Az összesített érték nem csak felfoghatatlan, hamis is

Valójában inkább fogy a lakosság vagyona

2025. november 24. A magyar lakosság pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi statisztikája szerint 2025 harmadik negyedévében majdnem kétezer milliárd forinttal nőtt. Az elsőre fantasztikus adatot erősen árnyalja, hogy a részvények és részesedések értéke közben több mint 2,2 ezer milliárd forinttal emelkedett. A tranzakciókat külön vizsgálva is úgy tűnik, az „átlagmagyarnak” sok oka nincs az örömre.

Már 114,6 ezer milliárd közelébe ugrott a magyarok kimutatott pénzügyi vagyona az MNB adatai szerint az idei harmadik negyedév végére. Ez a szám nem csak felfoghatatlan, hanem tulajdonképpen hamis is. Az idén ugyanis már a teljes állomány mintegy felét teszik ki a részvények és részesedések. Az arány az Azénpénzem számításai szerint a Fidesz hatalomra kerülése előtt nagyjából egyharmados volt. Aligha túlzás azt állítani, hogy ebben (is) tükröződik a NER hallatlan harácsolása.

A magánszemélyek elsöprő többsége ugyanis nem birtokol értékes céget, sőt még részvénye is csak nagyon keveseknek van. A vagyonosok első számú szakértőjének számító Blochamps Capital is rámutatott: a hivatalos statisztikák módszertana önmagában is felülbecsüli a háztartások vagyonát, mivel a jegybank a nehezen realizálható üzleti tulajdonokat is a pénzügyi vagyon részeként tartja nyilván. A cég ügyvezetője, Karagich István is kiemelte, hogy a felső rétegnek jó eséllyel valóban értéket képviselő cégek vannak a nevén, míg a gyengébb vagyoni lehetőségekkel bíró emberek céges vagyona jórészt magának a vállalkozónak megélhetést biztosító (kényszer)vállalkozásokban merül ki. Ezek esetében pedig reális, a piacon eladható cégértékről nem lehet beszélni.

A részletesebb kép még rosszabb

Ha nem a teljes kimutatott vagyont, hanem a változást vizsgáljuk, akkor a friss statisztika rosszabbnak tűnik. A lakosság teljes pénzügyi vagyona közel 1930 milliárd forinttal nőtt. Közben a részvények és részesedések állománya 2214 milliárd forinttal gyarapodott. Az „átlagmagyarokat” sokkal inkább tükröző teljes változás így tulajdonképpen negatív. Tranzakciók szerint (ez átértékelődés nélkül a vételek és eladások egyenlege) a pénzügyi eszközök értéke összesen 387,2 milliárd forinttal lett magasabb, ezen belül a részvények és részesedések értéke 614,6 milliárd forinttal ugrott meg.

Az idei harmadik negyedévben a háztartások megtakarítási képessége az MNB jelentése szerint negatívba fordult. Ez a GDP mínusz 0,2 százalékát tette ki. A nullához még 37 milliárd forint hiányzott. A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2025 harmadik negyedévének végén a GDP 134,2 százalékára, a kötelezettségei a GDP 20,7 százalékára rúgott, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 113,5 százalékát érte el.

Az adatokból kiszűrve a részvényeket és befektetési jegyeket (hiszen azokat a lakosság szélesebb rétege is vásárolja) már sokkal kedvezőbbnek látszik a helyzet. Befektetési jegyekből ugyanis 2025 harmadik negyedévében 485,8 milliárd forint értékben vásárolt be a lakosság. Nagyon valószínű azonban, hogy elsősorban ez (sem) a kismegtakarítók gyarapodására utal. Talán elég emlékeztetni arra, hogy a kormányzat rendre büszkélkedett, mennyire sokan teszik pénzük állampapírba, majd a nemzetgazdasági miniszternek köszönhetően megismerhettük a meglehetősen lelombozó részletes adatokat.

Annyira távol kerülhettek a NER prominensei a való világtól, hogy érzékelhetően észre sem vették, a saját igazukat (az említett esetben az izmos magyar középosztály vízióját) bizonyítandóan ismertetett számok éppen az üzenetük ellenkezőjét jelzik. A Nagy Márton révén először megismerhető adatok szerint tízmilliónál csekélyebb megtakarítása több mint 560 ezer embernek van, ami az összes számla közel 70 százalékát jelenti. Közben viszont ők mindössze az állampapírok állományának nem egészen ötödét birtokolják. Mint kiszámoltuk, a számlák 1,35 százalékán van nagyjából minden negyedik forint.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vagyon, megtakarítás, lakosság, háztartások, MNB, statisztika