Zavar a jogszabályokban

Újra mer beteg lenni a magyar?

2013. november 25. A táppénz címen kifizetett összegek ismét nőni kezdtek. Annak ellenére, hogy a betegség komoly anyagi gondot okozhat. A szabályok az idén tovább szigorodtak, de nem nőtt az egészségpénztárak igénybevétele. A betegségbiztosítást szabályozási ellentmondás is nehezíti.

Rég véget ért az a világ, amikor a munkahelyi problémák vagy az elbocsátás miatt betegállományba lehetett menekülni. Az állásukat féltők bármennyire rosszul voltak, ha tudták, igyekeztek inkább szabadsággal áthidalni a legnehezebb napokat. A táppénz nagyságát ráadásul alaposan korlátozták. Mára azonban ennek ellenére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint némileg nőtt a táppénzként kifizetett összeg (lásd képünket). A legfrissebb, már az október helyzetet is tükröző számok pedig további emelkedést mutatnak. Az első tíz hónapban 2012-ben 46,7 milliárd forintot, az idén ugyanekkor pedig már 49,2 milliárdot fizettek ki ezen a címen. Ez persze megugrásnak aligha nevezhető (a növekmény mintegy öt százalékos), de az előző évek jókora zuhanásai után mégis figyelemre méltó a változás. Azt jelzi, hogy többen mernek betegállományba vonulni. (Talán, mert a cégeknek is kevesebbe kerül a betegség.)

Közben nem állt le a szigorítás, a táppénzt az idén is tovább alakították a jogalkotók. Július közepén lépett életbe, hogy a járandóságának kiszámításakor csak annál a munkáltatónál elért jövedelmet lehet figyelembe venni, ahol a munkavállaló megbetegedésekor dolgozik. Ez erősen hátrányosan érintheti azokat, akik egy korábbinál csak jóval alacsonyabb béren tudnak elhelyezkedni. Most azonban pozitív változás is akad. Míg ugyanis július 5-ig beteg gyermek otthoni ápolása idejére járt a táppénz, jelenleg már a kórházi kezelés idejére is kaphat a szülő gyermekápolási táppénzt. A 12-18 éves gyerekeknél méltányosságból is igényelhető a táppénz.

Az egészségpénztár és az egészségbiztosítás Lehoczky szerint optimális esetben jól ki tudnák egymást egészíteni: a pénztárból a gyógyszer, gyógyászati segédeszközök, a rendszeresen előforduló egészségügyi kiadások, szűrővizsgálatok finanszírozása lenne célszerű, a biztosításból pedig a nagy összegű, kockázatközösséggel kezelhető egészségügyi kiadások forrását kellene megteremteni. Mint azonban hozzátette, persze nem egyikből kellene a másik formát finanszírozni. A célszerű az lenne, ha mindkettőre fordítanának pénz a magyar magánszemélyek.

Az azonban megmaradt, hogy a betegség anyagi csődöt hozhat (a drasztikusan zuhanó jövedelem és a plusz kiadások együttes hatásaként). Mégsem látszik, hogy sokan próbálnának védekezni. Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a táppénz kiegészítésére lehet (és szerintünk érdemes is) egészségpénztárban takarékoskodni. A kasszákban adókedvezménnyel gyűjtögethetünk, ha pedig nem kell a betegség miatt kieső jövedelmet innen pótolni, akkor másra használható fel a pénz (sajnos az életkor előrehaladtával az egészségügyi kiadások is szinte biztosan nőnek).

Ennek ellenére a táppénzt az MNB legfrissebb adatai szerint 2013 első három negyedévében mindössze 268 millió forinttal egészítették ki a tagok. Az összes szolgáltatási kiadásnak stabilan mintegy 0,7 százalékát teszi ki ez a jövedelempótlás – miközben általában a felére esett az az összeg, amire a betegek jövedelemként számíthatnak. A biztosítók is panaszkodnak. Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója szerint a megváltozott helyzetben (ami a különböző szigorításokkal következett be) különösen súlyosnak tekinthető a magyar piac alulbiztosítottsága a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek esetére fedezetet nyújtó termékeknél.

A törvény támogató, meg nem is

A magyar piacra jellemző 2-3 millió forintos kockázati élet- és balesetbiztosítási összegből (a lengyeleknél már 30-50 millió forintról lehet beszélni) Bartók szerint általában legfeljebb egy évre pótolható a kieső jövedelem. A rokkantsági balesetbiztosítás átlagos összege 860 ezer forint, amiből a tapasztalatok alapján átlagosan 3-6 hónapig lehet megélni, pedig ha valaki a 40-es éveiben azzal szembesül, hogy többé nem képes 100 százalékos munkavégzésre, neki és családjának több tízmilliós összegre van szüksége, hogy fenntartsa életszínvonalát.

A jogszabályok pedig a betegségbiztosításoknál éppen támogatóak, legalábbis látszólag. Még az is megoldható, hogy adókedvezmény mellett fizessen valaki ilyen biztosítást – egészségpénztári számlájáról. A kasszákból viszont az első kilenc hónap alatt mindössze kétmillió forintot fizettek ki ilyen címen. Ennek oka – mondta el az Azénpénzem.hu kérdésére a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az MKB pénztárak vezetője, Lehoczky László –, hogy biztosítási események bekövetkezte után az igénybevett egészségügy szolgáltatás díját a biztosítóknak nem az egészségügyi szolgáltatóhoz, hanem az egészségpénztárba kell utalniuk. Ennek a jogszabályi feltételnek a teljesítését pedig a biztosítók jelenleg nem tudták vállalni. Ennek következtésben például az MKB Egészségpénztárnak sincs egyetlen biztosítóval sem egészségbiztosítási díj fizetésére vonatkozó megállapodása.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: táppénz, betegszabadság, OEP, egészségpénztár, egészségbiztosítás, Lehoczky László