Hogy úszhatta volna meg Simon Gábor?

Új világ köszönt a gazdagokra

Fotó: Azénpénzem
2014. február 14. A mostani kormányzati ciklus utolsó parlamenti ülésnapján elfogadták azt a törvényt, ami az extrán gazdag családok helyzetét könnyítheti meg. Az idén ez még nem sok változást hozhat, nem így az állami pénzmosoda beindulása. Az MSZP volt elnökhelyettesének, Simon Gábornak sem lenne félnivalója, ha a 240 milliót itthon állampapírokba fekteti.

A Magyar Közlönyben 2013 decemberében jelent meg a nemzetgazdasági miniszter rendelete, ami az államilag legalizált pénzmosás részleteit szabályozza. A legnagyobb magyar bank, mint arról korábban írtunk, már mintha ugrásra készen várta volna a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) elindulását. (A konstrukcióról részletek lexikonunkban olvashatók.) Azóta több hitelintézet számlakínálatába is bekerült ez a konstrukció. Sőt, mostanra az első jelentést is meg kellett tenniük az adóhivatalnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a náluk megnyitott SMSZ-ek számáról és az azokra együttesen befizetett összegekről. Információink szerint egyelőre nem túl nagy az érdeklődés. Ezekről a számlákról azonban – érthető okokból – nem igazán akarnak beszélni a bankok.

Mindenki arra számít, hogy ha nem beszélnek róla, akkor nem kap túl nagy figyelmet ez a megoldás. Az MSZP politikusának ausztriai eltitkolt százmilliói viszont talán jobban érzékelhetővé teszik, mire is lehet jó az idéntől lehetővé tett konstrukció. A lényeg röviden: az MSZP volt elnökhelyettesének, Simon Gábornak semmi félnivalója sem lenne, ha nyit egy Stabilitási Számlát, a 240 millió forinton magyar állampapírokat vesz és ide helyezi. A magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett pénz ugyanis a törvény szerint magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. A pénz származását és a közteherfizetést pedig többé nem firtathatja senki.

A Blochamps tanulmánya szerint a leggazdagabb magyarok korfája 46-50 év között éri el csúcsát. A hatvan évesnél idősebbek aránya 45 százalék. Az igazán vagyonosok jellemzően Budapesten vagy Pest megyében laknak. Közöttük a nők aránya évek óta nem lépi át a 10 százalékot. A felső tízezer vagyona az elmúlt években csak egy szűkebb kör gazdagodása miatt nőtt, ezt a hatást kiszűrve inkább némiképp kopott. 

A privátbankárok egyre elégedettebbek


Az egész konstrukcióval kapcsolatban erősen elgondolkodtató, amit a Blochamps Capital korábbi tanulmányában olvashattunk. E szerint: „jelenleg a vagyonosodó szűk réteg – kevés kivételtől eltekintve – a privátbanki üzletágak beszámolói szerint jellemzően az állammal megbízási viszonyban lévőkhöz köthető”. A társaság most megjelent újabb, a leggazdagabbakat kiszolgáló üzletágról készített éves „állapotfelméréséből” mindenesetre úgy látszik, mintha a tehetőseknek és a velük foglalkozó szakembereknek egyre jobban tetszene a kormány. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy 2013-ban már nagyon jól tudtak keresni. Tény, hogy a tegnap elfogadott törvény korábbi belengetése idején még nagy volt az elégedetlenség.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv azóta megteremtette a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, a parlament pedig tegnap el is fogadta az erre vonatkozó szabályokat tartalmazó törvényt. A lehetőség – derül ki a Blochamps most megjelent összefoglaló tanulmányából – megmozgatta a privátbankok fantáziáját, de abban majdnem teljes az egyetértés, hogy egyhamar ennek nem sok hatása lehet. Részben azért, mert viszonylag kevés annyira gazdag család van Magyarországon, akik igényelhetik a hosszú távú vagyontervezést, de azért is, mert idő kell az egész intézmény elfogadtatására.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!



Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok