Több ezermilliárd csak elméletben létezik

Valójában mennyire gazdagok a magyarok?

Sokan soha nem látnak annyit, ami másoknak zsebpénz
Fotó: Leéb Ádám

2017. március 7. A magyar lakosság megtakarításai már elképesztő összegre rúgnak. Részletesebben megvizsgálva azonban ezt a képet több tényező is igen erősen árnyalja. Magában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett statisztikában is akadnak olyan tételek, amelyekről általában nem esik szó.

A magánszemélyek bankokkal szembeni pozíciója (a betétek és a hitelek különbözete) az MNB friss jelentése szerint idén januárban már 1584 milliárd forintra nőtt. Ennyivel több pénzt helyeztek el a háztartások a hitelintézeteknél, mint amennyi kölcsönüket ott nyilvántartották. Hat évvel ezelőtt ez az egyenleg még 404 milliárd forint volt a hitelek javára. Tehát 2010 januárjában fülig ültek az adósságban a magyarok. Ez biztosan megváltozott (nem kevéssé a végtörlesztésnek, elszámoltatásnak köszönhetően). Arra viszont, hogy a gyarapodás nem annyira szép, mint amilyennek látszik, több tényező is utal.

Érdemes persze a teljesebb képet is nézni. A magyar háztartások teljes pénzügyi vagyona tavaly év végén a jegybank által közzétett statisztika szerint már jócskán meghaladta a 44 ezermilliárdot, ami egy év alatt majdnem nyolc százalékos növekedés. A legdinamikusabban (32,2 százalékkal) az állampapíros megtakarítások gyarapodtak. A lakosság pénzügyi vagyonának körülbelül minden tízedik forintja az államadósságot finanszírozza.

Becslések és csak papíron létező várományok

A mellékelt táblázatban látható, hogy néhány pénzügyi vagyonelem miként változott 2010-hez képest. Ezekből az arányokból pedig következtetni lehet arra, melyik réteg lehet az igazi nyertese a megtakarítások megugrásának. A magyar háztartások vagyoni helyzetéről tavaly decemberben jelent meg a Hitelintézet Szemlében egy érdekes cikk, amelynek néhány megállapítását érdemes „összefésülni” a jegybanki statisztikával.

A lakossági pénzügyi vagyon összetétele (%)
	2010.	2016.
Kápé és betét	33,7	26,8
Állampapír	2,5	9,4
Egyéb értékpapír	2,4	0,8
Üzletrész, részvény	26,3	30,9
Befektetési jegy	7,2	9,1
Nyugdíj, biztosítás	19,4	8,5
Forrás: MNB adatok alapján Azénpénzem.hu számítás

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások szinte egyáltalán nem rendelkeznek üzleti részesedéssel, míg a két legfelső szegmensbe tartozó magas jövedelmű réteg vagyonának mintegy 20 százalékát az üzletrészek teszik ki. A magánszemélyek üzletrészeinek (a részvények és részesedések közül kivettük a befektetési jegyeket és a tőzsdei részvényeket) értéke tavaly már meghaladhatta a tízezermilliárdot. (Lehet találgatni, ez hány kézben lehet, miközben az egy főre jutó átlagvagyonba beleszámít, de az sem mellékes, hogy becsült értékről van szó.)

A lakossági pénzügyi vagyon 2016-ra a 2010-es értékhez képest 46 százalékkal, a részvények és részesedések állománya viszont ugyanebben az időszakban több mint 70 százalékkal nőtt. Ebben az adatban már nem csak az üzletrészek szerepelnek. A torzítás tehát nem olyan nagy, de azért arra is érdemes gondolni, hogy a bonyolultabb pénzügyi termékeknek számító befektetési jegyek, részvények birtoklásának aránya szintén a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó, nagyobb nettó vagyonnal rendelkező háztartások körében jellemzőbb. Befektetéssel eleve csak a háztartások ötöde rendelkezik.

A módszertanban a nyugdíjcélú megtakarításokat a nem kockázatos kategóriába sorolták, elsősorban azért, mert széles kör számára elérhető. Ezzel is van egy kis bibi. A magyar adatokat ugyanis alaposan „megbolondítja”, hogy a magánnyugdíjpénztári (manyup) befektetések már csak várományként – korrekciós tételként – szerepelnek a jegybanki statisztikában. Elméletben tehát az államhoz került manyup-pénz még része a lakosság pénzügyi vagyonának, de felette valójában nem rendelkezhet senki.

Már 2014 nyarán jelezte az MNB: a mintegy háromezermilliárdos átvett vagyont egyéb kötelezettségként kell kimutatni a központi kormányzat mérlegében a háztartásokkal szemben. Az „átvezetés” 35 év alatt megy végbe (az állami kötelezettséget a nyugdíjkifizetések csökkentik). A statisztikákban ezzel a „mutatvánnyal” váltak vagyonosabbá a magyar háztartások. Ez tavaly év végén 2835,4 milliárd forintot jelentett.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: gazdag, háztartások, vagyon, MNB, statisztika, magánnyugdíj