Lakások kerülhetnek veszélybe a nem forintosított hitelek miatt

Újabb nagy adóssegítés jön?

Devizahitelesek demonstrációja (ez az a következmény, amit nem szeretne látni az MNB)
Fotó: Máthé Zoltán, MTI

2015. június 1. Az elszámolás és minden várható segítség (eszközkezelő-bővítés és magáncsőd) után is akár több mint százezer adós lehet képtelen fizetni lakáshitelét – ismerte el a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Őket újabb intézkedésekkel segíthetik majd. A jegybank a problémák kezelésére megfontolandónak tartja egyes nemzetközi példák átültetését. Azokra viszont, akik nem hajlandóak együttműködni, akár a gyors kilakoltatás is várhat.

Úgy tűnik, több ponton sem alaptalanul kongattuk a vészharangot. A legfrissebb stabilitási jelentésében ugyanis az MNB is arra jutott, hogy nagyon sok adós maradhat az út szélén, még az egyelőre csak tervezett újabb intézkedések után is. Azt is hangsúlyozzák viszont, hogy „a hatékony és gyors fedezetérvényesítés előtti akadályokat le kell bontani, az ügyfélnek látnia kell, hogy együttműködés hiánya esetén elveszítheti ingatlanját”. Tehát, mint arról többször írtunk, az elszámoltatást követően felgyorsulhatnak a hátralékos adósokkal szembeni, most szünetelő eljárások, a kilakoltatások a törvény szerint szeptember 16-tól indulhatnak.

Az MNB továbbra is hangsúlyozza, hogy az elszámolás csökkenti a problémás jelzáloghiteles szerződések számát. Számításaik szerint a nehéz helyzetbe került adósok egy része a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bővítése nyomán, egy másik része pedig a magáncsőd új intézményében találhat megoldást. (A magáncsődről itt írtunk részletesen.) Legfrissebb prognózisuk szerint a NET mindössze tízezer (korábban húsz-harmincezerről volt szó) új ingatlant fogadhat majd be, a magáncsődbe belépők számát viszont már a korábbi prognózis felső szélére, azaz 25 ezerre teszik. Sokatmondó azonban, hogy már hozzátették azt is: „a fennmaradó problémás portfólió tisztítása még mindig kiemelt cél, hiszen akár százezer feletti szerződésszámról is szó lehet”.

A monetáris hatóság igyekezne megakadályozni, hogy a törlesztési gondok ismét általánossá váljanak. Ezt célozza a már bevezetett hitelfék, de ide tartozhat a minden hitelező bevonásával történő bírósági adósságrendezési eljárás (ARE). Az MNB szerint biztosítani kell, hogy a most nem teljesítővé váló ügyfelek már csak az ARE alá kerülhetnek, szigorú eljárási szabályok és felügyelet mellett.

Ez várhat a továbbra is bajban levőkre

Olyan komplex adósságrendezési eljárásra van szükség – olvasható a Stabilitási jelentésben –, amely a továbbra is veszélyben lévő ingatlantulajdonosok múltban gyökerező problémáját megoldja. A leírtakból arra lehet következtetni, hogy ennek keretében akár az adósság több mint felének elengedése is szóba jöhet (a bankok ezután már megképezték a céltartalékot, tehát további veszteséget nem okoz). A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

A jelentés ezzel foglalkozó részeinek egészén végigvonul, hogy mintha a hatóság most már tényleg le szeretné rombolni azt a nézetet, hogy az állam majd mindenkit kisegít. Minden beavatkozásnál – hangsúlyozzák például – figyelni kell a fizetési hajlandóság csökkenésének (moral hazard) féken tartására, amit szankciókkal lehet elérni. Megfontolandónak tartják egyes nemzetközi példák átültetését (ezekről lásd táblázatunkat). Hatékonynak Írország forgatókönyvét látják, ahol a bankok számára előirányzott kvótarendszerrel ösztönözték a háztartási portfólió tisztítását egy teljes körű adósságrendezési csomag keretében.

További kockázatok is akadnak

A Központi Hitelinformációs rendszer (KHR) adatai alapján az MNB becslése szerint mintegy harmincezer olyan deviza gépjárműhiteles van, aki rendelkezik jelzáloghitellel is, az érintett bruttó állomány pedig eléri a 180 milliárd forintot. Ennek megfelelően – amennyiben a növekvő törlesztők miatt a deviza gépjárműhitelesek fizetési problémákkal szembesülnek – szélsőséges esetben jelentősen megnőhet a nem teljesítő jelzáloghitelek száma. A többi hiteltípust (például folyószámlahitelek, személyi hitelek) is figyelembe véve a hatás a jegybank szerint még jelentősebb: a deviza gépjárműhitelek bedőlése összesen akár 230 milliárd forintnyi problémás állományt is indukálhat.

A jegybank mérlegeli ezeknél a hiteleknél a kötelező forintosítást. Az újabb törvénnyel kikényszerített átváltást a jegybanki szakértők szerint két tényező is indokolná. Az eddigi tapasztalatok alapján az ügyfelek kooperációs hajlandósága sokszor alacsony, ami érdemben korlátozza a banki programok sikerességét, másrészt a magas ügyletszám miatt az egyedi kezelés jelentős adminisztrációs terhet is jelent
.
Itt olvashat részleteket az elszámoltatásról és a forintosításról

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Külföldi példák a fizetni képtelen adósok kezelésére
Ország	Megoldás
Horvátország	A szociálisan rászoruló háztartások teljes (tehát banki, közüzemi, valamint adó-) tartozásának részleges elengedése
Írország	Magatartási kódex a bankoknak, állami kamattámogatás, hárompilléres magáncsőd, jegybanki előírások
Izland	Kilakoltatási moratórium, nyugdíjpénztári befizetés törlesztésre fordíthatósága, adósságelengedés
Románia	Két évig tartó állami segítség jövedelemkorláthoz kötve (utóbbi megemelték), a bankok kamatot csökkentettek, és az árfolyam befagyasztására is volt példa
Spanyolország	Szakaszos adóssegítő programok, adósságelengedés, kilakoltatás alóli teljes felmentés