vagy kulccsal zárható redőnnyel, vagy spalettával szereltnek kellett volna lennie.

Milyen gyakorlatot követnek a biztosítók


Horváth Andrea, az Allianz nem-életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: amennyiben a lakás nem rendelkezik megfelelő vagyonvédelemmel, a biztosító jogosan korlátozhatja a kártérítés mértékét. Szurgyi Nándor, az Aegon lakásbiztosítási üzletág igazgatója portálunkat arról tájékoztatta, hogy minimális mechanikai védelemnél a háztartási ingóságokat közel 6,2 millió forintig, míg az értéktárgyakat 460 ezer forintig térítik. Ezek a fedezetek a lakásbiztosítások 80 százalékát lefedik. Minél magasabb védettséget alakít ki valaki, annál magasabb összegig tudnak fizetni egy esetleges betörésnél. A többi biztosítónál is hasonló a gyakorlat. Előfordul az is, hogy – mint arról a K&H-nál beszéltek – ha valaki nagyobb összegre akarja ingóságát bebiztosítani, a biztosító maga ír elő további (például elektronikai) védelmet.

A Signalnál a távfelügyeleti rendszerbe bekötött, "átjelzős" riasztórendszerek – tudtuk meg – a hazánkban átlagosnak tekinthető alapfokú mechanikai védelem esetén  alkalmazott hatmillió forintos limitet több mint duplájára, 15 millió forintra emelik. Török Miklós, a Groupama lakossági vagyonbiztosítási főosztályvezetője mindenkinek azt tanácsolja, hogy a szerződéskötés előtt tanulmányozzák alaposan át a különböző védelmi szinteket (ebből például a Generalinál hat van).  Az első lépés minden esetben az, hogy a szerződőnek fel kell mérni a lakásában lévő vagyontárgyak értékét, különös tekintettel a betörésveszélyes értékekre (ékszerek, számítástechnikai, híradástechnikai, fotó-optikai és szórakoztató elektronikai eszközök), és az ingatlanban lévő vagyonérték alapján kell meghatározni a betörés elleni védelem optimális szintjét, mert csak akkor számíthat megfelelő kártérítésre.  A legegyszerűbb és a legösszetettebb védelmi szintnek megfelelő teljes (valamennyi vagyoncsoportra szóló) kártérítési limitösszeg között a különbség többszörös – tette hozzá.




Címkék:  , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok