A járványra hivatkozva elvehetők a kiürült eszközkezelős lakások
2022. január 6.
Gyanítjuk, hogy a kormányzat arra számít, hogy a magánszemély egyéni vállalkozók közül a moratórium kifutása többeknek okozhat anyagi nehézséget. Több rendelkezéssel is életszerűbbé tették ugyanis a magáncsőd szabályait. Az eszközkezelős lakásokról sem feledkeztek meg.
Karácsonyi előtti napon a Magyar Közlönyben (sok más mellett) a magáncsődről is megjelent egy új kormányrendelet. Ez nem az amúgy erről szóló 230/2015. számú kormányrendeletet módosítja vagy váltja fel. Azzal párhuzamosan létezik. Az új szabály sok más mellett rögzíti például, hogy a 300 ezer forint aktuális forgalmi érték feletti vagyontárgyak értékesítését nyilvánosan – sajtótermékekben vagy a piaci forgalomban használatos elektronikus internetes értékesítési felületen – kell meghirdetni.
Meghatározzák azt is, hogy a vagyontárgyak eladásakor mi lehet a legalacsonyabb ár. Eszerint a második meghirdetéskor az aktuális forgalmi érték 90 százalékára, a harmadiknál 80 százalékára, míg a továbbiakban 70 százalékára lehet lemenni. A szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárat az adós adósságtörlesztési számlájára köteles átutalni.
További változás is lesz, 2022. július 1-jétől ugyanis az adós felmentést kaphat az egyéni vállalkozása, illetve foglalkozása gyakorlásához szükséges eszközök értékesítési kényszere alól. Senki sem számíthat ezen a téren jelentősebb nagyvonalúságra. A családi vagyonfelügyelő a mentesítésre a beszerzési ár, illetve az előállítási ár mértékékéig, de legfeljebb összesen 3 millió forint értékhatárig tehet javaslatot. Amennyiben az adós az egyéni vállalkozás mellett legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll vagy társas vállalkozás tagja, akkor még ez a korlát is 1,5 millió forintra feleződik.
Haszonjárművet legfeljebb 5 millió, személygépkocsit 3 millió forint értékhatárig tarthatnak majd meg a vállalkozó adósok. Ingatlanok esetében a mentesíthetőség feltétele, hogy hivatalosan is ott legyen a vállalkozó székhelye vagy telephelye. Az értékhatár ebben az esetben a részben foglalkoztatott esetében 20 millió forint. A nem egyéni vállalkozók is megtarthatnak majd legfeljebb 1 millió forint értékben olyan ingóságokat (tipikusan számítógépet, telefont, szakkönyveket), amelyek munkájukhoz szükségesek.
Több, a bajba jutott devizahitelesek segítségére egykor létrehozott Nemzeti Eszközkezelő programjában részt vevőkre vonatkozó jogszabályt is módosítottak. Veszélyhelyzetre hivatkozva kormányrendelettel megváltoztatták a 2018. évi CIII. törvényt is. Egy új passzus szerint a kormány egyedi határozatban dönthet a megüresedett ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról a fekvés szerinti önkormányzatnak.
Az eszközkezelősök újabb, velük kapcsolatban álló szervezet nevét tanulgathatják. A 274/2018. kormányrendeletbe ugyanis új szervezetként bekerült az MR Közösségi Lakásalap. Az idén már ez a nonprofit vállalkozás képviseli az államot „mindazon peres és nem peres eljárásokban, valamint hatósági eljárásokban, amelyekben az állam mint a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja érdekelt, és viseli az eljárások során felmerült költségeket”.
A törvényben „Lebonyolítónak” elnevezett szervezet is megmaradt. Az előírás szerint a Lebonyolító és az MR Közösségi Lakásalap „a jogszabályban meghatározott feladataik hatékony ellátása érdekében egymással együttműködési megállapodást kötnek, amelyben szabályozzák a feladataik összehangolásának rendjét, a feladataik végrehajtásához szükséges adat- és iratátadás szabályait és az államot megillető vételárrészletek elszámolásának szabályait”. Világos, az igazán hatékony az, ha valamit egy szervezet helyett (legalább) kettő lát el.
A rendelet módosítása során a bérleti díjak korábbi meghatározása eltűnt (azt hatályon kívül helyezték), bekerültek viszont olyan mellékletek, amelyek a Lebonyolító és a Lakásalap feladatait tartalmazzák. Ebből meglehetősen egyértelművé válik, hogy az MR Közösségi Lakásalap tulajdonképpen egy behajtó, hivatalosabban követeléskezelő cég.
A Lebonyolító és a behajtó mellett a jogszabályban lefektetik a „kijelölt szolgáltató” fogalmát is. Eszerint az önkormányzati lakások karbantartását 2022. december 31.-ig kizárólag a KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. végezheti. Mindezzel még nincs vége a kijelölésnek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó bérleti jogviszonyokból eredő követelések számlázásával és az érintettek tömeges értesítésével kapcsolatos feladatokat kizárólagos jog alapján 2022. június 30-ig a Díjbeszedő Holding látja el.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: magáncsőd, Eszközkezelő, lakás, bérlet, önkormányzat
Változik a magáncsőd szabályozása
Karácsonyi előtti napon a Magyar Közlönyben (sok más mellett) a magáncsődről is megjelent egy új kormányrendelet. Ez nem az amúgy erről szóló 230/2015. számú kormányrendeletet módosítja vagy váltja fel. Azzal párhuzamosan létezik. Az új szabály sok más mellett rögzíti például, hogy a 300 ezer forint aktuális forgalmi érték feletti vagyontárgyak értékesítését nyilvánosan – sajtótermékekben vagy a piaci forgalomban használatos elektronikus internetes értékesítési felületen – kell meghirdetni.
Meghatározzák azt is, hogy a vagyontárgyak eladásakor mi lehet a legalacsonyabb ár. Eszerint a második meghirdetéskor az aktuális forgalmi érték 90 százalékára, a harmadiknál 80 százalékára, míg a továbbiakban 70 százalékára lehet lemenni. A szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárat az adós adósságtörlesztési számlájára köteles átutalni.
Rájöttek, nem árt otthagyni azt, ami a munkához kell
További változás is lesz, 2022. július 1-jétől ugyanis az adós felmentést kaphat az egyéni vállalkozása, illetve foglalkozása gyakorlásához szükséges eszközök értékesítési kényszere alól. Senki sem számíthat ezen a téren jelentősebb nagyvonalúságra. A családi vagyonfelügyelő a mentesítésre a beszerzési ár, illetve az előállítási ár mértékékéig, de legfeljebb összesen 3 millió forint értékhatárig tehet javaslatot. Amennyiben az adós az egyéni vállalkozás mellett legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll vagy társas vállalkozás tagja, akkor még ez a korlát is 1,5 millió forintra feleződik.
Haszonjárművet legfeljebb 5 millió, személygépkocsit 3 millió forint értékhatárig tarthatnak majd meg a vállalkozó adósok. Ingatlanok esetében a mentesíthetőség feltétele, hogy hivatalosan is ott legyen a vállalkozó székhelye vagy telephelye. Az értékhatár ebben az esetben a részben foglalkoztatott esetében 20 millió forint. A nem egyéni vállalkozók is megtarthatnak majd legfeljebb 1 millió forint értékben olyan ingóságokat (tipikusan számítógépet, telefont, szakkönyveket), amelyek munkájukhoz szükségesek.
Egyedi kormányhatározatban dönthetnek
Több, a bajba jutott devizahitelesek segítségére egykor létrehozott Nemzeti Eszközkezelő programjában részt vevőkre vonatkozó jogszabályt is módosítottak. Veszélyhelyzetre hivatkozva kormányrendelettel megváltoztatták a 2018. évi CIII. törvényt is. Egy új passzus szerint a kormány egyedi határozatban dönthet a megüresedett ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról a fekvés szerinti önkormányzatnak.
Az eszközkezelősök újabb, velük kapcsolatban álló szervezet nevét tanulgathatják. A 274/2018. kormányrendeletbe ugyanis új szervezetként bekerült az MR Közösségi Lakásalap. Az idén már ez a nonprofit vállalkozás képviseli az államot „mindazon peres és nem peres eljárásokban, valamint hatósági eljárásokban, amelyekben az állam mint a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja érdekelt, és viseli az eljárások során felmerült költségeket”.
A törvényben „Lebonyolítónak” elnevezett szervezet is megmaradt. Az előírás szerint a Lebonyolító és az MR Közösségi Lakásalap „a jogszabályban meghatározott feladataik hatékony ellátása érdekében egymással együttműködési megállapodást kötnek, amelyben szabályozzák a feladataik összehangolásának rendjét, a feladataik végrehajtásához szükséges adat- és iratátadás szabályait és az államot megillető vételárrészletek elszámolásának szabályait”. Világos, az igazán hatékony az, ha valamit egy szervezet helyett (legalább) kettő lát el.
A bérleti díjakról többé nem szólnak
A rendelet módosítása során a bérleti díjak korábbi meghatározása eltűnt (azt hatályon kívül helyezték), bekerültek viszont olyan mellékletek, amelyek a Lebonyolító és a Lakásalap feladatait tartalmazzák. Ebből meglehetősen egyértelművé válik, hogy az MR Közösségi Lakásalap tulajdonképpen egy behajtó, hivatalosabban követeléskezelő cég.
A Lebonyolító és a behajtó mellett a jogszabályban lefektetik a „kijelölt szolgáltató” fogalmát is. Eszerint az önkormányzati lakások karbantartását 2022. december 31.-ig kizárólag a KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. végezheti. Mindezzel még nincs vége a kijelölésnek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó bérleti jogviszonyokból eredő követelések számlázásával és az érintettek tömeges értesítésével kapcsolatos feladatokat kizárólagos jog alapján 2022. június 30-ig a Díjbeszedő Holding látja el.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: magáncsőd, Eszközkezelő, lakás, bérlet, önkormányzat
Kapcsolódó anyagok
- 2023.02.03 - Alaposan átírták a magáncsődöt
- 2022.01.10 - Ez várhat az idén a lakáspiacra
- 2021.11.25 - Hitelesek tömeges gondjaira számít az MNB?
- 2021.11.23 - Csak az ünnepekre menekülnek meg az áram és a gáz lekapcsolásától az ügyfelek
- 2021.11.01 - Kiderült, mától hányan nem törlesztik a hitelüket
- 2020.05.27 - Vége az eszközkezelőnek, a bérlők a Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülnek
- 2017.08.29 - Eddig kétszáz család fellélegzéséhez segíthetett a magáncsőd
- 2017.05.10 - Magáncsőd: mit enged az adóhatóság?
További kapcsolódó anyagok