Valójában csökkenve is nő a rezsi?

2014. január 26. Már elkészítette a kormányzópárt a rezsicsökkentésre vonatkozó további javaslatait. Ezekről a parlament februárban tárgyalhat. Valójában azonban (derült ki a hozzánk eljuttatott adatokból) az elmúlt évek intézkedései a családi kiadásokat inkább növelhették, mint csökkenthették.

Háromlépcsős idei rezsicsökkentésről nyújt be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP - jelentette be az MTI tudósítása szerint Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Eszerint a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken. A javaslatról amely – mint elhangzott – figyelembe veszi a világpiaci árcsökkenéseket is, februárban dönt a parlament.

Rogán Antal arról is beszélt, hogy még a parlamenti választás előtt elkészítik azt az indítványt, amely a közműszolgáltatásokat nonprofittá tenné. Egyértelműsítette, hogy ha a Fidesz-KDNP nyeri a választást, akkor elfogadja majd az Országgyűlés az előterjesztést, világossá téve, hogy a rezsi árának emelésére profitérdekből nincs lehetőség.

A közműszolgáltatás nonprofit jellege mindenki számára vonzó lehet, de azért nem árt kicsit visszaemlékezni a rendszerváltozás előtti időkre, amikor például minden szükséges fejlesztés is áldozatul esett. Azt is sokan emlegetik, hogy a menedzserfizetések és a különböző szállítói (a közbeszerzési szabályokat sajátosan értelmező megállapodások alapján kifizetett) díjak költségek, így szépen beépülhetnek az árakba.

A háztartási könyv nagyon sokat elárulhat

Az eddigi rezsicsökkentések eredményeként 240 milliárd forint maradt a magyar családoknál - mondta a Fidesz alelnöke szombaton a Hajdú-Bihar megyei Létavértesen, a rezsicsökkentésről rendezett fórumon. Arról, hogy konkrétan hogyan is alakulhatott a kormányváltás óta egy háztartás rezsiköltsége, egyik Somogy megyei olvasónk osztott meg velünk adatokat.

Ő a családi kassza szűkössége miatt évek óta háztartási könyvet vezet, és most kigyűjtötte, mikor mennyit kellett fizetnie. A számaiból úgy látszik, hogy a már végrehajtott rezsicsökkentés révén kerül számára annyiba az áram, mint korábban (figyelembe véve az áfa 25-ről 27 százalékra emelését is). A víz díja azonban így is valamivel magasabb lett. A szemétszállítás viszont sokkal többe kerül. Ez elsősorban annak a következménye, hogy átszervezték náluk a hulladékszállítást, így a kukásautó többször jön (pedig nekik a korábbi heti egy ürítés is elegendő lenne). A fűtéshez szükséges fa beszerzésére időközben 40 százalékkal többet kell költeniük, pedig állítólag alaposan megnézik, honnan rendelik meg a tüzelőanyagot.

Megpróbáltuk ellenőrizni az adatokat, de nem igazán jutottunk eredményre (a tűzifa áraknál igen jelentős a szóródás, a régebbi árakról pedig egyáltalán nem lelhető fel információ). Azt tanácsolhatjuk tehát mindenkinek, hogy saját maga próbáljon utánanézni, az ő családjánál valójában miként is alakultak ezek az adatok. Otthonosabb terep azonban számunkra, hogy olvasónk a szükséges kiadások között feltűntette az ingatlanadót is. Míg ugyanis az ő családja 2010-ben még egyáltalán nem fizetett ilyent, tavaly már közel 40 ezer forintot kellett kiadniuk rá (mint arról korábban írtunk, az elmúlt három évben mintegy ezer település vezette be, illetve emelte azt az adót, amit a magánszemélyeknek saját házuk vagy lakásuk után kell fizetniük). A bankszámlájuk havi költsége pedig a tranzakciós illeték hatására tízszeresére nőtt. (Ő nem tette, de említhetnénk még például a biztosítási adót, ami az autótartás költségeit dobta meg.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: rezsicsökkentés, energiaár, közműszolgáltatások, nonprofit, tranzakciós illeték, biztosítási adó, ingatlanadó