A cégméret és a szektor is nagyon számít

Vallottak a cégek, ennyi lesz idén a béremelés

2024. augusztus 13. Több mint ezer, 5 főnél többet foglalkoztató vállalatot kérdezett meg a GKI Gazdaságkutató idei béremelési szándékukról. Mint kiderült, a kisebb cégek majdnem harmada egyáltalán nem tervezi a keresetek növelését. Az eltérések egyébként szektoronként is igen jelentősek.

A hazai versenyszférában egy dolgozó bére idén átlagosan 8,8 százalékkal nőhet – állapította meg friss felmérése alapján a GKI. A gazdaságkutató 1033 hazai, 5 fő feletti vállalatot kérdezett meg 2024-es béremelési szándékáról. Mint kiderült, béremelési szándékok jelentősen eltérnek a cégek méretétől függően.

Az 5-10 fős cégek közel 30 százaléka egyáltalán nem tervez bért emelni. Ezek a vállalkozások átlagosan is a legalacsonyabb, mindössze 7 százalékos béremelési szándékról vallottak. A 11-50 fős cégek az átlagot hozzák, miközben az 51-250 fő közötti középvállalatok ennél magasabb, 9,3 százalékos emelést helyeztek kilátásba. A GKI szerint ebből az tűnik ki, hogy a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják kigazdálkodni a magasabb béremeléseket, a munkaerőért folytatott versenyben ezek a vállalatok tudnak előnyhöz jutni.

Rosszabbul járhatnak a kereskedelemben, építőiparban dolgozók


A cégméret hat az emelési szándékra, de azonos létszámkategóriába eső vállalatok közt is nagy eltérések figyeltek meg a kutatók. A vállalatok béremelési lehetőségei ugyanis szektoronként is eltérőek. Ezt a GKI szerint részben az átlagos cégméret, de az eltérő szakági konjunktúra is befolyásol.

A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak, itt a vállalatok mindössze 7,4 százalékos növekedést terveznek. Bár a hazai (feldolgozó)ipar gyengélkedik, a nagyobb átlagos cégméret miatt ebben a szektorban több lehetőség van a bérek növelésére, így itt 9,3 százalékos emelkedés várható. Az éppen jól teljesítő szolgáltató szektorban is az átlagnál magasabb, 9,1 százalékos emeléssel számolhatnak a dolgozók.

Miért érzik mégis sokan, hogy az ő keresetük nem nő annyira?


Az idén májusban a KSH legutóbbi statisztikája szerint majdnem 15 százalékkal ugrottak meg az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2024 májusában 652 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 448,7 ezer forint volt – jelentette a KSH. A bruttó kereset mediánértéke 525,1 ezer, a nettó kereset mediánértéke 363,9 ezer forintot ért el, ami mintegy 17 százalékos növekedés.

A GKI szerint sokan mégsem érzik azt, hogy bérük 2024-ben ilyen nagy mértékben emelkedett volna. Ennek oka az – állapították meg a kutatók –, hogy a növekedés nagy része már tavaly realizálódott, így az áthúzódó hatás miatt magasak a hónap/előző év azonos hónap típusú számok. Ezt jól szemlélteti, hogy 2023 novemberéhez viszonyítva (a decemberi prémiumhatást kiszűrve) 2024 májusára a bérek mindössze 6,2 százalékkal emelkedtek.

A mi röpke, csak magánkörben végzett, de elég sok ágazatra kiterjedő felmérésünkben senkit sem találtunk, akinek akár megközelítette volna a bérnövekedése a hivatalos adatokban szereplőt. Az idén májusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 749 ezer fő volt. Közben az alkalmazásban állók 3 millió 674,4 ezer volt (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat, ezért vettük ugyanezt a hónapot a foglalkoztatottság esetén is, bár ott már van júniusi szám is).

Az előbbiekből következően közel 1,1 millió dolgozó juttatását egyáltalán nem mutatják a kereseti adatok. Van még azonban más is. A KSH mindes esetben leírja, hogy a kereseti statisztika a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adatait tükrözi. Már pedig a nemzetgazdasági ágakban összesen dolgozók és a teljes munkaidősök között létszámban mintegy félmilliós a különbség. A teljes munkaidőben alkalmazottak száma májusban 3 millió 180 ezer alatti volt. Összesen tehát majdnem 1,6 millió magyar bérét nem tükrözi a statisztika.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok