Brutális a visszaesés a beruházásoknál

Valami nagyon nem stimmel a magyar költségvetéssel

Fotó: clipart.com

2023. október 17. Idén a második félévben a gazdaság visszaesése mérséklődik, de az év egészében továbbra is a GDP 0,5 százalékos csökkenésére számít a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Az infláció tovább csökken, de messze nincs „legyőzve”, jövőre éves átlagban 6 százalék körül lehet. Várhatóan tartható lesz a költségvetés 5,2 százalékra megemelt hiánya, de számos, egyelőre megmagyarázhatatlan furcsaságot mutatnak a számok – derült ki a gazdaságkutató tegnapi sajtótájékoztatóján.

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet már tavaly novemberben is magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesését prognosztizálta 2023-ra, de a csökkenés szerkezete csak részben van összhangban az előzetes várakozásokkal – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján.

A második negyedévben a magyar gazdaság visszaesése éves összehasonlításban 2,4 százalékos ütemben folytatódott. Az első félév átlagában a GDP 1,7 százalékkal zsugorodott. A visszaesés oka egyrészt a párját ritkító infláció nyomán a háztartások vásárlóerejének az erodálódása, habár a háztartások vásárolt fogyasztása a vártnál enyhébben, az első félév átlagában mindössze 4 százalékkal (a tényleges magánfogyasztás pedig 2,7 százalékkal) esett vissza.

Itt egy ellentmondás

A Kopint-Tárki konjunktúrajelentése szerint az első negyedévben jóval kisebb volt a fogyasztási kiadások visszaesése (-4,5 százalék), mint amire a 11 százalékot meghaladó reálkereset-csökkenés alapján számítani lehetett. A második negyedévben pedig a fogyasztási kiadások visszaesése már csak 3,5 százalékos volt, viszont ellentmondani látszik a kiskereskedelmi forgalom 11 százalékot meghaladó második negyedévi zuhanásának. Egyelőre nincs igazán jó magyarázat az ellentmondásokra, bár többféle hipotézis is felvethető. (Ezek egyike, hogy a második negyedévben a fogyasztási kiadások dinamikáját felhúzta a környező országokét meghaladó magyar infláció miatt külföldön bevásárlók száma.)

Brutális visszaesés a beruházásoknál

Ami a belföldi keresletet igazán lehúzta, az nem a fogyasztás, hanem az állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás volt. A beruházások esésének a mértéke meghaladta a várakozásokat, az első negyedévi mérsékelt zsugorodás után a második negyedévben mintegy 15 százalékkal esett vissza. Részben az állami beruházások masszív visszaesése miatt, részben (az adatok alapján feltehetően) a háztartások beruházói aktivitásának visszafogása miatt, részben pedig mert a beruházások volumene a vállalati szektor jelentős részében is csökkentek, keresleti problémák és költségnyomás miatt.

A nettó áru- és szolgáltatásexport mindkét negyedévben erőteljesen mérsékelte a gazdasági visszaesés ütemét, főként mivel a belföldi kereslet egyre inkább visszafogta az importot.

Zuhanó ipari termelés

A termelési oldalon a mezőgazdaság előzetesen vártnál is erőteljesebb visszapattanása, illetőleg az építőipar folytatódó visszaesése mellett figyelemre méltó az ipar teljesítményének számottevő és gyorsuló csökkenése a bezuhanó belföldi kereslet és az egyre lanyhább külpiaci kereslet miatt. A piaci szolgáltatások mindkét negyedévben csökkentek.

- A továbbiakban a belföldi kereslet esésének fokozatos mérséklődését várjuk, bizonytalan exportkilátások mellett, így a nettó export növekedési hozzájárulása jó eséllyel csökkenni fog. Összességében korábbi előrejelzésünkkel összhangban a GDP 0,5 százalékos csökkenésére számítunk 2023-ban. 2024-re vonatkozóan egyelőre fenntartjuk a korábbi, 2,5 százalékos növekedési előrejelzésünket – hangsúlyozta Palócz Éva.

Mi lesz az inflációval?

