Nem érdekli a fix kamat a legrizikósabb adósokat

Ügynökök pörgetik a lakáshitelezést

Fotó: Marjai János, MTI

2019. szeptember 3. Ismét élénkül a válság előtti időszakot jellemző közvetítői értékesítés – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a banki vezetőkkel beszélgetve. Már a lakáshitelek 30–50 százalékára a közvetítők beszélik rá az ügyfeleket. A gyorsan változó kamatozású hitelek fixre váltásának kampánya eddig nem sok eredménnyel járt.

Számos olvasónk jelezte, hogy a devizahitelezés dandárjában ügynökök beszélték rá a hitelfelvételre. Szinte teljes közösségek is akadtak, ahol egy-egy nagyon meggyőző közvetítő a megfogalmazás szerint „sikeresen bepalizta” az ottani lakókat. Úgy tűnik, mintha ismét felbukkant volna ez a jelenség, a „keresztértékesítés” (több hitel felvétele) terjedésével együtt. Az MNB hitelezési folyamatokról készített friss elemzésében leírta, hogy a banki hitelezési vezetők szerint „a válság előtti időszakot jellemző közvetítői értékesítés ismét élénkülni látszik”. Az új jelzáloghitelek 30–50 százalékát már a közvetítők hozzák.

A bankok és az MNB is nem győzik hangsúlyozni, hogy a most felvett lakáshitelek sokkal biztonságosabbak. Az adósok többsége Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelt vesz fel, jellemzően 5 és 10 éves kamatperiódussal. Arra azért szerintünk érdemes gondolni, hogy ha a gazdasági klíma rosszabbra fordult, akkor nem feltétlenül számíthat mindenki a mostani jövedelmére. Hiába nem emelkedik tehát a törlesztő (a második negyedévben már a felvett lakáshitelek 27 százalékát a teljes futamidőre fixálták az adósok), ha az azt biztosító kereset hibádzik.

A kamatok emelkedése hozhat átváltási hullámot

Sokan akadnak, akik gyorsabban érezhetik majd a pénztárcájukon, ha nehezebb idő jön. Egy tavaszi jegybanki ajánlás szerint szeptember 30-ig a bankoknak mintegy 130 ezer változó kamatozású jelzáloghiteles ügyfelet kell megkeresniük, hogy fix kamatú konstrukcióra váltsanak. Az első leveleket a legrizikósabb lakáshitelesek kapták.

A jegybank érdeklődésére most kiderült: „az eddig megkeresett adósok szűk körének érdeklődését keltette fel a bankjuk által postai úton megküldött ajánlat”. A bankok hitelezési vezetői arról beszéltek, hogy ezt részben a nyári időszaknak tudják be, de szerintük a jelenlegi, emelkedő bérekkel és alacsony kamatokkal jellemezhető időszakban a fogyasztók nem érzik racionálisnak a magasabb törlesztővel járó hitelkiváltást. A hitelezési vezetők véleménye szerint várhatóan a havi terhek kamatemelkedéssel együtt járó növekedése válthat majd ki nagyobb előtörlesztési vagy átváltási hullámot. (Megjegyezzük, aki akkor lép, már erősen elkésett.)

Egyre magasabb a kölcsönök összege

Az idei második negyedévben a háztartások hitelállománya 170 milliárd forinttal emelkedett, ezzel éves növekedése 8,4 százalékot tett ki. Az újonnan kötött lakáshitel-szerződések értéke 20 százalékkal, a személyi kölcsönöké 36 százalékkal volt nagyobb az elmúlt egy évben, mint a megelőző egyéves időszakban. „A lakáshitelek éves kibocsátása reálértelemben – állapítja meg a jegybanki elemzés – mintegy négyötöde a 2008. évi szintnek, de a jelenlegi hitelciklusban az adósságfék-szabályok mérséklik a túlzott eladósodás kockázatát, és a kamatkockázati kitettség csökkentését is ösztönzik.”

Sokan kérdezik tőlünk, hogy miért igyekszik érzékelhetően a hitelezést szorgalmazni a kormány, és nem például a csekélyebb összegű, de biztos támogatásokat. A válasz egyszerű: a hitellel jobban lehet pörgetni a gazdaságot. Érdemes felidézni, hogy a jegybank alelnöke, Nagy Márton a választásokat követően a hitelezés elképesztő mértékű felfuttatásáról beszélt. A vállalati hitelek évi 10-15 százalékos, a lakossági lakáshitelek 15-18 százalékos bővülését tartaná jelenleg a jegybank „egyensúlyinak”. Mint egyébként az előzőekben leírt növekedési számokból látszik, utóbbin már aktuálisan túl is futott a hitelkihelyezés.

A hazai hitelezési folyamatokat felmérő júliusi interjúsorozat során megkérdezett piaci szereplők – olvasható a jegybanki jelentésben – tudták teljesíteni a 2019 első félévére meghatározott értékesítési terveiket, a piac a várakozásoknak megfelelően vagy azon túl teljesített. A bevételek bővülése azonban sok esetben nem az ügyfél- és szerződésszám emelkedésével magyarázható, hanem az átlagos hitelösszeg növekedéséből ered.