Ugorhat a rendkívüli munkaidő bérpótléka is

2018. december 4. Az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkeret tervezett bevezetése mellett egy tanácsadó cég szerint a parlament előtt levő törvénytervezet egy másik passzusa kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt. Teljesen le is kerülhet ugyanis a fizetési jegyzékekről a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.

Egyéni képviselői indítványként, a „munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címen Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf benyújtott a parlamenthez egy olyan javaslatot, amiben visszacsempésznék azt a passzust, ami tavaly akkora felháborodást váltott ki, hogy vissza is vonták a Munka Törvénykönyv átszabását. A Magyar Szakszervezeti Szövetség élesen tiltakozott.

Kósa nyilatkozataiban mintha kissé meghátrált volna, de a tegnapi egyeztetések után a Népszava cikke szerint úgy tűnik, ezúttal egy jottányit sem enged a kormány abból, hogy rabszolgamunkára kényszerítse a dolgozókat. E szerint már most januártól minden munkavállaló számára évi 400 óra túlóra válna elrendelhetővé az eddigi 250 óra helyett, és erről – a jelenlegi helyzettől eltérően – még csak kollektív szerződésben sem kellene megállapodni a dolgozókkal. A munkaidőkeretet pedig 3 évre növelnék.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a lapnak elmondta: szerinte ezzel az a probléma, hogy az üzemi tanácsok – bár soraikban ott ülnek a munkavállalók képviselői – jogszabály szerint a munkaadó érdekeit szem előtt tartva kötelesek döntéseket hozni, és egyébként is szociális, jóléti kérdések tartoztak eddig a hatáskörükbe. Érdekvédelmi feladata ezeknek a testületeknek nincs, sőt, sztrájk esetén a tagok kötelesek is tagságukat felfüggeszteni. (További részletekről, az Audi gyárban konkrétan történtekről további részletekért érdemes a cikket elolvasni.)
 A szakszervezetek december 8-ára demonstrációt szerveznek a tervezett intézkedések ellen. A parlament jövő kedden (december 11-én) már el is fogadhatja a törvényt, ami erős megmozdulás híján a jelenlegi formájában hatályossá is válhat.
A BDO Magyarország most arra hívta fel a figyelmet, hogy az előbbieken felül akad még olyan előírás, ami nagyon hátrányosan érintheti a munkavállalókat. A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. Jelen formájában, további garanciák nélkül ez a rendelkezés – nyomatékosítja a tanácsadó cég – kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.

Mint Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere kifejtette: a gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult. Bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben már tömegesen kerülhet majd sor. Ennek következtében akár meg is szűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézménye a vállalatok gyakorlatában.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok