Tisztességtelen is lehet az árfolyamkockázat áthárítása?

Új reményt kaptak a devizahitelesek

Az épület főbejárata
Fotó: Az Európai Unió Bírósága

2018. május 4. Teljesen új irányt szabhat a devizahiteles pereknek az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, aki szerint vizsgálható, hogy az árfolyamkockázatról megfelelően tájékoztattak-e, és ha nem, tisztességtelen lehet teljes áthárítása az ügyfelekre, így az nem kötelezi őket. Ez egyelőre csak egy vélemény, de nagy hatása lehet.

Korai lenne a devizahiteleseknek ünnepelniük, egyelőre ugyanis túl sok a bizonytalanság azzal az indítvánnyal kapcsolatban, amit az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka tett. Az azonban egyértelműen kimondható, hogy az erősen fogyasztóbarát megközelítés kifejezetten nekik kedvez.

Jevgenyíj Tancsev szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahitelek árfolyamkockázatát a kölcsönt felvevőre terhelő, jogszabályban rögzített feltétel tisztességtelenségét, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően. Ha emiatt a feltétel tisztességtelen, akkor nem kötelezi a fogyasztót.

Márpedig ez merőben új megközelítés a magyar bírósági gyakorlathoz képest. A 2014-es devizahiteles törvények (ezek rendelkeztek az elszámoltatásról és a forintosításról is) ugyanis a kölcsönt felvevőre hárították az árfolyamkockázatot, és ettől kezdve törvényen alapultak a szerződések, tehát a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható. Ez volt a Kúria álláspontja is, amiről egy 2014-es cikkünkben itt írtunk.

Saját farkába harapó kígyó a magyar gyakorlat

Pedig a Kúria még 2014-es jogegységi határozatában - amelyre hivatkozva a kormány megalkotta a devizahiteles törvényeket - kimondta, hogy az árfolyamkockázat egyoldalúan az adósokra terhelése önmagában nem tisztességtelen (ezt honlapunkon teljes terjedelmében itt találja), a tisztességtelenség kérdése azonban vizsgálható, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára a szerződés és a tájékoztatás nem volt világos és érthető. Csakhogy aztán megszülettek a devizahiteles törvények, ettől kezdve már fel sem merült a tisztességtelenség vizsgálata. Olyannyira nem, hogy információink szerint még abban a perben sem vizsgálta a bíróság, amelyben a devizaadós mellett tanúskodott a kölcsönt nyújtó pénzintézet volt alkalmazottja. Ő hajlandó volt a bíróság előtt elmondani, hogyan tájékoztatták félre az ügyfeleket, a bíróság azonban – mivel már törvényen alapult az árfolyamkockázat áthárítása – ezt figyelmen kívül hagyta, mert véleménye szerint nem vizsgálhatta.

Tévednek a magyarok

A főtanácsnok szerint azonban ez a megközelítés a magyar esetben téves. A devizahiteles törvények ugyanis később születtek, mint a szerződések, és éppen azért fogadták el őket, hogy a szerződések összhangban legyenek az uniós irányelvvel. Azért sem lehet kizárni a bírósági vizsgálatból ezeket, mert az ellentétes lenne Európai Unió Alapjogi Chartájának a rendelkezéseivel, amelyek biztosítják a fogyasztók védelmének magas szintjét, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot.

A kérdéssel még a Fővárosi Ítélőtábla fordult az Európai Unió Bíróságához egy olyan perrel kapcsolatban, amelyben az adósok az OTP Bankot és az OTP Faktoringot perlik a 2008-ban svájci frankban felvett és forintban törlesztett hitelükkel kapcsolatban. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen elő. Véleménye ugyanakkor meglehetősen fontos. A bírák csak most kezdik meg a tanácskozást, az ítéletet később hozzák meg.

Az uniós bíróság ugyan nem dönti el a magyar bíróság előtti pert, de a Fővárosi Bíróság az uniós határozat alapján fogja elbírálni. A határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti majd.

Indulhat a devizahiteles perek lavinája?

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a főtanácsnok véleménye mindenképpen érdekes, de egyelőre túl sok a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ha az uniós bíróság is ebben a szellemben dönt, annak nemcsak Magyarországra, hanem az egész térségre nagy hatása lehet, és a devizahiteles perek lavináját indíthatja el.

Izgalmas kérdés az is, hogyan vizsgálja majd a bíróság a tisztességtelenséget a tájékoztatással kapcsolatban, mi számít világos és érthető megfogalmazásnak. A főtanácsnok hangsúlyozza azt is, hogy az eladónak vagy a szolgáltatónak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a kölcsönnel összefüggő kockázatokra. Nagy kérdés, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat ennek megfelel-e. Barabás Gyula szerint, amennyiben az uniós bíróság a főtanácsnok véleményét osztja, így majd a magyar bíróságoknak is ennek szellemében kell eljárniuk, az biztosan kijelenthető, hogy a deviza autóhitelek között alig akadt olyan szerződés, amely megfelelt volna a tisztességes tájékoztatásnak. Az ingatlanhitelek esetében azonban bonyolultabb a helyzet.

Az uniós bíróság határozata után újraindulnak a jelenleg felfüggesztett perek, és ha valóban a devizahiteleseknek kedvező döntés születik, újabb perek ezrei indulhatnak, közöttük már lezárt ügyekben is. Kártérítési perekre is számítani lehet majd, ha valakinek már elárverezték a házát vagy az ingóságát.

A főtanácsnok véleményének összefoglalója itt olvasható.

A teljes, részletes indítványt itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Kúria, jogegységi határozat, devizahitel, devizahitelek, árfolyamrés, árfolyamkockázat, egyoldalú kamatemelés, egyoldalú szerződésmódosítás, Európai Unió Bírósága, főtanácsnok, bankok