Érdemes áttekinteni a költségeket
2022. április 19.
Még mindig sokan hiszik azt, hogy ha devizaszámlájukra külföldről érkezik pénz, vagy a valutát a pénztárban befizetve hizlalják egyenlegüket, akkor nincs plusz banki költség. Ez valamikor alapvetően így volt, de a helyzet időközben változott. Mostanra nem egy helyen új időszámítás kezdődött, vagyis: nem mindegy, mikor nyitották a devizaszámlát.
Aki valutával akarja hizlalni a számláját, annak esetenként plusz költséggel is számolnia kell. Tapasztalataink szerint erre sokan egyáltalán nem számítanak. Korábban szinte egyáltalán nem voltak költségek a számlára befizetéskor és jóváíráskor, a bankok gyakorlata azonban időközben nagyot változott. Ezt mutatja, hogy például a CIB a 2021. július 1. előtt kötött bankszámlaszerződésekre nem számít fel díjat azoknak, akik fiókjában fizetnek be valutát. A későbbi számlák esetén a pénzből lecsípnek 0,3 százalékot plusz 50 forintot. Ez a költség azonban legfeljebb 10 ezer forintra rúghat.
Másutt nem ússzák meg a devizaszámlások ennyire „olcsón”. Az Erste a számlájukon 12 ezernél kevesebb eurót tartókat valuta befizetésekor 2,44 euróval vágja meg (az ennél többel rendelkezők teljesen mentesülnek ettől a költségtől). Ez azonban csak a minimális összeg (nagyjából ezer euró felett kezd emelkedni), százalékos díjat is alkalmaznak, felső korlátot pedig nem szabnak meg.
Jóváírásért az általunk vizsgált bankok közül (egyelőre?) csak az OTP számít fel díjat. Korábban így tett még a Budapest Bank is, de az a pénzintézet már nincs a piacon, beolvadt az MKB-ba. Az MKB egyébként éppen ezért kezdhetett április elsejével új időszámítást. A kondíciós listában elválasztják az előtte és utána kötött szerződéseket. Mivel mi alapvetően az éppen aktuálisan nyitható számlákat szoktuk részletezni, a devizaszámlánál is az április elseje utáni feltételeket tekintettük át. (A devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg.)
Sokkal rosszabbul jár, aki nem befizet, hanem felvesz valutát. A CIB 1,665 százalékot, de legalább 1535 forintot kér el. A maximálisan felszámított díj pedig elképesztően magas, közel 154 ezer forint. Az Ersténél a minimális díj 2,44 euró, amely korlátlanul nőhet (nagyjából a pénz egy százalékát veszi el a bank). A K&H 1,3 százalékot, de legalább 1270 forintot számít fel (befizetéskor viszont nincs díj). Ebből is látszik, hogy nagyon rosszul teszi, aki számlájáról szükség szerint, apránként vesz fel valutát.
Ahol a díjakat forintban határozzák meg (így tesz például az OTP), ott is a számla devizanemével egyező pénznemben terhelik a díjakat. Ilyen esetben jó, hogy a forint gyengülése nem a költségek növekedését, hanem éppen csökkenését hozza (ez persze fordítva is igaz, de arra manapság tartósabban nem igazán került sor).
Sokkal drágább minden, ha konverzió is van (például forintszámláról eurót – sokan ezért tartanak devizaszámlát – vesz fel valaki, de persze akkor is van konverzió, ha eurószámláról akarunk fonthoz vagy dollárhoz hozzájutni). Uniós előírásra 2019. december 15-től drasztikusan csökkent az euróutalások díja. Ekkortól, ha uniós országba utalunk eurót, akkor ez ugyanannyiba kerül, mintha forintban utalnánk az országon belül. Ugyanígy egységesítették a külföldi ATM-ek használatának díját is.
Más a költség akkor, ha uniós országban euróban költ valaki, mint amikor ugyan a helyszín uniós állam, de a kiadás például dollárban történik. Anglia pedig teljesen obligón kívülre került, így ha ott használ valaki eurót, az épp annyival drágább, mint ha például fonttal fizetne uniós országban.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: deviza, valuta, devizaszámla, bankok, díjak, számladíjak
Új időszámítás a devizaszámláknál
Fotó: iclipart.com
Aki valutával akarja hizlalni a számláját, annak esetenként plusz költséggel is számolnia kell. Tapasztalataink szerint erre sokan egyáltalán nem számítanak. Korábban szinte egyáltalán nem voltak költségek a számlára befizetéskor és jóváíráskor, a bankok gyakorlata azonban időközben nagyot változott. Ezt mutatja, hogy például a CIB a 2021. július 1. előtt kötött bankszámlaszerződésekre nem számít fel díjat azoknak, akik fiókjában fizetnek be valutát. A későbbi számlák esetén a pénzből lecsípnek 0,3 százalékot plusz 50 forintot. Ez a költség azonban legfeljebb 10 ezer forintra rúghat.
Másutt nem ússzák meg a devizaszámlások ennyire „olcsón”. Az Erste a számlájukon 12 ezernél kevesebb eurót tartókat valuta befizetésekor 2,44 euróval vágja meg (az ennél többel rendelkezők teljesen mentesülnek ettől a költségtől). Ez azonban csak a minimális összeg (nagyjából ezer euró felett kezd emelkedni), százalékos díjat is alkalmaznak, felső korlátot pedig nem szabnak meg.
Jóváírásért az általunk vizsgált bankok közül (egyelőre?) csak az OTP számít fel díjat. Korábban így tett még a Budapest Bank is, de az a pénzintézet már nincs a piacon, beolvadt az MKB-ba. Az MKB egyébként éppen ezért kezdhetett április elsejével új időszámítást. A kondíciós listában elválasztják az előtte és utána kötött szerződéseket. Mivel mi alapvetően az éppen aktuálisan nyitható számlákat szoktuk részletezni, a devizaszámlánál is az április elseje utáni feltételeket tekintettük át. (A devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg.)
A díjak meredeken nőhetnek
Sokkal rosszabbul jár, aki nem befizet, hanem felvesz valutát. A CIB 1,665 százalékot, de legalább 1535 forintot kér el. A maximálisan felszámított díj pedig elképesztően magas, közel 154 ezer forint. Az Ersténél a minimális díj 2,44 euró, amely korlátlanul nőhet (nagyjából a pénz egy százalékát veszi el a bank). A K&H 1,3 százalékot, de legalább 1270 forintot számít fel (befizetéskor viszont nincs díj). Ebből is látszik, hogy nagyon rosszul teszi, aki számlájáról szükség szerint, apránként vesz fel valutát.
Ahol a díjakat forintban határozzák meg (így tesz például az OTP), ott is a számla devizanemével egyező pénznemben terhelik a díjakat. Ilyen esetben jó, hogy a forint gyengülése nem a költségek növekedését, hanem éppen csökkenését hozza (ez persze fordítva is igaz, de arra manapság tartósabban nem igazán került sor).
Sokkal drágább minden, ha konverzió is van (például forintszámláról eurót – sokan ezért tartanak devizaszámlát – vesz fel valaki, de persze akkor is van konverzió, ha eurószámláról akarunk fonthoz vagy dollárhoz hozzájutni). Uniós előírásra 2019. december 15-től drasztikusan csökkent az euróutalások díja. Ekkortól, ha uniós országba utalunk eurót, akkor ez ugyanannyiba kerül, mintha forintban utalnánk az országon belül. Ugyanígy egységesítették a külföldi ATM-ek használatának díját is.
Más a költség akkor, ha uniós országban euróban költ valaki, mint amikor ugyan a helyszín uniós állam, de a kiadás például dollárban történik. Anglia pedig teljesen obligón kívülre került, így ha ott használ valaki eurót, az épp annyival drágább, mint ha például fonttal fizetne uniós országban.
A devizaszámlák feltételeit itt nézheti meg
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: deviza, valuta, devizaszámla, bankok, díjak, számladíjak
Kapcsolódó anyagok
- 2023.01.04 - Pult alatti valutaváltásért bírságolt az MNB
- 2022.07.05 - Zuhanórepülésben a forint
- 2022.04.25 - Sokan jártak már pórul devizával
- 2022.03.28 - Megszüntetett bankszámla miatt is kopogtathat a végrehajtó
- 2022.03.16 - Lecsap az infláció a számladíjakra is
- 2022.02.24 - Még újabb módszerrel halásznak banki adatokat a csalók
- 2022.02.08 - Kiszabadultak a devizahitelesek a csapdából
- 2022.01.18 - Pokolian megdrágul az alapszámla
- 2021.12.02 - Egyetlen bank sem tájékoztatja megfelelően ügyfeleit
További kapcsolódó anyagok
