Egyre több a sérülékeny adós

Újra megjelentek a hitelzsonglőrök

2018. december 5. Az összes fogyasztásihitel-adós közel fele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az átlagosnál lényegesen alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Egy potenciális sokk bekövetkeztekor ők komoly pénzügyi nehézségekbe kerülhetnek.

A személyi kölcsönök állománya két év alatt majdnem kétszeresére nőtt. Az MNB frissen közzétett adatai szerint az idén októberben már majdnem 670 milliárd forint személyi kölcsönt törlesztettek a háztartások, ami a két évvel korábbi értéket 177 százalékkal haladja meg. Ezeknek a hiteleknek a 65 százaléka ráadásul 5 éven túli lejáratú. Jól látszik, hogy a bankok, újabb és újabb ügyfeleket igyekezve bevonni, elsősorban ezen a téren versenyeznek egymással.

A háztartási hitelpiaccal kapcsolatos elemzések középpontjában – állapította meg legutóbbi Stabilitási jelentésében a jegybank – elsősorban a lakáscélú hitelek állnak. Ennek oka az MNB szerint az, hogy a fogyasztási hitelek jellemzően kisebb összegűek, és rövidebb futamidőre folyósítják őket. Emiatt gyorsabban cserélődik a hitelállomány, és összességében kisebb a sokkok hatása, mint egy jelzáloghitelnél. A jelzáloghitelekkel szemben ráadásul a fogyasztási hitelek nagy részét, mintegy harmadát pénzügyi vállalkozások kezelik, így ezek a szerződések egy negatív szcenárió esetén sem gyakorolnak drasztikus hatást a bankok mérlegére.

Egyénileg óriási lehet a kockázat

Nem ez persze a helyzet az adósoknál. Ahogy az MNB fogalmaz, náluk a „szociális aspektus hangsúlyosabb”. Mindenesetre külön elemezték a fogyasztásihitel-adósok szegmentációját, hogy azonosítsák a sérülékeny csoportokat. Figyelembe vették a jövedelmi helyzetet, a jövedelemarányos eladósodottságot, az újonnan és a régebben felvett hitelek számát, a hitelnyújtó intézmények számát és a törlesztési késedelembe esést.

Az így kialakult kép nem tűnik túl rózsásnak. Mint az MNB megállapította: 2016-ban már megjelent egy olyan adósréteg, amelynek az átlagosnál lényegesen alacsonyabb a jövedelme. Ez a csoport az összes fogyasztásihitel-adós közel felét teszi ki. Érdemes megnézni, miként kategorizálta a jegybank a fedezetlen hiteleket felvett adósokat. Érdekes új fogalmakat is bevezettek:

- A problémamentesek
Ebbe a csoportba a vizsgált fogyasztási hitelesek valamivel több mint egyharmada (36 százaléka) esik. Rájuk az átlagosnál jóval magasabb jövedelem és ebből fakadóan alacsony jövedelemarányos eladósodottság a jellemző.

- A „zsonglőrök”
Nekik több hitelszerződésük is van, és ezeket különböző pénzügyi közvetítő intézményekkel kötötték; esetükben a több intézmény felé fennálló hitelek párhuzamos kezelése jelenthet problémát. A zsonglőrök csoportja több különböző típusú hitelterméket is felvett az utóbbi időben: elsősorban személyi kölcsönöket (a csoport több mint fele vett fel egynél több személyi kölcsönt két év alatt), de jellemzően egy egyéb típusú fedezetlen fogyasztási hitelszerződést is kötött.

- A „túlvállalók”
Ehhez a csoporthoz az átlagos jövedelmi szinthez mérve túlzott eladósodottság párosul. Itt (de ez a „zsonglőrökre” is jellemző) a legmagasabb a folyószámlahitelek és hitelkártyák elterjedtsége is. A túlvállalók kiemelkedően gyakran használják ezeket a forrásokat. Közel 5 százalékuknak egynél több folyószámlahitele van. Ebben a körben kiemelkedően magas, 40 százalékos azoknak az aránya, akik csak pénzügyi vállalkozásokhoz fordulnak hitelért.

A nemfizetési arány most nem mond annyira sokat

Mint az MNB megállapította, az alacsony jövedelemszint fokozhatja a kiszolgáltatottságot az alapvetően prudens módon eladósodott, ugyanakkor a fogyasztási hitelek körébe frissen bevont, alacsony jövedelmű új hiteladósok esetében (30 százalék), illetve a már korábban felvett hitelekkel bíró, nem teljesítésre hajlamosak (18 százalék) esetében is.

Nagyon fontos, hogy a jegybank jelenlegi elemzésében – mint azt hangsúlyozza is – a hiteladósokat egy alapvetően kedvező gazdasági környezetben vizsgálta (Megjegyezzük, hitelzsonglőr és túlvállaló volt régebben is, de a válság alaposan rendet vágott közöttük.). Most tehát az olyan sérülékenységi indikátorok, mint a jövedelemarányos adósságállomány nagyobb jelentőségű lehet, mint az aktuális nem teljesítési arány. Az MNB szerint így egy potenciális sokk bekövetkeztekor a leginkább eladósodott csoport, a túlvállalók kerülhetnek a legnagyobb pénzügyi nehézségekbe.