Változtattak a hozamlevonási szabályon
2016. június 14.
Újradefiniálta az Országgyűlés a Questor-törvényben alkalmazott hozam fogalmát. Az új szabály szerint nem a teljes kamatot, hanem csak a ténylegesen elért jövedelmet kell a kártérítésből levonni. A Kárrendezési Alapnak újra ki kell számítania a kárpótlás összegét, és akinek 500 forinttal több jár vissza az új metódus szerint, azokat 30 napon belül értesíteni kell.
A foci EB előtti véghajrában (ma már ugye jön a magyar csapat kinti debütálása) tegnap futószalagon fogadott el törvényeket az Országgyűlés. A parlament többek között módosította a Quaestor-károsultak kárpótlásáról szóló törvényt is. A változtatással tulajdonképpen egy első látásra is egyértelmű anomáliát szüntettek meg. A Kárrendezési Alap ugyanis mindenkivel úgy számolt el, mintha a kötvényeket a kibocsátáskor vásárolta volna, és a teljes kamatot hozamként kalkulálta.
Érdemes felidézni, hogy az eredeti törvény szerint a kártérítés összegéből le kell vonni a 2008. január 1-jétől kifizetett hozamokat. Az eddigi szabály viszont hozamnak tekintette a kötvények után jóváírt teljes kamatot, és nem vette figyelembe, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. a Quaestor Hrurira kötvényeit folyamatosan forgalmazta. Így a kibocsátást követően érvényesített eladási árfolyam tartalmazta az addig felhalmozott kamatokat is. Amikor a befektetők a hozamszámítás módját kifogásolták, a Kárrendezési Alap – miután a panaszokat megvizsgálta - ezeket a kifogásokat elutasította.
A most elfogadott törvénymódosítás azonban ismét új helyzetet hozott létre, amikor pontosította a hozam fogalmát, és azt a jóváírt kamat összegéből a ténylegesen elért jövedelemben határozta meg. A módosítás intézkedik arról is, hogy azoknak, akiknek a kárrendezése az új definíció alapján számított hozammal több mint ötszáz forinttal növekedne, az Alapnak harminc napon 30 napon belül újra meg kell állapítania az kárpótlás összegét, és erről értesítenie kell a jogosultat.
A változtatás ésszerű (eleve furcsa volt, hogy a jogalkotók miért szabták meg másként az elszámolást), de gyaníthatóan sokan maradnak majd ezt követően is elégedetlenek. Legalábbis akkor, ha hiszünk a károsultak által közzétett, meglehetősen furcsa számoknak.
A Quaestor Károsultak Közössége szerint a 32 ezer elszámolási határozatból 12 ezer lett nullás, vagyis: ennyien nem kaptak egyetlen forintot sem. Egy többgyerekes apukának állítólag 2,26 millió befektetése után 683 079 forintot vontak le nettó hozamként. Egy másik károsult arról számolt be, hogy a körülbelül 18 millió forintnyi kötvény után hatmillió forintot térített a Befektetővédelmi Alap (Beva), a fennmaradó 12 millióból viszont az értesítés szerint mintegy 2,4 millióra számíthat.
Az egyik károsult azt panaszolta, hogy a megkapott értesítésen olyan összegű „nettó hozamot" közöltek, ami az általa megjelölt két kötvénysorozat vételárának több mint 50 százaléka. Mint megállapította: az egész olyan, mint egy kaparós sorsjegy, amin az összes mező lekapargatása után ott a verdikt, hogy „nem nyert”.
Állítólag ezrek kifogásolták a hozamszámítást. Sokaknak rendelkezésére áll a teljes számlatörténet, de ez „köszönő viszonyban sincs” a megállapítottal. A károsultak erősen kifogásolták, hogy nem kaptak részletes elszámolást, csupán egyetlen számot közöltek hozamlevonásként. Az érintettek persze szerették volna ellenőrizni ezt az értéket, de (mint az elszámolási értesítőkben) a lényeg számukra homályban maradt. Pedig – mint azt korábban a Quaestor Károsultak Közössége nyílt levélben is leírta – ha valaki egyszer vett csak kötényt, és arra csak egyszer kapott kamatot, akkor az esetet nem olyan nehéz végigszámolni. A levont nettó hozam pedig ilyen esetekben is sokszor lett több – nem is kevéssel.
