Valójában kik a Quaestor-károsultak?

2015. április 3. A Quaestor-károsultak között több mint minden ötödik nyugdíjas, ha a családokat is nézzük, akkor pedig az érintettek száma majdnem két és félszerese az eddig ismertnek – tudta meg az Azénpénzem.hu egy meglehetősen kiterjedt felmérésből. Azoknak az aránya, akik apránként hosszú évek alatt spórolgatták össze most bebukott befektetésüket, nyolcvan százalékra rúg.

A brókerbotrányokból nyertesen kerültek ki a nagybankok, de különösen az állam örülhet annak, hogy történelmi rekordot döntött márciusban a lakossági állampapírok eladása. Közben folyik a politikai csatározás és bűnbakkeresés, és (megjegyezzük, azért teljesen érhető módon) a kártérítési felelősség pénzügyi szektoron kívülre hárítása. A Befektető-védelmi Alap (Beva) pénze elfogyott, ha fizetnie kell, azt a szektor szereplői kényszerülhetnek összeadni. Az sem tűnik persze sokkal jobb lehetőségnek, hogy az egész számlát az adófizetők állják. Sokan úgy próbálják altatni lelkiismeretüket, hogy hangoztatják: a kötvényesek maguk tehetek szomorú sorsukról. Az NF Optimal Hungáriának az érintettek közel 4,5 százalékát (1370 fő) sikerült online megkérdeznie, ami elég pontos képet mutathat arról, kik is a Quaestor károsultjai.

Sajtótájékoztatón vette számba tegnap Lázár János kancelláriaminiszter a brókerbotrányokban érintett állami pénzeket.
– A legnagyobb tétel a még a Gyurcsány-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank által az ETO-park fejlesztésére nyújtott 17 milliár forintnyi hitel.
– A külügynek 3,8 milliárd forintja volt a Quaestornál, amit (meglehetősen vitatott körülmények között) sikerült visszaszerezni, így is lett 300 millió forintos kamatveszteség.
– A Hungária Értékpapírnál az agrártárca egyik háttércégének ragadt bent 410 millió forintja.

A Belügyminisztérium adatai szerint:
– A Quaestornál tíz önkormányzatnak volt összesen nyolcmilliárd forintnyi összege.
– A Hungáriával szemben négy önkormányzatnak összesen kétmilliárd forintnyi a követelése.
– A Buda-Cashnél nyolc önkormányzat 800 millió forintnyi befektetést helyezett el.
– Mintegy kétmilliárd forintot veszített az a 84 önkormányzat, amely a Buda-Cash-hez kötődő négy regionális banknál vezette a számláját.

A válaszadók 29 százaléka nyugdíjas, a felsőfokú végzettségűek aránya 58 százalék. Valószínűnek tartjuk, hogy mindkét értéket torzíthatja, hogy – mint azt a kutatást végzők is megjegyzik – az adatfelvételből nagy valószínűséggel kimaradtak azok a károsultak, akik nem követik a Facebook-csoportokat, vagy (például koruknál fogva) nem használják az internetet. Az érintettek között tehát sokkal magasabb lehet az idősebbek és képzetlenebbek aránya. Erre az eltérésre utalhat az is, hogy a felmérésben szereplők 58 százalékának ragadt bent a Quaestorban hatmilliónál alacsonyabb összege, míg ők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ismertett adatok szerint kétharmadnyian vannak. (A 30-32 ezer kötvényes közül 10 ezer birtokol hatmillió forintnál többet.)

A válaszadók tehát valószínűleg fiatalabbak, képzettebbek és tehetősebbek lehetnek annál, mint ami a teljes Quaestor-károsulti kört jellemezheti. Ilyen körülmények között külön jelentősége lehet annak, hogy a számokból egészen világosan kiderült, hogy túlnyomó többségükre (80 százalék) a rendszeres megtakarítás, gyűjtögetés a jellemző. Az egyösszegű befektetést teljesítők elmagyarázták, hogy például ingatlan eladásból származó vagy örökölt pénzösszegeket fektettek be. Majdnem 40 százalék volt hat évnél régebben a cég ügyfele.

A bizalmat a politikai kapcsolatok is erősítették

A válaszokból látható, hogy az esetek 69 százalékában a „károsult” nemcsak a szerződést megkötő ügyfelet jelenti, hanem a család többi tagját is. Az eredmények alapján egy ügyfél mögött átlagosan 2,24 ember megtakarítása áll. Az elemzésből kiderül, hogy a háztartások átlagos, összesített havi jövedelme 250 600 forint. A válaszadók családjának háromnegyede 300 ezer forint alatti havi nettó bevétellel rendelkezik.

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy mennyire voltak tisztában az érintettek azzal, pontosan milyen befektetéssel is rendelkeznek. A válaszadók 14 százaléka csak az elmúlt napok, hetek eseményei kapcsán döbbent rá arra, hogy tulajdonképpen vállalati kötvényt vett (sokan ezzel még most sincsenek tisztában). A legidősebbek közül minden negyedik teljesen tájékozatlan.

A Quaestor károsultjainak viszonylag frissen létrehozott honlapon több egyedi történet is megismerhető. Itt nagyon sokan számolnak be arról, hogy vésztartalékként tartottak pénzt a cégnél, amiből szükség esetén többször ki is vettek. Visszaköszön még, hogy a bizalmat a 25 éves múlt mellett a „remek politikai kapcsolatok” is erősítették. A pórul járt magánbefektetők leszólását furcsává teszi az is, hogy mára kiderült, a kormányzat és számos önkormányzat (lásd keretesünket) is a brókerbotrányban érintettekhez tette pénzét. Ezeken a helyeken logikusan hozzáértőknek kellett (vagy kellett volna) dönteniük, míg a magánbefektetők közül – mint az szintén kiderül a felmérésből – az összes megkérdezett 81 százaléka nem dolgozik olyan területen, amely pénzügyi vagy gazdasági szaktudást igényelne.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Quaestor, károsultak, befektetők, brókerbotrányok, állam, önkormányzatok