Ellentétes hatások alakíthatják a folyamatokat

Újabb hisztit gerjeszt a kormány a lakáspiacon?

Fotó: Azénpénzem

2025. július 21. Csak találgatni lehet, hogy az egyetemi ponthatárok kihirdetése után milyen mozgások indulnak be az albérlet-, illetve a lakáspiacon. Az biztos, hogy a kormány a 3 százalékos lakáshitellel (megint) alaposan belekavar a folyamatokba. A felvételi eredmények kihirdetése 2025. július 23-a, az Otthon Start pedig szeptember 1-jén indulhat.

Rendkívül magas árszinten érkezett meg a kormány 3 százalékos lakáshitel bejelentése az első lakást vásárlók számára. Szakértők szerint – és az eddigi tapasztalatok is ezt mutatják - az árak emelkedhetnek az intézkedéssel érintett szegmensben. A most induló bérleti szezonban logikus lenne a díjak konszolidációja, hiszen – mint azt például az ingatlanközvetítők lelkesen mondogatják – a kedvező kölcsön révén jobb lehet vásárolni, mint bérelni (a törlesztőkről, az elvárt jövedelemről és az önerőről készített számításainkat itt találja).

Az árakat befolyásolhatja az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint 215 milliárd forintnyi nyugdíjpénz távozhat 2025-ben a lakáspiacra. Kalkulációik szerint most indul be igazán a költés.

Az időpontok között azonban akad egy kis eltérés. A ponthatárokat, a felvételi eredményeket a jövő hét elején ismerhetik meg a jelentkezők, az intézmények pedig július végéig küldik meg a felvételi határozatot. A legutóbbi Kormányinfón a kancelláriaminiszter közölte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások alapján nyugodtan kijelentheti, hogy a három százalékos hitel (Otthon Start) szeptember elsejétől felvehető lesz. A felsőoktatási intézmények ugyan ennél később indítják a tanévet, de meglehetősen kockázatosnak tűnik, ha valaki a gyors vételben bízva nem is keres albérletet. Persze van olyan réteg, akiknek semmilyen tét sem igazán komoly, így akár az év elejeihez hasonló hiszti is kitörhet a lakáspiacon.

Ezt mondják a szakértők

Az OTP Ingatlanpont szakértői némi óvatossággal csak annyit jeleztek: egyelőre becsülni is nehéz, hányan élnek majd a kedvezményes hitellehetőséggel, de az biztos, hogy a következő hónapokban a lakáspiac minden területére hatással lesz az intézkedés. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője úgy gondolja, hogy a 3 százalékos lakáshitel bejelentésével a kivárás időszaka következhet, sokan lehetnek ugyanis, akiknek albérlet helyett kedvezőbb konstrukcióvá válhat egy adott méretű saját lakás finanszírozásának lehetősége. És ez hatással lesz az albérleti költségek mellett a kínálatra is.

Az ingatlan.com szerint az Otthon Start program bevezetése komoly átalakulást hozhat a lakhatási piacon, akár már az idei egyetemi és főiskolai felvételi ponthatárok kihirdetésekor. Sok szülő a bérlés helyett a vásárlást helyezheti előtérbe nagykorú gyermeke lakhatása kapcsán. Sőt, mivel az egyetemisták jelentős része már munkát is vállal tanulmányai mellett, így a bérlés helyett maguk a diákok is a vásárlás mellett dönthetnek, ha az önerőben a szülők segíteni tudnak. A nagyvárosok albérletpiaci keresletéből pedig ezért jelentős szelet tűnhet el. Főként a jobb anyagi lehetőséggel rendelkező hitelképes bérlők dönthetnek a bérlés helyett az első lakásuk megvásárlása mellett.

Így kalkulál a kormány

Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában (a 23:30 perctől) elmondta: azok a fiatalok, akiknek saját erőből kell megoldaniuk az otthonteremtésüket, jobban járnak, ha fölvesznek egy ilyen hitelt, vásárolnak egy lakást és kifizetik a kormány által lecsökkentett, kamattámogatott törlesztőrészletet, mintha ugyanezt az összeget albérletre, lakásbérletre fizetnék ki. Orbán Viktor jelezte azt is: az ő legkonzervatívabb számításai szerint is, ha megépül 10 ezer lakás, akkor az a nemzeti gazdasági teljesítményben egyszázalékos növekedést hozhat, és most könnyen megépülhet évente 30–50 ezer lakás.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – tette közzé az MTI – arról beszélt, hogy növelni akarják azok számát, akik saját tulajdonú ingatlanban élnek. Miközben a 40 év felettiek körében ez az arány eléri a 80 százalékot, a 18–40 éveseknek csupán a kétötödük mondhatja el ugyanezt. Szerinte az Otthon Start program akár ötvenezer új lakás építését is előmozdíthatja az elkövetkező években, és új, tízezres nagyságrendű vevői réteget hozhat be a piacra.

Magas árak, vagy szűk kínálat

Az ingatlan.com hirdetési adatai alapján júliusban Budapesten belül a II. kerület a legdrágább a maga 353 ezer forintot meghaladó átlagos bérleti díjával. Utána jön az V. kerület 350 ezer forintos összeggel, a harmadik helyen pedig holtversenyben áll az I., a VI. és a XII. kerület egyarnt 300 ezres bérleti díjjal. A legnagyobb kínálattal rendelkező XIII. és XI. kerületben 270 ezer és 280 ezer forint az átlagérték. A legolcsóbb fővárosi városrészek közé tartozik a XVIII., a XXI. és a XXIII. kerület, utóbbiakban 160-200 ezer forint az átlagos lakbér, ám a kínálat is viszonylag szűk.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a legjelentősebb a kínálat, az átlagos bérleti díj pedig 250 ezer forint. A választékot nézve Miskolc és Kecskemét következik, előbbi városban 125 ezer, utóbbiban 150 ezer forintos átlagösszeggel kalkulálhatnak a bérlőjelöltek. Győrben 200 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forintnál járnak a bérleti díjak.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, albérlet, lakásárak, bérleti díjak, OTP Ingatlanpont, Duna House, DH, ingatlan.com