Az újraszámítás most adhat némi reményt, hiszen legalább ismét elő kell venni az értesítőket. A kontroll során pedig talán rábukkanhatnak olyan hibákra is, amelyeknek tulajdonképpen semmi közük (nem volt késleltetett, illetve másodpiaci ügylet) a mostani törvénymódosításhoz.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: Quaestor, Beva, károsultak, Kárrendezési Alap, jogalkotás
Újraszámítás jön a quaestoroknak
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI
A foci EB előtti véghajrában (ma már ugye jön a magyar csapat kinti debütálása) tegnap futószalagon fogadott el törvényeket az Országgyűlés. A parlament többek között módosította a Quaestor-károsultak kárpótlásáról szóló törvényt is. A változtatással tulajdonképpen egy első látásra is egyértelmű anomáliát szüntettek meg. A Kárrendezési Alap ugyanis mindenkivel úgy számolt el, mintha a kötvényeket a kibocsátáskor vásárolta volna, és a teljes kamatot hozamként kalkulálta.
Érdemes felidézni, hogy az eredeti törvény szerint a kártérítés összegéből le kell vonni a 2008. január 1-jétől kifizetett hozamokat. Az eddigi szabály viszont hozamnak tekintette a kötvények után jóváírt teljes kamatot, és nem vette figyelembe, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. a Quaestor Hrurira kötvényeit folyamatosan forgalmazta. Így a kibocsátást követően érvényesített eladási árfolyam tartalmazta az addig felhalmozott kamatokat is. Amikor a befektetők a hozamszámítás módját kifogásolták, a Kárrendezési Alap – miután a panaszokat megvizsgálta - ezeket a kifogásokat elutasította.
A most elfogadott törvénymódosítás azonban ismét új helyzetet hozott létre, amikor pontosította a hozam fogalmát, és azt a jóváírt kamat összegéből a ténylegesen elért jövedelemben határozta meg. A módosítás intézkedik arról is, hogy azoknak, akiknek a kárrendezése az új definíció alapján számított hozammal több mint ötszáz forinttal növekedne, az Alapnak harminc napon 30 napon belül újra meg kell állapítania az kárpótlás összegét, és erről értesítenie kell a jogosultat.
A változtatás ésszerű (eleve furcsa volt, hogy a jogalkotók miért szabták meg másként az elszámolást), de gyaníthatóan sokan maradnak majd ezt követően is elégedetlenek. Legalábbis akkor, ha hiszünk a károsultak által közzétett, meglehetősen furcsa számoknak.
Valami állítólag nagyon nem stimmelt
A Quaestor Károsultak Közössége szerint a 32 ezer elszámolási határozatból 12 ezer lett nullás, vagyis: ennyien nem kaptak egyetlen forintot sem. Egy többgyerekes apukának állítólag 2,26 millió befektetése után 683 079 forintot vontak le nettó hozamként. Egy másik károsult arról számolt be, hogy a körülbelül 18 millió forintnyi kötvény után hatmillió forintot térített a Befektetővédelmi Alap (Beva), a fennmaradó 12 millióból viszont az értesítés szerint mintegy 2,4 millióra számíthat.
Az egyik károsult azt panaszolta, hogy a megkapott értesítésen olyan összegű „nettó hozamot" közöltek, ami az általa megjelölt két kötvénysorozat vételárának több mint 50 százaléka. Mint megállapította: az egész olyan, mint egy kaparós sorsjegy, amin az összes mező lekapargatása után ott a verdikt, hogy „nem nyert”.
Állítólag ezrek kifogásolták a hozamszámítást. Sokaknak rendelkezésére áll a teljes számlatörténet, de ez „köszönő viszonyban sincs” a megállapítottal. A károsultak erősen kifogásolták, hogy nem kaptak részletes elszámolást, csupán egyetlen számot közöltek hozamlevonásként. Az érintettek persze szerették volna ellenőrizni ezt az értéket, de (mint az elszámolási értesítőkben) a lényeg számukra homályban maradt. Pedig – mint azt korábban a Quaestor Károsultak Közössége nyílt levélben is leírta – ha valaki egyszer vett csak kötényt, és arra csak egyszer kapott kamatot, akkor az esetet nem olyan nehéz végigszámolni. A levont nettó hozam pedig ilyen esetekben is sokszor lett több – nem is kevéssel.
Az újraszámítás most adhat némi reményt, hiszen legalább ismét elő kell venni az értesítőket. A kontroll során pedig talán rábukkanhatnak olyan hibákra is, amelyeknek tulajdonképpen semmi közük (nem volt késleltetett, illetve másodpiaci ügylet) a mostani törvénymódosításhoz.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: Quaestor, Beva, károsultak, Kárrendezési Alap, jogalkotás