Útjára indulhat a lakásvásárlói klub

Utalványban fizetik majd a segélyeket

Fotó: Azénpénzem
2016. március 30. A parlamentben ma határoznak arról, hogy a szociális és gyermekvédelmi támogatásokat Erzsébet-utalványban folyósíthassák. Ehhez már külön törvény sem kell majd. A kormányzati többség a nemzeti otthonteremtési közösséget (NOK) is nyilvánvalóan megszavazza ma, annak ellenére, hogy nem minden kifogás tűnik megnyugtatóan rendezettnek.

A cafeteria jövőjéről még nem lehet igazán világos képünk (az uniós elmarasztalás után a miniszterelnök „készpénzesítésről” beszélt), de az már látszik, hogy az Erzsébet-utalvány megmarad. Már a humánminiszter Erzsébet-programot átalakító törvényjavaslatában szerepelt, hogy a szociális és gyermekvédelmi támogatásokat Erzsébet-utalványban adják majd. Eredetileg ennek szabályairól külön törvény hoztak volna. Egy módosítóval viszont ezt kivették. A mai szavazással mégsem kerül teljesen pont a dolog végére, a részletszabályokról ugyanis a kormány alkot majd rendeletet.

Az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról az előterjesztés szerint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek– az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kell döntenie. Az Erzsébet-programról tegnap benyújtott egységes javaslatban (amiről már ma végszavaznak) igazán nagy hangsúlyt nem ez kapott, hanem az, hogy az állami üdülővagyont ingyenesen és illetékmentesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak adják át. A „jogalkotók” nem bíbelődtek azzal, hogy legalább utaljanak arra, miként is kapcsolódik majd ez az egész a béren kívüli juttatások rendszeréhez (már ha marad ilyen).

A NOK-kifogások felét sem rendezték?


Persze nem csak az Erzsébetnél ilyen a helyzet. Annak ellenére is már röpke egy hét után elfogadja (ezzel a kijelentés aligha kockáztatunk sokat, bár a szavazásra csak ma került sor) az Országgyűlés a NOK-ról szóló törvényt, hogy a köztársasági elnök kifogásai között megemlítette: egy ilyen fontos és átfogó szabályozás megalkotására nem a legalkalmasabb módszer a kivételes eljárásban történő tárgyalás. (A NOK-ról a parlament által egyszer már elfogadott törvényt Áder János nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte.)

Az elnök ellenvetései egyébként jórészt jogtechnikai jellegűek voltak, és nem tükrözték a NOK-kal szemben a szakértők, különféle ellenzéki pártok és szervezetek által megfogalmazott bírálatokat. Ezzel együtt – legalábbis a bírálók véleménye szerint – még ezeknek a felére sem igazán sikerült választ adni.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának keddi ülésén Harangozó Tamás (MSZP) minden állampolgárnak azt tanácsolta, hogy „messziről kerülje el" ezt a befektetési formát. Lukács László György (Jobbik) a garanciákat kérte számon az előterjesztőn, és szerinte az államfő sokkal nagyobb volumenű változtatást tartott volna szükségesnek. Az elnök egyebek mellett kifogásolta ugyanis a garanciális szabályok hiányosságait, emellett azt, hogy sem a közösség, sem a szervező nem tagja egyetlen betétbiztosítási vagy befektetővédelmi szervezetnek sem. Tisztázatlannak és ellentmondásosnak nevezte a NOK és a létrejövő közösségeket működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatos szabályokat. Az utóbbi felvetésekre a módosítás nem reagál, ahogy arra sem, hogy  a részletszabályok kidolgozásában túl nagy teret biztosít a törvény a kormány rendeleti szabályozásának.

Túl drága lenne a valódi garancia


A garanciákról szólva a keddi ülésen Tuzson Bence, a miniszterelnöki kabinetiroda államtitkára kijelentette, hogy a szervező csődje nem érinti a közösség vagyonát. A törvény frissített változata ugyanis kimondja, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett NOK vagyonától.  Hangsúlyozta azt is, hogy a források csak állampapírban vagy ingatlanba fektetve tarthatók. Hozzátette: az Országos Betétbiztosítási Alap banki betétek biztosítására jött létre, erre a struktúrára „nehéz lenne ráhúzni", a saját biztosítási forma pedig csak nagy számú, több ezer közösség létrejötte esetén lenne képes fedezetet nyújtani. Ezért a rendszerbe kell építeni a biztosítékokat - jelentette ki -, személyi garanciákkal, jegybanki felügyelettel, megfelelő alaptőkével. (Ennek kapcsán nehéz elkerülni, hogy az ember a Questor- vagy a Buda-Cash-botrányra gondoljon, a brókercégek vagyona ugyanis szintén elkülönül az ügyfelek vagyonától, és szintén vannak előírások a személyi garanciákra, jegybanki felügyeletre.)

A változtatások a többi között rögzítik, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. Egy változtatás a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximálja, míg a licitekét annak 60 százalékában, hogy túlzott licittel ne lehessen visszaélni. Egy módosítás kimondja, hogy a közösség a tevékenységét - az előre megjelölt, maximum 15 éves időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. Ezzel a bizottság szerint garantált lesz, hogy a közösség tagjai új lakóingatlanhoz jussanak. Változást jelenthet az is, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

Ha a megfontolásra visszaküldött törvényt újabb vita után az Országgyűlés többsége ismét elfogadjak, a köztársasági elnöknek akkor is alá kell írnia, ha nem változnak az általa kifogásolt elemek.

A NOK jellemzőit itt foglaltuk össze

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok