Leleplező számok a rezsicsökkentésről
2022. március 2.
Az ipari termelői árak Magyarországon belül az idén januárban az egy évvel korábbinál átlagosan 35,7 százalékkal voltak magasabbak. Az adatokat alaposabban áttekintve még borzalmasabb megugrás is látszik. Hiába hangsúlyozza a kormány a rezsicsökkentést, az energiaárak emelkedését csak nem sikerül megállítani a határokon.
Az ipari termelői árak 2022 januárjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 22,3, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek – tette közzé a KSH. Az átlagok azonban ebben az esetben is inkább elleplezik, mint felfedik a valós folyamatokat. A részletesebb adatokból ugyanis meglehetősen sajátos kép rajzolódik ki.
Miközben az exportértékesítés árai az idei első hónapban a tavalyihoz képest „csak” 15,5 százalékkal emelkedtek, belföldön 35,7 százalékos volt a drágulás. Ez sem csekély eltérés, de a hazai értékesítés ágazatai között még ennél is nagyobb különbségek látszanak. A drágulás az értékesítésben 62 százalékos súlyú feldolgozóiparban 23,8 százalék, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) viszont 66,3 százalékos volt.

Forrás: KSH
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 49,7 százalékkal, a beruházási javakat gyártókban 8,3 százalékkal, a fogyasztási cikkeket gyártókban 13,2 százalékkal nőttek az árak. Az exportot is érdemes bontásban nézni: a maga 96 százalékos részarányával meghatározó feldolgozóiparban 10,2 százalék, a mindössze 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 185 százalék volt a drágulás. Utóbbit – jegyezte meg a KSH – a világpiaci árak növekedése indokolja.
Nem csak a statisztikai hivatal számai vészjóslóak. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Beszerzési Menedzser Index üzleti jelentése szerint a beszerzési árak mostani emelkedése 1995 óta a legnagyobb februári ütem. Az év második hónapjára tehát 27 éven nem látott drágulást jeleztek a cégek.
Jelentősebb áremelkedést aktuálisan az acél, az egész nyúl, a máj, a műanyag, a papír és a sárgaréz termékeknél jeleztek válaszadóik. Hiány volt acélból, alapanyagból, alumíniumból, chipből, címkéből, csomagolóanyagból, fémből, fóliából, kartonból, kiszerelési anyagból, konténerből, kötőelemből, lemezből, lisztből, margarinból, műanyagból papírból, polietilénből, ragasztóanyagból, speciális elektronikai eszközökből, tömítőből és vasból. Jelentősebb árcsökkenést senki semmilyen termékre nem jelzett.
Az OTP Agrár szakértői friss jelentésükben hangsúlyozzák: Magyarországon is tovább növelheti az élelmiszerárakat az orosz-ukrán háború. A háború a régióban, amely komoly gazdasági szankciókkal is párosul, járhat például egyes létfontosságú áruk (búza, napraforgó) globális készleteinek szűkülésével. Mint korábban írtuk: Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzaexport 25 százalékát, Ukrajna pedig egyedül a kukoricaexport 13 százalékát adja.
A szakértők külön kitérnek arra, hogy a földgáz árának további növekedése az energiaigényes termékek, például a műtrágyák előállítására is hatással lehet, ami szintén érinti a mezőgazdaságot. Sőt, bizonyos állattenyésztési ágazatokat is kihívás elé állíthat, valamint az élelmiszeripar egyes szakágazatai is jelentős mennyiségű földgázt használnak.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, drágulás, árak, ipari, KSH, élelmiszer, MLBKT, OTP
Újabb elképesztő drágulási adatokat tett közzé a KSH
Ezt műveli a drágulás a pénzünkkel
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
Az ipari termelői árak 2022 januárjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva 22,3, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek – tette közzé a KSH. Az átlagok azonban ebben az esetben is inkább elleplezik, mint felfedik a valós folyamatokat. A részletesebb adatokból ugyanis meglehetősen sajátos kép rajzolódik ki.
Miközben az exportértékesítés árai az idei első hónapban a tavalyihoz képest „csak” 15,5 százalékkal emelkedtek, belföldön 35,7 százalékos volt a drágulás. Ez sem csekély eltérés, de a hazai értékesítés ágazatai között még ennél is nagyobb különbségek látszanak. A drágulás az értékesítésben 62 százalékos súlyú feldolgozóiparban 23,8 százalék, a 33 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) viszont 66,3 százalékos volt.
Forrás: KSH
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 49,7 százalékkal, a beruházási javakat gyártókban 8,3 százalékkal, a fogyasztási cikkeket gyártókban 13,2 százalékkal nőttek az árak. Az exportot is érdemes bontásban nézni: a maga 96 százalékos részarányával meghatározó feldolgozóiparban 10,2 százalék, a mindössze 3,8 százalékos súlyú energiaiparban 185 százalék volt a drágulás. Utóbbit – jegyezte meg a KSH – a világpiaci árak növekedése indokolja.
MLBKT: 1995 óta nem volt ekkora februári áremelkedés
Nem csak a statisztikai hivatal számai vészjóslóak. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Beszerzési Menedzser Index üzleti jelentése szerint a beszerzési árak mostani emelkedése 1995 óta a legnagyobb februári ütem. Az év második hónapjára tehát 27 éven nem látott drágulást jeleztek a cégek.
Jelentősebb áremelkedést aktuálisan az acél, az egész nyúl, a máj, a műanyag, a papír és a sárgaréz termékeknél jeleztek válaszadóik. Hiány volt acélból, alapanyagból, alumíniumból, chipből, címkéből, csomagolóanyagból, fémből, fóliából, kartonból, kiszerelési anyagból, konténerből, kötőelemből, lemezből, lisztből, margarinból, műanyagból papírból, polietilénből, ragasztóanyagból, speciális elektronikai eszközökből, tömítőből és vasból. Jelentősebb árcsökkenést senki semmilyen termékre nem jelzett.
Az élelmiszerekre nem is jó gondolni
Az OTP Agrár szakértői friss jelentésükben hangsúlyozzák: Magyarországon is tovább növelheti az élelmiszerárakat az orosz-ukrán háború. A háború a régióban, amely komoly gazdasági szankciókkal is párosul, járhat például egyes létfontosságú áruk (búza, napraforgó) globális készleteinek szűkülésével. Mint korábban írtuk: Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzaexport 25 százalékát, Ukrajna pedig egyedül a kukoricaexport 13 százalékát adja.
A szakértők külön kitérnek arra, hogy a földgáz árának további növekedése az energiaigényes termékek, például a műtrágyák előállítására is hatással lehet, ami szintén érinti a mezőgazdaságot. Sőt, bizonyos állattenyésztési ágazatokat is kihívás elé állíthat, valamint az élelmiszeripar egyes szakágazatai is jelentős mennyiségű földgázt használnak.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, drágulás, árak, ipari, KSH, élelmiszer, MLBKT, OTP
Kapcsolódó anyagok
- 2022.10.11 - A vezetékes gáz ára 121 százalékkal nőtt
- 2022.09.08 - 24 éves csúcson az infláció
- 2022.08.09 - Már 13,7 százalék az infláció, és ez nem a vége
- 2022.07.08 - Lehet-e még magasabb az infláció? Íme, lehet!
- 2022.05.03 - Élelmiszer: a háború miatt más lehet a csomagolásban
- 2022.03.18 - Húsvétra nagyot drágul a tojás
- 2022.03.17 - Jól keres az állam a megugrott infláción
- 2022.03.11 - Nagyot drágultak az árstopos termékek helyettesítői
- 2022.03.09 - Bőven kétszámjegyű lett az élelmiszerek drágulása
- 2022.03.09 - MNB: bármikor nagyot erősödhet a forint
- 2022.03.01 - Mi lehet az legsötétebb forgatókönyv?
- 2022.02.25 - Még sokba kerülhet nekünk az orosz-ukrán háború
- 2022.02.23 - Tartósabbá válhat az árak befagyasztása?
- 2022.02.16 - Mi várhat az idén a magyar gazdaságra?
- 2022.02.14 - Mi került a KSH kosarába?
- 2022.02.11 - Újabb rekord született: 7,9 százalék az infláció
További kapcsolódó anyagok