Indulhatnak a közérdekű keresetek?

Újabb devizahiteles határidő

Fotó: Latzer Anna

2014. március 20. A mai napig kellett kapniuk a devizahiteleseknek külön értesítést bankjuktól arról, hogy beléphetnek az árfolyamgát hatálya alá. A pénzintézetek nem várnak sokat ettől a kormányzati akciótól – tudta meg az Azénpénzem.hu. Talán attól sem függetlenül, hogy akad ügyvéd, akik társadalmi akciót igyekszik szervezni annak érdekében, hogy az adósok közérdekű keresettel kényszerítsék ki a számukra kedvező bírói döntést.

A jogszabály szerint a pénzügyi intézménynek – külön díj felszámítása nélkül – 2014. március 20-áig postára adott levélben vagy más, a devizakölcsön-szerződésben meghatározott tartós adathordozón kell tájékoztatást küldeniük az árfolyamrögzítés lehetőségéről és lényeges jellemzőiről annak a hiteladósnak, aki jogosult gyűjtőszámlahitelre, de még nem szerződött rá. Információink szerint a nagy lakossági hitelállománnyal rendelkező bankok már kiküldték ezeket az értesítéseket. Nem számítanak azonban arra, hogy ettől megugrana a fix árfolyamú törlesztés iránt érdeklődők száma.

Úgy vélik ugyanis, hogy azok, akik a leginkább felvilágosításra szorulnának, nem olvasnak figyelmesen (sőt, többnyire sehogy sem) el semmilyen banki értesítést. Megjegyezzük, bár a most kiküldött levelekben érzékelhetően igyekeztek világosan fogalmazni, a konstrukció bonyolultsága miatt nem sok az esély arra, hogy a tájékozatlanabbak valóban megértsék, miért jó számukra az árfolyamgát (erről részleteket, számítási példával együtt, itt találhat). Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban felmérte az árfolyamgátból kimaradás okait. Ebből kiderült: az adósok 20 százaléka bizalmatlanság miatt nem lép be, 25 százalék (!) pedig azok aránya, akik jobb megoldásra várnak. Mindössze három százalékot tettek ki, akik nem értesültek a lehetőségről.

A miniszterelnök kedden beszélt arról is (sőt ez az este kiadott MTI közleményben is szerepelt), hogy a kormány szerdai ülésén foglakozik a devizahitesek helyzetével. Egyelőre a hivatalos portálon csak arról tájékoztattak, hogy a tegnapi ülésén döntöttek a Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program megvalósításáról.

Nem mellékes az sem, hogy jogászok hada igyekszik lebeszélni az érintetteket az árfolyamgátról, a közvetítőket pedig – akik, ha ebből anyagi hasznuk származna, igazán képesek lennének a tájékozatlanabbak meggyőzésére – eleve kizárták. Ne tévedjünk, a különböző „segítők” többsége szinte mindig elsősorban a saját zsebére gondol.

Távolinak tűnik még a megoldás

Az biztos, hogy nem segít a folyamatos bizonytalanság, a különleges segítség lehetőségének lebegtetése sem. A kormány többször, több hangszerelésben kommunikálta azt, hogy rövidesen előállnak valamilyen hatékony adósmentő programmal. Orbán Viktor, miniszterelnök a HírTV-ben kijelentette: „folytatjuk azt a politikát, hogy a devizahiteleseket kimentjük ebből a nehéz helyzetből, és a következő ciklus végére nem lesz olyan lakás-devizahiteles, akinek aggódni kellene otthona, vagy a családjának otthona elvesztése miatt.” Gulyás Gergely, a Fidesz újabban devizahiteles ügyekben nyilatkozó képviselője a TV2 Mokka című műsorában még nyíltabban fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a következő ciklus végére oldódhat meg a devizahitelesek ügye.

Mindez némi felhördülést keltett. Erre a Fidesz sajtóirodája gyorsan közölte az MTI-vel: „az új Országgyűlés első dolga lesz, hogy a Kúria határozata után azonnal meghozza azokat a döntéseket, amelyek már az idén segítséget nyújtanak majd a devizahiteles családoknak”. Ezzel amúgy csak visszatértek arra, amit Gulyás korábban (tehát még a TV2-es nyilatkozat előtt) mondott. Ezek után kérdés, hogy kinek és minek és mikor hiszünk.

Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy akad ügyvéd, aki szeretne gyorsítani. Léhmann György társadalmi akciót igyekszik szervezni annak érdekében, hogy az adósok közérdekű keresettel kényszerítsék ki a számukra kedvező bírói döntést. Mint ugyanis a siófoki jogász felhívja a figyelmet: a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv szerint közérdekű keresetet már „az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület” is indíthat.

Idézi azt a passzust is, mely szerint: „közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről”. (Ennek a következménye – mint azt korábban kiszámoltuk – az adósok számára alighanem csalódást keltő visszatérítés lehet.) Léhmann a Csongrád, a Békés, a Baranya, a Somogy, a Tolna, a Vas, a Győr-Sopron-Moson, valamint a Veszprém megye területén székhellyel rendelkező egyesületek perindítását javasolja, sőt a szerinte elsősorban perbe fogható bankok és lízingcégek listáját is közli.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: devizahiteles, perek, Kúria, árfolyamgát, közérdekű kereset, MNB