Tovább drágul a lakásépítés és a felújítás is

Újabb drasztikus áremelkedés jön az építőiparban

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2022. január 25. Az energiaárak megugrása miatt már március végére újabb 10-15 százalékkal nő az építőanyagok ára – derül ki az ÉVOSZ legfrissebb elemzéséből. Ennyivel nőnek a bérek is, így jelentősen megugranak a költségek az építőiparban, azaz minden többe kerül majd.

Nincs vége az építőanyag drágulásának, sőt, már az első negyedév végére 10-15 százalékos áremelkedés jöhet – áll az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legfrissebb elemzésében. Ez a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5-9 százalék közötti árváltozásnak. Azoknak az építőipari anyagoknak bontakozhat ki számottevő áremelkedése, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra van szükség.

Ez azért is aggasztó, mert óriási drágulás sújtotta 2021-ben a hazai építőipart. A meglehetősen magas, 48 százalékos arányban import termékeket beépítő magyar piacon 15-160 százalékkal nőtt tavaly az építőanyagok és az alapanyagok ára. 

Nem tudták megállítani az áremelkedést a határon

Pedig kormánybiztost is kineveztek, aki az építőanyagárak megfékezéséért felelős, azonban még ő sem tudta megállítani a határon a drágulást. A kormányzat nagy erőkkel vetette bele magát az építőipari anomáliák megregulázásába. A kritikus termékkör számára előzetes exportregisztrációt írtak elő, minimális eladási árakat is meghatároztak.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatban derítette ki, mi történt a kerámia-falazóelemek (tégla) piacán. Gyártóknál, beszerzési társulásoknál, több építőanyag-kereskedő telephelyén is „rajtaütés-sorozatban” végeztek helyszíni vizsgálatot, több szereplőtől adatokat kértek be. Az elkészült jelentés azonban (erről részletesen itt írtunk) arra jutott, hogy a téglapiacon nemigen lehet mit csinálni, valójában a piaci szereplőknek van tennivalójuk.

Végül egyes területeken megszűnt az alapanyaghiány, és van, ahol az árak is konszolidálódtak, de a világpiaci folyamatok miatt megugró árakat nem lehetett letörni, az anyagárak jelentősen mostanáig nem rendeződtek vissza. Csak a legnagyobb árnövekedést mutató fa, acél, réz és alumínium alapú termékeknél mérséklődtek 10-15 százalékkal az árak az év végére az év közepi csúcs óta.

A magas alapanyag árak nem fékezik a növekedést

Az anyagár-változások ellenére az építési kereslet 2022 év elején is magas volt. A járvány hatására elhalasztott építési beruházási igények erőteljesen, egyszerre jelennek meg a piacon is. A tavalyinál 6,7 százalékkal alacsonyabb rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2022-ben 5-6 százalékkal fog nőni – véli az ÉVOSZ. A szakszövetség becslése szerint 2021-ben az építőipari termelés értéke mintegy 5100 milliárd forint volt.

Ugyanakkor az egyes alágazatok teljesítménye idén meglehetősen eltérően alakulhat. A mélyépítés, az út-, vasút- és infrastruktúraépítés növekedése nem várható. Továbbra is a lakásépítés és -felújítás, valamint az ipari szektor részére készülő csarnoképületek és logisztikai létesítmények fogják húzni az építőipar teljesítményét.

A választások éve mindig egy beruházási ciklus vége, ami nem magyar sajátosság. Emiatt idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ami elsősorban az infrastrukturális beruházásokat érinti. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás. 2022 év végére a kereslet-kínálat közel egyensúlyi helyzetbe kerül.

A lakásépítés és -felújítás a húzóágazat, további támogatás kellene

Jelenleg nagyságrendileg 35 ezer lakás, új ingatlan épül, ebből a mostani szerződésekből kiindulva közel 25 ezer készülhet el. Ezzel párhuzamosan körülbelül 250 ezer lakást újíthatnak fel.

A lakásépítés területén kiemelten fontos az MNB zöldotthon-teremtési programja. Az ÉVOSZ javaslata szerint a kedvező kamatozású hitellel nemcsak a lakásépítést, hanem a lakásfelújítást is finanszírozni kellene. Ugyanis a meglévő lakásvagyon mintegy 60 százaléka nem felel meg a magasabb energetikai elvárásoknak.

Az ÉVOSZ azt is javasolja, hogy a 2022 végéig meghirdetett lakásfelújítási állami támogatás lehetőségét határozatlan időre hosszabbítsa meg a kormány. Így a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető.  Ezekkel az intézkedésekkel fehéríteni is lehetne a gazdaságot. A lakásfelújításoknál ugyanis a legmagasabb a feketefoglalkoztatás aránya. A szakszövetség számításai szerint 2021-ben 300 milliárd forintnyi lakásfelújítási munkát végeztek szóbeli megállapodás alapján, aminek 75 milliárd forint volt az az áfa-tartalma, amit a költségvetés nem látott.

A legnagyobb gond a szakképzett munkaerő hiánya

Az ÉVOSZ szerint az elmúlt öt évben az építőipar számára a legnagyobb akadályt a szakmunkás- és mérnökhiány jelentette. 2022-ben is ez lesz a legnagyobb kihívás a szektor számára. A 2013-as foglalkoztatási mélypontnál jelenleg mintegy 125 ezer fővel többen dolgoznak az ágazatban. A 375 ezer fős foglalkoztatotti létszám 25 ezerrel több a járvány előtti 2019-esnél.

A létszámnövekedés meghatározóan a segédmunkások és betanított munkások körének bővülését jelentette. Arányuk egészségtelenül magas az összes építőipari foglalkoztatottak számán belül. A minimálbérek és a bérminimum jelentős emelkedése az építőiparban magával húzhatja a magasabb bérkategóriák emelését is, ami a a rezsióradíjak jelentős emelkedését hozhatja. Az építőipari vállalkozások 10-15 százalék közötti bérfejlesztést terveznek 2022-ben.

Az elvándorlás megállításához ez is kevés lesz. A munkaerőpiacot továbbra is jellemezni fogja a keletről nyugati irányba történő munkaerő-áramlás. Összességben azonban nem fog változni a foglalkoztatottak száma, mert a várakozások szerint nem mennek el többen az országban, mint ahányan ide jönnek.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok