Július elsejétől önszabályozás, majd újabb szigor várható

Új rend jön az életbiztosításoknál?

Nagyszerű számokat lehet mutatni, a valóság azonban...

2015. június 23. A nyugdíjbiztosításokra már bevezetett költségplafont kiterjesztheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az életbiztosításokra is – tudta meg az Azénpénzem.hu. Információink szerint azonban egyelőre sem gyors, sem a korábbinál sokkal mélyrehatóbb változásra sem lehet számítani. Pedig a kombihiteleseknek nem ártana egy hatékony „villámlépés”.

Nagyon sokan vettek fel úgy devizahitelt, hogy a tőkét befektetési életbiztosításból (unit-linked) törlesztik majd a futamidő végén. Nem véletlenül írtuk korábbi cikkünk címeként, hogy „ketyegő bomba a kombihitel”. Az MNB saját számai szerint a kombinált hitelek 75 százalékának lejárata 2018. utáni, tőketörlesztésük pedig éppen mostanában indulhat. (A tőketörlesztésre tíz éves türelmi időt tartalmazó szerződések 2004-től kezdtek elterjedni a piacon.) A „megmentett” devizahiteleseknek ez a része nagy meglepetéssel szembesülhet. A jegybank is kockázatnak látja, hogy a szerződéskötéskori várakozások, számítások ellenére a tőketörlesztésre szolgáló megtakarítás az esedékesség időpontjában nem éri majd el a szükséges szintet.

Segítség lehetne, ha legalább a unit-linked termékek költségszintjét szabályozná a hatóság. Mint megtudtuk: ilyen igény már felmerült, de az szinte kizárt, hogy a már futó szerződésekre is vonatkozzon. Az újakra viszont már elképzelhetőek ilyen előírások.

Az MNB jelentése szerint a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás átlagos állománya szektorszinten 222 ezer forint, amely azonban intézményenként jelentősen eltér, a 104–318 ezer forintos sávban szóródik. Az újonnan szerzett, nem nyugdíj típusú életbiztosítási szerződés átlagos állománydíja mindössze 138 ezer forintra rúg. A Mabisz által közzétett TKM adatbázis szerint „standard" unit linked még mindig akad 10 százalék feletti költséggel is.Aki ilyesmibe akar fektetni, annak érdemes a Mabisz tájékoztató anyagait (például ezt is) figyelmesen végigolvasni!

A nyugdíjbiztosítások teljes költségmutatójára (TKM) már tavaly szigorú korlátokat vezetett be az MNB. Ennek hatására – mint arról korábban írtunk – el is tűntek a legdrágább nyugdíjbiztosítások a piacról, tény viszont, hogy még így is óriásiak maradtak a különbségek a különféle ajánlatok között. Már a következő lépésre sem kell sokat várni, hiszen – mint azt a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökétől, Pandurics Anettől megtudtuk – elkészült a hagyományos (garantált) nyugdíjbiztosítások teljes költségmutatója is, amit július 1-jével önszabályozás keretében be is vezethetnek a biztosítók.

Összefolyhatnak az alkalmazott költségek

A folyamat azonban várhatóan nem áll le itt. Ezt támasztja alá az is, hogy az MNB legutóbbi kockázati jelentésében is kitért rá: „szükséges lehet a nyugdíjbiztosítási ajánlás hatályán kívül eső befektetési egységekhez kötött életbiztosítások TKM-limitjének jegybanki szabályozása is”. Ez azért is tűnik logikusnak, mert – mint a Portfolió biztosítási konferenciáján elhangzott – az értékesített nyugdíjbiztosítások háromnegyede unit-linked befektetés, a hagyományos nyugdíjbiztosítások aránya csak 27 százalék.

Tapasztalatunk pedig az, hogy a unit-linked termékek (csekély kivételtől eltekintve) roppant drágák. Ráadásul, mivel a tízéves befektetési időtartamot szinte senki sem várja ki, a lejárat előtt pénzfelvételt pedig „büntetik” a biztosítók, alig akadhat megtakarító, aki végül igazán nyereséggel zárja az ügyletet. (A nyugdíjbiztosítások esetében a várakozás szerint elenyésző lehet majd az idő előtt kiszállás, de ma még nem tudhatjuk, hogy ez valójában miként alakul, miközben a TKM-számításban szerepelnek azok a bónuszok, amelyeket csak a legvégén kapnak meg a megtakarítók.)

Jól látható egyébként, hogy a unit-linked termékek költségeit valójában a kockázati biztosítási díjak (miközben az ajánlott szolgáltatás elég szűk) dobják meg a befektetési alapokhoz képest. Bíztató, hogy az MNB a költségtranszparencia keretében kiemelt célként fogalmazta meg, hogy „kevés, ugyanakkor érthető költség kapcsolódjon az egyes termékekhez, valamint hogy a költségek elnevezése összhangban legyen a költségek tartalmával”. Szükségesnek tartanák a duplikált és indokolatlan vagyonkezelési költségek megszüntetését is. Számíthatunk arra, hogy a 2012-ben a unit-linkedre kiadott felügyeleti ajánlást is kiegészítik majd. (Az akkoriban erről készített cikkünkben néhány érdekes esetre is kitértünk, például arra, hogy száz forintonként 25-höz jutott hozzá befektetéséből valaki, más három hónap alatt bukott 4,5 millió forintot az automatikus eszközváltások miatt.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetés, életbiztosítás, kombihitel, unit-linked, nyugdíjbiztosítás, MNB, ajánlás