2023 első 9 hónapjában a magyar fogyasztói árak 20,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 1 évvel korábban. Ez az Európai Unió messze legmagasabb árindexe. Az év folyamán az év/éves árindex hónapról hónapra csökkent, a januári 26,4 százalékról a szeptemberi 12,2 százalékra, és feltehetőleg ez a mérséklődés az év fennmaradó részében is folytatódik. A konjunktúrakutató a 2023. évi inflációs előrejelzését a korábbi 18 százalékról 17,7 százalékra módosította. Ennek oka, hogy a szeptemberi árindex a vártnál alacsonyabb lett, elsősorban az élelmiszerek hó/hó árának enyhe, 0,2 százalékos visszaesése következtében. 2024-ben 6 százalék körüli fogyasztói árindexet várnak. A kiskereskedelmi különadók 2023. évi további emelése és a csomagolási díj bevezetése, valamint az üzemanyagok adójának a növelése újabb inflációs impulzust fog adni az év elején.

Baj van a költségvetési bevételekkel

- Meglepően rosszul alakult az idei év a költségvetési folyamatok szempontjából – mondta Csaba Iván, a Kopint-Tárki elemzője. Nem csak arról van szó, hogy a pénzforgalmi hiány szeptember végére elérte az előirányzat 96 százalékát, hanem milliárd forintban az utóbbi 4 év legnagyobb hiánya képződött, miközben a nem is olyan régen módosított költségvetés 1300 milliárd forinttal kívánta leszorítani a pénzforgalmi hiányt a tavalyi évhez képest. Az eredmény szemléletű hiány hasonlóképpen kedvezőtlen képet mutat: az első félévben a GDP arányában ez 6,3 százalék volt, és a második félévvel záruló 12 hónapban pedig 8,2 százalék, ami jóval meghaladja a 3,9 százalékos eredeti GDP arányos hiányt.

A kormány számára is kiderült, hogy a hiánycél tarthatatlan, így októberben 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte azt.

- A hiány növekedése a bevételi oldalon jelentkezik, de itt rejtélyekkel kell megküzdenünk – értetlenkedett a kutató. Itt ugyanis az adó- és járulékbevételekből van elmaradás. Az adóbevételeknek 16 százalékkal kellett volna nőniük az első 8 hónapban, de csak 9 százalékkal nőttek, ami 950 milliárd forintos adókiesés jelent. Ha ezen belül még mélyebbre nézünk, akkor kiderül, hogy a nagy baj a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál, és ezen belül az áfánál van. Míg az év/év előirányzat 16 százalékos növekménnyel kalkulált, ehhez képest gyakorlatilag stagnált, ugyanis az áfabevételek az év első 8 hónapjában csupán 6 milliárd forinttal (0,1 százalékkal) nőttek. És ezt pontosan nem lehet érteni.

A jelenség mögött ugyanis az van, hogy míg az áfabefizetések ugyan kisebb mértékben nőttek, mint a kiskereskedelmi forgalom (folyóáron), de némiképp leképezik azt, addig a visszaigénylések szokatlanul magas szintet értek el: a befizetés 48 százalékát, és az előző évhez képest 18 százalékkal nőttek. És ez jelenleg érthetetlen. Emiatt bizonytalanság van abban a tekintetben is, hogy ennek milyen lesz a jövő évi bázishatása.

Az eredeti hiánycél túllépése elsősorban az adóbevételek elmaradásával és kisebb részben a kiadási többletekkel függ össze. A tervezetthez képest kiadási többlet a kamatkiadásoknál jelentkezik, itt minimum 200-250 milliárd forintról beszélünk. És erre az lehet a magyarázat, hogy a várnál jóval több lett a lakossági állampapírok aránya.

A Kopint-Tárki szerint 2023-ban a kormányzati szektor hiánya a GDP arányában 5,2 százalék körül alakulhat. Így negatív kockázatok mellett, de teljesülhet az ősszel megemelt kormányzati célkitűzés.2024-ben a GDP-arányos hiány pedig 3,7 százalékra csökkenhet.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, költségvetés, hiány